Mi lesz a Fidesz legfőbb szövetségeseivel? Ezekkel a forgatókönyvekkel kell számolni

A 2026-os parlamenti választás alapvetően rajzolta át a politikai erőviszonyokat Magyarországon. A Tisza Párt kétharmados sikerével a baloldalon több párt is végleg eltűnt a süllyesztőben. Bár az elmúlt években kevesebbet írtak róla, de a Fidesz körül egy nagyon komoly szövetségi rendszer működött, amely a korábbi évtizedekben hozzájárult a párt választási sikereihez. A nagy kérdés, mi lesz a jövőben ezzel a szövetségi rendszerrel, és az abban résztvevő pártokkal. 

Így alakult ki a Fidesz szövetségi rendszere

A párt ebben a húsz évben nem egyszerűen együttműködéseket kötött, hanem fokozatosan egy olyan politikai rendszert épített ki, amelyben a szövetségesek szerepe egyszerre volt stratégiai, szimbolikus és hatalmi jelentőségű. A Fidesz számára a választási szövetségek nem klasszikus koalíciókat jelentettek – mint Nyugat-Európában –, hanem inkább egy jobbközép politikai blokk megszervezését. 

A két párt már 2005 végén létrehozta hivatalos szövetségét, amelyet több együttműködési megállapodás is rögzített. A KDNP saját dokumentumai szerint 2004-ben, majd 2006-ban és 2010-ben is külön megállapodások szabályozták a közös indulást, a parlamenti együttműködést és a frakciószövetséget. 

Erre épült a KDNP-vel kötött szövetség

A 2006-os választások előtt kötött megállapodás alapvetően három pillérre épült. Az első a közös választási indulás volt: a Fidesz és a KDNP közös listát állított, és koordinált egyéni jelölteket indított. A második pillér a parlamenti frakciószövetség rendszere volt. Bár a két párt külön frakciót alakított, a parlamentben egységes politikai blokkot képeztek. A harmadik elem az ideológiai munkamegosztás volt: a Fidesz a nemzeti-konzervatív és populáris jobboldali gyűjtőpárt szerepét vállalta, míg a KDNP a keresztény társadalmi tanítás, az egyházpolitika és a családpolitika hangsúlyozásával adott identitást a szövetségnek. Ez a modell 2006 után lényegében változatlan maradt. 

A 2010-es kétharmados győzelem után a Fidesz–KDNP együttműködés új szintre lépett. A 2010-es „szövetségesi szerződés” már nem pusztán választási koordinációról szólt, hanem a kormányzás teljes rendszeréről. A KDNP megkapta a lehetőséget arra, hogy saját politikai profilját bizonyos ügyekben érvényesítse – például az egyházügyi törvények, a családtámogatási rendszer vagy az alkotmány keresztény értékekre hivatkozó részei kapcsán –, cserébe azonban elfogadta a Fidesz dominanciáját. A gyakorlatban a KDNP fokozatosan elveszítette önálló politikai arculatát: választási támogatottsága önmagában mérhetetlenné vált, politikai túlélése teljesen a Fideszhez kötődött.

A kisebb partnerek sincsenek könnyebb helyzetben

A Fidesz szoros szövetségese lett a Magyar Demokrata Fórumból 2004 őszén kizárt országgyűlési képviselők által létrehozott Nemzeti Fórum is. A Lezsák Sándor által létrehozott szervezet saját meghatározása szerint a nemzeti hagyományokat tisztelő, a keresztény kultúra értékeit valló patrióta egyesület, amely a közéleti szerepvállalást és a hagyományápolást tekinti fő céljának. 

A 2026-os parlamenti választáson a Nemzeti Fórum tagjaként egyedül V. Németh Zsolt szerzett mandátumot. A szervezet a választás után tisztújító közgyűlést tartott, ahol Lezsák Sándort ismételten elnökké választották. Az egyesület tehát továbbra is folytatja politikai munkáját a Fidesszel szövetségben. Nagy kérdés, hogy ezen a szűk mezsgyén milyen témával tudnak megmaradni a Fidesz mellett a jövőben. 

A Fidesz egyik szövetségese volt a mögöttünk hagyott években a Kisgazda Polgári Egyesület is. A szervezet egyéni jelöltje volt Somogy vármegyében Kelei Zita, míg Békés vármegyében Erdős Norbert. 

Bár az egyesületnek továbbra is van működő honlapja, de a jövője parlamenti képviselő nélkül kérdéses. 

A Kisgazda Polgári Egyesülettel szemben a Fidesszel szövetséges MAGOSZ-nak sikerült országgyűlési képviselőt bejuttatnia a parlamentbe. Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke, korábban az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért, majd vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt. Minden bizonnyal a MAGOSZ-Fidesz szövetség megmarad a jövőben, mivel a szervezetnek egy képviselője legalább maradt az ellenzéki párt frakciójában. 

Szathmáry Kristóf vezetésével a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja még 2006-ban kötött választási szövetséget a Fidesszel. Ezt azóta folyamatosan megújították. Mivel Szathmáry Kristóf nem került be az Országgyűlésbe, így kérdéses mi lesz a jövőben a Fidesz ezen szövetségesével. 

• A fent bemutatott megállapodások rövid távon tehát egyértelműen sikeresek voltak. 
• A Fidesz stabil parlamenti többségeket szerzett, míg a kisebb szereplők is állandó parlamenti képviselettel rendelkeztek, bár a KDNP-t leszámítva egyik sem rendelkezett önálló frakcióval. 
• A mögöttünk hagyott választás ezen a területen is mindent megváltoztatott. 

Három forgatókönyv

2026 után ezért a Fidesz szövetségeseinek jövője alapvetően három irányba fejlődhet. Az első lehetőség a teljes integráció: a KDNP és a többi szövetséges szervezet formálisan is beolvadhat a Fidesz politikai rendszerébe, miközben csak történeti vagy szimbolikus márkanévként marad fenn. 

A harmadik forgatókönyv az, hogy a Fidesz – amennyiben támogatottsága tovább csökken – új kisebb jobboldali vagy konzervatív partnereket próbál maga mellé emelni, hasonlóan ahhoz, ahogyan a 2000-es évek közepén a KDNP-t stratégiai szövetségessé tette. 

Nyitókép: Saját grafika