Már dörzsölik a markukat a baloldali civil szervezetek: könnyen Magyar Péter és a Tisza-kormány ellen fordulhatnak

A befagyasztott uniós források megszerzése mellett kevés szó esik a kisebb, ám mégiscsak jelentős, százmilliárdos nagyságrendű EGT és Norvég Civil Alap forrásairól, amelyek már 2021 óta fel vannak függesztve. Magyar Péter leendő kormányfő és az alakuló Tisza-kormány egyelőre nem jelezte, hogy az Európai Gazdasági Térség három tagállama – Izland, Liechtenstein és Norvégia – által az Európai Unióval kötött megállapodás keretében működtetett támogatási alap feloldása prioritást élvezne, de a norvég sajtó a közelmúltban felvetette ennek lehetőségét.

A norvég Panorama arról ír, hogy közel 92 milliárd forint érkezhet Magyarországra a 2021-2028-as időszakra elkülönített EGT alapból, ha sikerül megállapodnia Norvégiának nyárig az új magyar kormánnyal – számolt be a Telex. 

A norvég lap azt írta, Astrid Bergmål, norvég külügyi államtitkár elmondása szerint tavaly tavasz óta tárgyalnak Magyarországgal, a munkát pedig az új magyar kormánnyal is folytatják majd. 

Az államtitkár szerint ezek az elvek Magyarországon nyomás alatt állnak, ezért a források „minden eddiginél nagyobb szükségű beruházást” jelentenek. A terv szerint a Szlovákiával és Magyarországgal folytatott tárgyalásokat 2026 nyaráig szeretnék lezárni.

Szuverenitási aggályok a Norvég alap körül

A megállapodás azért hiúsult meg az Orbán-kormány és a támogatók között, mert több milliárd forintot úgy kapnak meg hazai civil szervezetek, hogy azok felhasználására nincs ráhatása a magyar kormánynak. 

A tárgyalások megszakadásának ezért az volt a legfőbb oka, hogy a magyar kormány, ha nem is közvetlen befolyást, de legalább érdemi rálátást szeretett volna a Norvég Civil Alap pénzeinek felhasználására. Emellett azt is szerették volna elérni, ha nem az Ökotárs Alapítvány, illetve az általa vezetett konzorcium döntene a pénzekről. Ezek a kérések Norvégia számára vörös vonalat jelentettek.

Az EGT alapról sem sikerült megegyezni, mivel a támogatók olyan területekre szerettek volna befolyást gyakorolni, mint az igazságszolgáltatás, de az EU által gyakran hangoztatott jogállamisági aggályok kezelését is elvárták, hangoztatva Brüsszel narratíváját. 

Baloldali civilek politikai nyomásgyakorlását finanszírozták

A kormány és a Norvég Civil Alap támogatói, valamint az Ökotárs Alapítvány közötti vita 2014-re nyúlik vissza, amikor napvilágot látott a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése, amelyből kiderült, hogy a Móra Veronika által vezetett Ökotárs ellenőrizhetetlenül és diszkriminatíven osztotta szét a pénzeket. A botrány látványosra sikerült, a hatóságok házkutatást is tartottak az Ökotársnál, a baloldalhoz köthető, több külföldi szálon finanszírozott NGO-k pedig tiltakozásokat és politikai akciókat szerveztek a kormány ellen.

Ezt követően a finanszírozók és a kormány közötti viszony érdemben nem rendeződött, mivel a támogatók ragaszkodtak az Ökotárshoz, mint magyarországi konzorciumvezető alapítványhoz.

A globalista baloldal céljaira mentek a norvég milliárdok

Az Ökotárs vezette konzorcium tehát úgy döntött a civil szféra támogatásáról, hogy az állam nem szólhatott bele és nem is ellenőrizhette ezek felhasználását. Az az Ökotárs Alapítvány vezette, a Norvég Civil Alapot kezelő konzorcium tagjai még

• az Autonómia Alapítvány 
• és a Kárpátok Alapítvány.

Az Autonómia Alapítvány a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb külföldi támogatásban részesülő civil szervezet. A finanszírozók között szerepel egyebek mellett a Black Rock, valamint a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány is, de a Donald Trump által megszüntetett USAID és az Európai Bizottság is jelentős forrásokat juttatott az alapítványnak.

A Kárpátok Alapítvány szintén nemzetközi NGO-hálózatokkal áll kapcsolatban, egyik kiemelt céljuk a menekültek támogatása, beleértve az illegális bevándorlók európai befogadásáért folytatott kampányokat.

