Ötszázalékos áfa az egészséges élelmiszererekre: mikor lesz az ígéretből valóság?

A Tisza által beígért áfacsökkentés 150 milliárd forintos mínuszt jelentene a költségvetésnek.

Jövő héten szavaz az Országgyűlés a vizsgálóbizottsági meghallgatásokon való kötelező részvételről, valamint az európa uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében készülő szabályozásról, amely alapján például egy hiányosan kitöltött vagyonnyilatkozat akár a képviselői mandátum elvesztésével is járhat.

Két olyan törvényjavaslatról is szavaz jövő héten az Országgyűlés, melyek bővítik és egyben szigorítják a parlament szankciós jogkörét – írta az Index. A portál tudatta, a jövő hétre összehívott rendkívüli ülés napirendje alapján kedden tartják a zárószavazást az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslat, valamint az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásáról.
A két szabályozás egyik közös vonása, hogy bővíti és egyben szigorítja a parlament szankciós jogkörét.
Mint írták, az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslat kemény kényszerítő eszközöket vezet be. A megjelenési kötelezettséget elmulasztóval szemben a vizsgálóbizottság elnöke
Hozzátették, ez a szabályozás még akkor is szereptévesztés, ha a bírságot vagy elővezetést elrendelő döntéssel szemben az érintett felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúria öttagú tanácsához, amely közigazgatási nem peres eljárásban egy hónapon belül határoz.
Nyilvánvalóan nem a törvény előtti egyenlőség jegyében fogant az a szabály, amely viszont kategorikusan megtiltja a vizsgálóbizottsági elnöknek a notóriusan távol maradó képviselővel szembeni elővezetés elrendelését.
Felidézték, élesen bírálta a szabályozást a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, amelynek álláspontja szerint
a parlamenti vizsgálóbizottságok nem bíróságok, mégis aránytalanul szigorú eszközöket kapnának. Miközben a bizottságok nem büntetőeljárásokat folytatnak le, és nem egyedi jogi felelősséget vizsgálnak, hanem rendszerszintű problémákat és politikai felelősséget akarnak feltárni, azok, akik akadályozzák a bizottság munkáját, igazságszolgáltatási szintű kötelezettségekkel és következményekkel találhatják szemben magukat, ami eléggé aránytalan.
Az EU-s forrásokkal foglalkozó törvényjavaslat anomáliáira Tuzson Bence fideszes képviselő, volt igazságügyi miniszter hívta fel a figyelmet június 16-i felszólalásában. Annak kapcsán, hogy az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szigorítja a vagyonbevallási szabályokat, illetve bővíti az Integritás Hatóság jogkörét, elmondta, egy országgyűlési képviselő kihagy valamit a vagyonnyilatkozatából. Vele szemben eljárás indul. Az Integritás Hatóság egy jelentést készít, egy nem teljesen vagy csak részben meghatározott eljárásrend keretében. Ez a jelentés megérkezik az Országgyűléshez – az Országgyűlés bizottsága nem folytat le bizonyítást, nincs erre egy eljárásrend, hogy ilyenkor mit kell csinálnia, hanem politikailag az a helyzet fog előállni, és ilyen lesz a külső nyomás is, hogy annak az embernek a mandátumát szüntessék meg.
Olyan rendszer Európában sehol sincs, ahol az Országgyűlésnek lehetne lehetősége arra, hogy megszüntesse valamely képviselő mandátumát. Nem véletlenül van ez így, mert az országgyűlési képviselő mandátuma abszolút, tehát nem lehet külső nyomásra megszüntetni.
A képviselő az ellentmondásra példaként említette, ha Kapitány István kihagyja a vagyonnyilatkozatából a haszonélvezeti jogot, akkor emiatt meg lehet szüntetni a mandátumát, de súlyos bűncselekmény esetén az Országgyűlésnek nincs meg ez a lehetősége.
A felszólaló arra is kitért,
ha viszont az Integritás Hatóság vezetőjével szemben merül fel hasonló probléma, azaz hiányos a vagyonnyilatkozata, akkor vele szemben a miniszterelnök kezdeményezhet eljárást. Ebben az eljárásrendben nem csupán a szervezet vezetőjét, hanem lényegében a bírókat, ügyészeket és az államigazgatás egészét fogja majd a miniszterelnök.
Ráadásul a vagyonnyilatkozatoknál van „egyebek” vagy „egyéb közlendők” rovattípus is, amit a jogi és politikai szaknyelv gumiszabálynak nevez – mondta Tuzson Bence.
Nyitókép: Illyés Tibor/MTI