Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Olyan politikai irányzatok összességét, amelyek középpontjában a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a közösségi szolidaritás erősítése, valamint az állam társadalmi és gazdasági folyamatokban betöltött aktív szerepének hangsúlyozása áll. A 21. századi baloldal sokszínű és összetett politikai irányzatokat foglal magában: neomarxista, antikapitalista és szociáldemokrata gondolkodást, zöldideológiai megközelítést, antifasiszta, antirasszista, feminista politikát, a menekültek jogérvényesítését, a szexuális kisebbségek ügyeinek képviseletét.
Tizenhat esztendeje távozott hivatalából Magyarország eddigi utolsó baloldali–liberális kormánya. A Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon vezette MSZP–SZDSZ-kabinetek politikai és gazdasági teljesítményének mérlegét e hasábokon aligha szükséges ismét részletesen bemutatni. Az viszont figyelemre méltó, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem tudott megerősödni egy tartósan meghatározó baloldali politikai mozgalom. A jelenség ráadásul nem hazai sajátosság: a baloldal az Európai Unió számos más országában is kihívásokkal néz szembe.
Jól érzékelteti ezt, hogy 2010-ben még nagyjából tíz európai országban működött balközép vagy szociáldemokrata vezetésű kormány. Ebbe a körbe tartozott többek között a Bajnai-kormány utolsó időszaka, Robert Fico első szlovák kormányának záró szakasza, a brit Munkáspárt kormányzása, a szlovén szociál-demokrata kabinet, az osztrák nagykoalíció, a dán balközép blokk politikai súlya, a portugál szocialista kormány, a görög PASOK kormányzása, valamint a spanyol szocialisták akkori kabinetje. Napjainkban ezzel szemben jóval kevesebb kontinensbéli országban található baloldali vezetésű kormány: ide sorolható Spanyolország, Szlovákia, Málta, Litvánia és Dánia.
Idén a kommunista állampárt örökösének számító Magyar Szocialista Párt az utolsó pillanatban döntött úgy – Hiller István egyéni képviselőjelölt kivételével –, hogy nem indul a választáson. Nem vállalta a megméretést sem a 2018-ban még önállóan bejutó LMP – Magyarország Zöld Pártja, sem a 2014-től 2022-ig a baloldali összefogás részeként induló, Karácsony Gergely főpolgármesterhez kötődő Párbeszéd – A Zöldek Pártja. Nem okozott meglepetést, hogy a Thürmer Gyula és Székely Sándor vezette Munkáspárt–Szolidaritás Pártszövetség képtelen teljesíteni a listaállításhoz szükséges feltételeket. A korábbi baloldali együttműködésekben részt vevő, alapvetően liberális irányultságú Momentum Mozgalom erőforrásainak jelentős részét a végül győztes Tisza Párt támogatására fordította. Ugyancsak az ellenzék támogatása mellett kampányolt a Jámbor András nevével fémjelzett Szikra Mozgalom.
Magyarország tehát úgy érkezett meg a legutóbbi országgyűlési választáshoz, hogy a hagyományos baloldalon már csak a Demokratikus Koalíció tudott országos listát állítani. Bár a DK az utóbbi időben igyekezett eltávolodni Gyurcsány Ferenc imázsától, listán mindössze 70 ezer szavazatot, vagyis 1,1 százalékot szerzett. A párt élén azóta Varju László váltotta Dobrev Klárát.
Emlékeztetőül: 2022-ben az Együtt Magyarországért elnevezésű hatpárti összefogás 34,4 százalékos eredményt ért el, az azt megelőző választáson az MSZP–Párbeszéd 19 százalékot, a 2014-es MSZP–Együtt–DK–PM–MLP együttműködés 25,6 százalékot szerzett.
Magyarországon is számtalan értelmezés van arról, mit jelent baloldalinak lenni, így fordulhat elő, hogy egyesek a baloldali erők közé sorolják a Tisza Pártot is, más bírálóik szerint viszont a multinacionális tőke érdekeit szolgálják. Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke a Mandinernek úgy fogalmazott:
azokat az erőket tekinti baloldalinak, amelyek kritikusan viszonyulnak a tőkéhez, és képesek fellépni a pénzuralommal szemben.
Úgy véli, a Magyar Szocialista Párt által képviselt politika nem tekinthető valódi baloldali irányzatnak. Értékelése szerint az MSZP a kilencvenes években, Horn Gyula kormányzása idején eltávolodott baloldali identitásától: felhagyott a kapitalizmussal szembeni kritikával, együttműködött a liberális politikai erőkkel, és maga is liberális irányba mozdult el, s ez a folyamat vezetett végül a meggyengüléséhez.