A Norvég Civil Alap kedvezményezett szervezetei tehát olyan alapítványok, amelyek a globalista baloldal céljait támogatják, éppen ezért rendszeresen bírálták a leköszönő Orbán-kormányt, valamint a lakosság körében is kormányellenes kampányokat folytattak, jelentős nemzetközi támogatással. 

A hagyományos baloldali célok is megjelennek a szervezetek céljai között, ezek népszerűsítésére is jut a norvég pénzekből. Ezek közé tartozik a zöld átállás, elsősorban a szélsőbaloldalra jellemző zöldpolitikai megközelítéssel, az illegális migráció, a sokszínűség és a jogállamiság támogatása, vagy az LMBTQI+ propaganda terjesztése, vagyis „a közösség jogainak érvényesítése és az emberi jogok”.

A civil keret már év elején megnyílt

Az Ökotársra bízott Norvég Civil Alap kerete már év elején megnyílt, mivel a finanszírozók úgy döntöttek, változtatnak a komplett támogatási szemléleten, így a civil keretet elérhetővé tették. Az első három pályázatot már be is jelentették, májustól három pályázat nyílik meg: 

• szervezetfejlesztésre, 
• hálózatépítésre 
• és az ukrán menekültek támogatására, valamint a menekültek civil szerveződésének előmozdítására a „Veled vagyunk, Ukrajna” elnevezésű kiírás keretében.

A pályázati felhívásokból kiderül, hogy a támogatások elnyerése viszonylag egyszerű, ráadásul a felhasznált keret elszámolásakor nincs szükség arra, hogy kézzelfogható eredményeket mutassanak fel a kedvezményezettek.

Mire szolgál a zárolt EGT-keret?

A civilek kereténél jóval nagyobb összeget, nagyjából 190-200 millió eurót az állam oszthat szét a minisztériumokon vagy más állami szerveken keresztül közvetlenül és pályázatok útján. A támogatottak köre meglehetősen széles: az állami szervek mellett az önkormányzatok, az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek, az egyetemek, a kutatók, valamint a közintézmények is. 

A támogatottak egyebek mellett a zöld beruházásokra, intézményi fejlesztésekre, kutatásra- és fejlesztésre, valamint az esélyegyenlőségi és jogállamisági programok végrehajtására is forráshoz juthatnak, de támogatott terület a kultúra és az örökségvédelem is. 

Noha a vita középpontjában és az EGT alapok befagyasztásának legfőbb okaként a civil források elosztása szerepelt, az állami irányítású programok tisztaságával és ellenőrizhetőségével kapcsolatban Norvégia bizalmatlanná vált a magyar kormánnyal szemben, amit nagyban megalapoztak az EU régóta hangoztatott jogállamisági kritikái és a Magyarországot elmarasztaló EP-jelentések.

Leegyszerűsítve a 2021-re előállt helyzetben az EGT pénzek folyósításának feltétele az EU elvárásainak végrehajtása lett.

Magyar Péter csalódást okoz a baloldalnak? 

Az április 12-ei választáson a legnagyobb vereséget valójában a magyar baloldal szenvedte el, mivel 1990 óta először csak jobboldali pártok jutottak be a magyar Országgyűlésbe. 

Egyre inkább úgy tűnik, hiába ünnepelték a baloldali civil szervezetek a kormányváltást, az új kormánytól sem várható, hogy kifejezetten támogatják azokat a számukra fontos témákat, amelyeket összességében a magyar társadalom is elutasít. 

Magyar Péter ráadásul eddig – legalábbis nyilvánosan – nem mutatta jelét, hogy bármilyen baloldali értéket – LMBTQI+ jogok, illegális migráció, központosított hatalomgyakorlás, szociáldemokrata gazdaságpolitika – is kifejezetten támogatna. Az új kormány összeállítása sem azt mutatja, hogy ezek felkarolása fontos cél lenne a 2030-ig tartó kormányzati ciklusban. Arra pedig végképp nincs esély, hogy az új ellenzék, vagyis a nemzeti jobboldalt képviselő Fidesz és a szélsőjobboldali pártként számontartott Mi Hazánk támogatna.

Nyitóképünkön Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója szólal fel azon a 2017-es demonstráción, amelyen a civil szervezeteket érintő törvény megváltoztatása ellen tiltakoztak a jellemzően baloldalhoz köthető szervezetek. Fotó: MTI/Balogh Zoltán