Kiderült, mi vár a kormányváltás után a Magyarországon élő ukránokra

Több fontos területen lehet komoly változás.

Magyar Péter politikai üldözés elérte a Nobel-díjas Krausz Ferencet is.

Ez egy világon egyedülálló kuratórium és alapítvány, amelynek szerződését mindenféle szakmai konzultáció nélkül, pusztán politikai okból akarják felmondani – fogalmazott Hankó Balázs, miután Krausz Ferenc, Nobel-díjas fizikus alapítványa Magyar Péter célkeresztjébe került.


Amint azt a Mandiner is megírta,
a Tisza-kormány vezetője a minap saját közösségi oldalán közölte, hogy a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést felbontják, az eddig kifizetett pénzt pedig visszakövetelik.
A leköszönő miniszter tisztázta: a világhírű fizikus alapítványa csúcskutatást végez, az ezekből keletkező innovációk a magyarokat szolgálják majd.
Hankó Balázs a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott,
az eljárás egyáltalán nem szabályos, az Országgyűlés által még 2025 őszén elfogadott kétharmados törvény, kormányhatározat, és ez alapján a felek egyetértésével aláírt szerződésről van szó, vagyis a felmondáshoz mindezek módosítása, megszüntetése szükséges, a felek kölcsönös egyetértésével.
Hozzátette, a fentieknél azonban fontosabb kérdés, hogy mindez a tények ismerete, pusztán politikai szempontok szerinti ez a döntés. Meglátása szerint fontos látni, hogy egy olyan alapítványról beszélünk, ahol magyar Nobel-díjas Krausz Ferenc mellett a kuratórium tagja az Abel-díjas volt MTA-elnök, Lovász László, és ezen kívül tagja még három kiváló nemzetközi kutató, akik szintén Nobel-díjasok a fizika és az orvostudomány területéről.
Ez egy világon egyedülálló kuratórium és alapítvány, amelynek szerződését mindenféle szakmai konzultáció nélkül, pusztán politikai okból akarják felmondani.
De ezzel nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi tudomány is sérül. Érdekes ugyanakkor, hogy Barabási Albert-László hálózatkutató éppen a minap a Science-ben megjelent cikkében erős kiritkával illette a magyar tudománypolitikát, az Élvonal Alapítványt azonban pozitív példaként emelte ki – mondta Hankó Balázs.
A távozó tárcavezető felidézte,
ez a szerződés arról szól, hogy a hat év során 75 kiváló kutatócsoport érkezik Magyarországra, az alapítvány segítségével működik együtt a magyar egyetemi és kutatóhálózati közösséggel.
„Ehhez persze a kutatócsoportoknak, akik kiemelkedő nemzetközi színvonalon kutatnak, azokat a finanszírozási feltételeket kell tudni biztosítani, mint az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban, vagy akár japán, szingapúri vetélytársak esetében” – magyarázta.

Ez a csúcskutatás, az ezekből keletkező innovációknak a hazai vállalatokon keresztül itthon kell hasznosulniuk – húzta alá Hankó Balázs, hozzátéve, hogy az elvárás minimum 15 innovatív vállalkozás, míg a természettudományos terület tehetséggondozását 55 ezer diák bevonása biztosítja, szerte a Kárpát-medencében.
A politikus arra is kitért, a szerződés része továbbá a Magyar tudósok körútján Lágymányoson – ahova anno még Klebelsberg Kunó miniszter a Magyar Tudomány Központját álmodta – egy megelőző orvostudományi gyógyító- és kutatóközpont megvalósítása, amely az Élvonal Alapítványnak is helyet ad. – Ez Krausz Ferenc Nobel-díjas kutatónk kutatásának egészségügyi hasznosítása, amelyre a világ számos országával nyugattól, keletig együttműködések előkészítése valósult és valósul meg – ismertette.
Hankó Balázs tisztázta, mindezeket a feladatok és teljesítéseket foglalja magában a hat évre szóló 261 milliárd forintos, teljesítményhez és indikátorokhoz kötött szerződés. Ez az első évben maximum 26 milliárd forint, az utolsó évben maximum 53 milliárd forint lehet.
Ez az éves átlagos összeg nagyjából megfelel az elmúlt évek során megemelt kutatásági kiválósági programoknak, amelyre 47 milliárdot fordítunk, és fele annak az összegnek, amellyel a Magyar Kutatási Hálózat, hiszen a HUN-REN jövőre 90 milliárd forintból kutathat. Ez is bizonyítja, hogy jelentős forrás érkezett a tudomány és innováció területére az elmúlt évek során
– hívta fel a figyelmet.
Hankó Balázs egyúttal megjegyezte, az alapítvány által végzett munka azért is hiánypótló, mert (azon felül, hogy 75 nemzetközileg elismert, világszínvonalú kutató, tehetséges, gyorsan fejlődő fiatal kutatónak ad lehetőséget nemzetközi mércével is versenyképes kutatási környezet megteremtésére) olyan kutatókkal tudnak megállapodást kötni, mint Roska Botond professzor. – A professzor kutatásai kapcsolódnak az alapítványhoz, és ebbe hazai kutatócsoportok, egyetemek és fiatal tehetségek is bekapcsolódnak. Nem mellesleg Roska Botond professzor a legesélyesebb arra, hogy a következő magyar Nobel-díjas legyen. Ezért fontos, hogy minél több, külföldön kutató magyar kiválóság hazatérjen, külföldi kutatók csatlakozzanak magyar kutatókhoz és fiatal tehetségekhez – összegzett Hankó Balázs, a leköszönő tárcavezető.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI