Budaházy György: Asztalra kell tenni a Kárpátalja iránti területi igényünket!

Kárpátalja észak-keleti részének 1939 tavaszi visszaszerzésére emlékeztek Budapesten a Hazatérés temploma előtt, az ünnepi rendezvényt az Igazságot Magyarországnak Szövetség (IMSZ) szervezte. Az eseményen többek közt felszólalt Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, valamint Budaházy György, az IMSZ alapítója.

Az eseményen, amint az várható volt, a felszólalók – a jelenlegi politikai helyzetre hivatkozva – Kárpátalja területi kérdését, illetve autonómiáját firtatták.

Fontos leszögezni, hogy 

Továbbá a magyar kormány többször is egyértelművé tette, hogy a négy évvel ezelőtt kitört háború orosz agresszió nyomására történt. 

Budaházy György a Mandinernek úgy fogalmazott, ez a harmadik nyilvános rendezvény, az első Hazatérés Napja novemberben volt, majd Sopronban a Hűség Napja; április második felében lesz a következő, majd augusztus legvégén egy újabb. „Ez egy ünnepkör, amely márciustól decemberig tart, és amelyből szeretnénk hagyományt csinálni” – mondta, hozzátéve, az esemény azért fontos, mert megítélése szerint más nem emlékezik meg a visszacsatolt területekről. 

– emelte ki. 

Szavai szerint az orosz-ukrán háború kitörésekor egyértelműen lehetett látni, hogy az oroszok egy revíziós folyamatot kezdtek el. „Azzal, hogy az oroszok felrúgták a status quot, Amerika pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönhetően a barátunk, miként jóban vagyunk Kínával és a törökökkel is, indokoltnak érezzük, hogy ezt felvessük” – magyarázta.  Mint mondta, eljött az idő, hogy „beszéljünk erről, és egyre több közéleti személyiség ért egyet ebben a törekvésben”. Jelezte, már 120 ismert ember csatlakozott az IMSZ-hez, legutóbb például Melocco Miklós szobrászművész. Budaházy hangsúlyozta azt is, a cél, hogy a revízió témája legyen kitéve az asztalra, mert ez egy legitim dolog. 

Hegedűs Lóránt felszólalásában többek közt arról beszélt, a mostani időszakban különösen fontos, hogy kiálljunk a magyar állam és a magyar nemzet szuverenitása mellett. Ez a szuverenitás most sem teljes, de a globális világban 100 százalékos szuverenitás feltehetően nincs is, ugyanakkor fontos, hogy törekedjünk rá.

„Vagy szolgalelkűen lefekszünk, lehasalunk az idegen érdek előtt, márpedig most ez a veszély áll fenn.  Ha a jelenlegi kormány bukik, jön a migránskvóta, jön a genderideológia, a háborús kölcsön vállalása, a békefenntartói háborús katonai szerepvállalás” – hangsúlyozta, hozzátéve, a hiteles nemzeti képviselet megvalósítására korábban is nagyobb hangsúlyt kellett volna helyezni, de erre a későbbiekben nem nyílik lehetőség, ha ez a három nemzetstratégiai oszlop megroppan vagy bedől. Ezt kell megérteni, 

Biztos háborúságot fogunk ezért szenvedni, miként a próféták és az apostolok. Segíteni kell azokat, akik a nemzet ügyét képviselik, és nem szabad alternatívának tekinteni azt, aki az 1919-es vörös kommün népbiztosi garnitúrájának zsigeri indulatával hangolja a magyar társadalmat. 

Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ vezetője beszédében azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna aláírta, de sosem ratifikálta azt az 1991-ben létrejött egyezményt, amely alapján a Szovjetunió megszűnt, és létrejött a Független Államok Közössége, sőt, 2018-ban Ukrajna kilépett belőle. – Ráadásul az egyezmény aláírása előtt három nappal Ukrajna legfőbb tanácsa elfogadta azt a határozatot, amely felmondta a Szovjetunió megalakulásáról szóló 1922-es szerződést, amivel Ukrajna visszatért az 1922 előtti állapothoz, tehát Kárpátaljához nemzetközi jog tekintetében súlyosan aggályos módon van köze Ukrajnának jelenleg. Kiemelte, 

Kitért arra is, hogy a kárpátaljai magyar közösség egy rendkívül veszélyeztetett helyzetben van, az NJSZ 2023-ban közzétett jelentése szerint kvázi népirtás zajlik Kárpátalján, az akkor 200 ezer fős magyarság jelentősen csökkent a menekülések, illetve a kényszersorozások miatt. 

– mondta, majd jelezte, ebben a helyzetben nem lehet függetlenedni attól az egyébként az Alaptörvényben is leírt államfeladattól, hogy a mindenkori magyar kormány felelősséget viseljen az elcsatolt magyar területekért, és mindent meg kell tennie az egyén és a közösség jogainak kivívása érdekében. Az önrendelkezés ez, akár autonómiával, akár határváltoztatással.

Képek forrása: Mandiner