Ha Ön már biztos benne, hogy a Tisza Pártra fog szavazni, akkor ezt a cikket feltétlenül olvassa el – életmentő lehet
A 24 évvel ezelőtt kék háttér előtt fotózkodó M. P. is adócsökkentést ígért, nem rezsiemelést. Francesca Rivafinoli írása.

Sebaj: április 12-én ki fog derülni, hogy Bródy ma már nagyon kevés.

Bródy Jánoshoz nem illik a holnapi, 80. születésnapján kezdődő és húsvét 2. vasárnapjáig tartó fehérhét. A korábban a nagyszombaton megkeresztelkedettek egy héten át viselték a tisztaságot jelképező fehér ruhájukat. Ezt a ruhát a zárónapon, fehérvasárnapon vetették le.
Bródy azonban nem érdemli meg a tisztaság fehér ruháját. Egész pályafutása mellőzte a tisztaságot, folyamatosan szemben állt a keresztény ország magyarjainak érdekeivel, világlátásával.
Miközben Szörényi Leventének és az Illés zenekarnak hála el tudta játszani, hogy támogatja őket.

Mező Gábor A kultúra megszállása című könyvében olvashattuk, hogy a komcsi időkben Bródy szakszervezeti vezetőként az 1981-es tatai rocktanácson
Aczél György kultuszminiszter embereitől lényegében Nagy Feró és az „elhajló” rockzenészek betiltását követelte.
Kossuth-díját sem önállóan kapta, hanem az Illés zenekar tagjaként 2000-ben, Orbán első kormányzása idején. Csak erről szívesen megfeledkezik, amikor 2010 óta folyamatosan támadja a kormányt. Pedig igazán küzdhetne a szabadság, a függetlenség megtartásáért. De neki az nem jó,
ő csak a bolsi vezérekkel koccintgatva érzi jól magát. Azt akarja elhitetni a hallgatóságával az egyik dalában, hogy „Ezek ugyanazok”, mármint ugyanazok a kommunisták, akik a rendszerváltás előtt tartották negyven évig életben szovjet segítséggel a diktatúrát.
Most persze tagadja, hogy az egyik főkomcsi, Aczél György cimborája volt, akinél lényegében Nagy Feró és az „elhajló” rockzenészek betiltását követelte. Az elhajló azt jelentette, hogy nem álltak be a rezsim által igényelt, a pártállamot támogató művészek sorába. Ami nem meglepő, hiszen a „hivatásos lázadó” akkoriban Koncz Zsuzsával és Zoránnal az Országos Béketanácsban és KISZ-rendezvényeken tüsténkedett.
Mindezt szakszervezeti vezetőként. Ez a kifejezés a lenini ideológiára és a magyarországi pártállami gyakorlatára utal, ahol a szakszervezetek valódi érdekképviselet helyett a párt akaratának végrehajtóiként működtek. Bródyék természetesen nem valódi lázadók voltak, hanem a hatalom által támogatott, kiemelt művészek.
És most is a komcsik oldalán áll.
2024 februárjában egy „évértékelő” dalban énekelt a „bölcs vezérről” [értsd: Rákosiról], aki boldog jövőt ígér a rajongóinak. A nemzeti konzultáció kapcsán pedig megírta a Haggyá’ má’ békibe című dalt, amivel voltaképpen a közvetlen demokratikus formát, a polgárok véleményének kikérést nehezményezte.
Haggyá’ má’ békibe, azaz engem ne kérdezz meg semmiről, mert ez nem az én céljaimat, hanem az általam nagyon is lenézett többség érdekeit szolgálja.
Az ő szavaival: „Ne hintsed itt a rossz dumát / engem te nem versz többet át / Ne esküdözz, hogy jót akarsz / nem kóser az, amit kavarsz”/. 2024 októberében nagy port kavart az a nyilatkozata, miszerint a kormánypárt ereje a „műveletlen emberfők sokaságában” rejlik. Ami dalban így szól: „Ébredj, alvóbaba, elbutít az álom/ Ébredj alvóbaba, játszadozz az ágyon.”
A közelmúltban a Magyar Hangnak adott interjúban pedig kijelentette,
„jobb bele sem gondolni, mi lesz, ha a Fidesz nyer” az áprilisi választáson.
Miért is? Azért, mert akkor a magyarok dönthetnek a saját sorsukról, nem Brüsszelben mondják meg a Magyar Péter nevű bábnak, hogy Magyarországnak mit kell csinálnia? Hogy támogassák Ukrajna EU-s felvételét? Adjunk pénzt mi is a háború folytatásához, hogy magyar forintokból is lehessen halomra gyilkolni az erőszakosan bevonultatott és frontra küldött katonákat? Akik között sok magyar is van. Hogy váljunk le az orosz olajról, ami egyet jelent a rezsicsökkentés megfúrásával, az üzemanyagárak egekbe emelkedésével, évi 1,5 milliós többletkiadással és legkevesebb húsz százalékkal magasabb inflációval?
Bródy gonosz gondolatai ezt támogatják. Nyilván az Április 11-ei koncertje is erőteljes kormányellenes demonstrációvá alakulhat át. Akik ugyanis odamennek, azok nem elsősorban Bródy egyre silányabb művészeti teljesítményére kíváncsiak, hanem arra, hogyan szólongat be a kormánynak.
Egy nappal később ki fog derülni, hogy Bródy ma már nagyon kevés. A tisztaság fehér ruháját nagyon nem érdemli meg.
Kevés, mint Medve sajtban a brummogás.–
***
Ezt is ajánljuk a témában
A 24 évvel ezelőtt kék háttér előtt fotózkodó M. P. is adócsökkentést ígért, nem rezsiemelést. Francesca Rivafinoli írása.

(Nyitókép forrása: Bródy János Facebook-oldala)