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke úgy látja, a baloldal súlyos válságát jelzi, hogy pártjainak társadalmi támogatottsága jelentősen visszaesett, és egyikük sem jutott be a törvényhozásba. Hangsúlyozta, hogy az MSZP nem szűnt meg, hanem az őszinte önvizsgálat és az újjáépítés időszakát éli, azon dolgozik, hogy a szociáldemokrata értékeket modernebb, hitelesebb és szervezettebb formában építse újjá. Megítélése szerint egy párt állapotát nem pusztán az aktuális választási eredmények mutatják meg, hanem az is, hogy képes-e levonni a hibákból a tanulságokat.
A politikus megvédte azt a döntést, hogy nem indultak a választáson: szerinte ez nehéz, de felelős lépés volt, amellyel a rendszerváltozás ügyét a pártérdekek elé helyezték.
Komjáthi úgy véli, a választók egyértelmű változást kerestek, és az ellenzéki pártok megosztottsága csak a politikai helyzet fenntartását szolgálta volna. Szerinte a DK parlamentből való kiesése is azt igazolja, hogy az MSZP helyesen döntött.
A szocialista elnök úgy látja, a párt hanyatlása már a Gyurcsány-kormányok időszakában megkezdődött, mert a párt eltávolodott a klasszikus baloldali értékektől, és inkább a liberális irányzatokhoz próbált igazodni. Mint fogalmazott, ezzel elveszítette karakterét és kapcsolatát azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket hagyományosan képviselni kívánt. Úgy látja, a választók mindennapi problémáira, például a megélhetési nehézségekre és a munkavállalók helyzetére kellett volna nagyobb hangsúlyt helyezni.
Némileg másképp értékelte a folyamatokat Szanyi Tibor, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (Iszomm) alapítója. Szerinte az MSZP már Horn Gyula távozása után liberálisabb irányt vett, amivel meggyengült a baloldali karaktere. Véleménye alapján a Gyurcsány Ferenc-féle időszakban csak tovább erősödött az eltávolodás a klasszikus baloldali politikától. Szanyi felidézte, hogy 2009-ben elkészített, Balra, magyar! című programját a nem fogadták be a pártban, ami szerinte jól mutatja a baloldali értékek hiányát.
Szanyi Tibor és Komjáthi Imre is úgy véli, hogy a DK gazdaságpolitikai értelemben inkább liberális, illetve neoliberális irányultságú formáció. A szocialista politikus szerint a választók megbüntették a DK-t az elmúlt évek politikai stratégiájáért és különutasságáért. Úgy látja, az MSZP már korábban érzékelte azt a társadalmi folyamatot, amely végül a DK kudarcához vezetett, ezért döntött úgy, hogy háttérbe vonul, és új alapokról kezdi az építkezést.
Arra a kérdésre, hogy mely magyarországi szervezeteket tekinti baloldalinak, Szanyi Tibor kisebb politikai műhelyeket említett: az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalmon kívül a belőle kivált A Szolidaritás Pártját, a Vajnai Attila nevével fémjelzett Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldalt, valamint a Magyar Munkáspártot. Szanyi kitért még a Túl a Tőkén Mozgalomra is, amely nem párt és nem ernyőszervezet, hanem egy olyan szellemi műhely, amely a baloldali politikai gondolkodás elméleti megalapozását segíti. A mozgalomhoz elmondása szerint Szász Gábor, Kerekes Zsuzsa, Zollai András, Schiffer András és ő maga is kapcsolódik.
Lapunk megkereste Varju Lászlót, a Demokratikus Koalíció új elnökét is, azonban nem kívánt élni a megszólalás lehetőségével. Hasonlóképpen nem reagált megkeresésünkre Jámbor András korábbi józsefvárosi országgyűlési képviselő sem.
Szanyi Tibor szerint igény lenne baloldali politikai erőre, de jelenleg kevés esély mutatkozik egy ilyen formáció megerősödésére.
Az Iszomm alapítója úgy fogalmazott: ma baloldali pártot működtetni „mazochizmus, vak remény és egyfajta idealizmus”,
amely álláspontja alapján éppen nem jellemző a baloldali gondolkodásra. Véleménye szerint a megújulás legnagyobb akadálya az, hogy a politikában elsősorban a jelentős anyagi háttérrel rendelkező erők tudnak érvényesülni. Kérdésünkre úgy fogalmazott: nincs olyan tőkés, aki egy valódi baloldali pártot finanszírozna, pénzügyi háttér nélkül pedig nincs valódi esély a baloldal újjászervezésére. Úgy véli, a közösségi médiában sem tudnak megfelelően versenyezni a nagyobb erőforrásokkal gazdálkodó politikai szereplőkkel – példaként Magyar Pétert említette, akit a közösségi platformokon kiemelkedően sikeres politikusnak tart.
Az Iszommot alapító politikus kritikusan értékelte a Tisza Párt eddigi tevékenységét. Álláspontja szerint a párt látványos politikai jelenléte mögött kevés konkrét kezdeményezés áll: „látványpékség van, de a zsömle nem lett olcsóbb”. Szerinte ha a kormány bármilyen okból elbukna, egy előre hozott választáson a baloldali mozgalmak talán kapnának egy esélyt arra, hogy megmutassák magukat. „Ezen dolgozunk egyébként, elsősorban a Túl a Tőkén Mozgalomnál Zollai András vezetésével. Úgy látom, ha most választási helyzet lenne, a négy valódi baloldali párt biztos összefogna, ami talán esélyt jelentene.”
Thürmer Gyula szerint a legutóbbi választás új helyzetet teremtett a baloldalon. Mint mondta, miután az MSZP nem indult, a magát baloldaliként meghatározó DK pedig kiesett a parlamentből, jelenleg úgy létezik baloldali politikai tér, hogy nincs baloldali párt az Országgyűlésben. Meggyőződése, hogy továbbra is van társadalmi igény egy baloldali politikai erőre. Felidézte, hogy pártszövetségük idén 58 egyéni jelöltet tudott állítani, ami értékelése szerint egy erősen polarizált, „vallásháborúként” megélt kampányidőszakban önmagában is jelentős eredmény. Thürmer úgy emlékszik, a választás során több ismert értelmiségi pozitívan nyilatkozott a baloldali gondolatokról és a Magyar Munkáspártról. Európai kitekintésben úgy látja, egyre több olyan kérdés merül fel – például a migráció, a háborús készülődés vagy a növekvő szegénység –, amelyre a baloldali pártoknak választ kell adniuk.
Komjáthi Imre kijelentette: az MSZP a 2029-es európai parlamenti és önkormányzati választáson ismét ott lesz a szavazólapokon. Elmondása szerint addig az alapoktól szervezik újjá a pártot: megerősítik kapcsolataikat a szakszervezetekkel, nagyobb hangsúlyt helyeznek a fiatal, kapitalizmuskritikus politikai szereplők bevonására, és hitelesebb, modernebb baloldali alternatívát kívánnak felmutatni. Úgy látja, a korábbi ellenzék képtelen volt megszólítani a választók jelentős részét.
Az MSZP elnöke szerint ezt jól mutatja, hogy a Tisza Párt rövid idő alatt képes volt elszívni a Fidesszel szemben álló szavazótábort. Komjáthi úgy látja, a hagyományos ellenzéki politika és eszköztár elvesztette a kapcsolatot azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyek már nem pusztán kormányváltást, hanem teljes politikai és elitváltást, valamint új politikai kultúrát vártak.
Magyar Péterék azt az elemi erejű, rendszerszintű frusztrációt és apátiát érezték meg, amit a 2022-es kudarc után a hagyományos ellenzék már nem tudott becsatornázni”
– fogalmazott. Szerinte a Tisza Párt felismerte azt is, hogy a választók jelentős része már nem elsősorban ideológiai vitákra volt kíváncsi, hanem egy olyan politikai erőt keresett, amely lendületesen, professzionális kommunikációval és új szemlélettel képes alternatívát kínálni a Fidesszel szemben. „Mi túl sokat foglalkoztunk önmagunkkal és a belső technikai vitákkal ahelyett, hogy elértük volna az áttörést, amelyre a társadalom szomjazott. Ez fontos lecke számunkra” – jelentette ki a szocialista párt elnöke. Szerinte a baloldal és a korábbi ellenzéki oldal egyik legfontosabb feladata most annak felismerése, hogy a választói igények megváltoztak, és a jövőben nem elegendő a korábbi politikai keretek között működni.
A hagyományos szociáldemokrata pártok támogatottságának csökkenése mellett fokozódott a politikai tér széttöredezettsége, s közben több országban megerősödtek a jobboldali, valamint a környezetvédő és liberális irányzatok. Az Európát érintő gazdasági és társadalmi problémák – a pénzügyi és adósságválság, az azt követő megszorító politikák, a koronavírus-járvány, az energiaár-emelkedés, a migrációs helyzet, az identitáskrízis – tovább növelték a különbségeket és a munkaerőpiaci bizonytalanságot.
Nyitókép: Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a 28. Budapest Pride-on 2023 júliusában
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A legnagyobb ellenzéki párt szerint a nyomozás elsődleges célja nem a pénz mozgatásának vizsgálata, hanem a pénz eredetének és felhasználásának feltárása.
A Brussels Signal cikke az Amnesty Internationalt idézi a magyarországi alkotmányos átalakítások kapcsán.
Mivel a kormánytól nem kapnak megfelelő információkat, a Fidesz európai parlamenti frakciója írásbeli beadvánnyal fordul az Európai Bizottsághoz a sok százezer magyar családot érintő tervezett megszorítások ügyében.
Vajon mi lehet a háttérben?
Sulyok Tamást pontosan olyan jogszabályi keretek között, pontosan olyan jogi és társadalmi legitimitással választották meg, mint az összes többi elődjét.
A törvénymódosítás létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely konkrét javaslatokkal segíti a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztatja.
Hat meccsel robog tovább a foci-vb csütörtök este és péntek hajnalban.
Tizenheten megsérültek, a sofőrt őrizetbe vették.
