Itt a lista: 5+1 tény, ami bizonyítja, azonnal eltörölné a rezsicsökkentést és a védett árakat a Tisza Párt

Azonnal leválna a Tisza Párt az orosz energiahordozókról, ha Magyar Péterék nyernék az április 12-ei választást. Ez pedig együtt járna a rezsicsökkentés és a védett üzemanyagárak azonnali megszüntetésével, ráadásul a lakosság megszorítása is kezdetét venné egy új, energiafüggetlenségi adó bevezetésével – derül ki abból a hétfőn kiszivárgott dokumentumból, amely az energetikai átállás részletes menetrendjét tartalmazza.

Noha Magyar Péter azonnal letagadta, hogy a dokumentum valóban a Tisza Párt terveit tükrözné, a pártelnök tagadása aligha hihető, főleg annak fényében, hogy az ellenzéki párt két vezető politikusa is ennek részleteiről nyilatkozott az elmúlt napokban. De nem csak Kapitány István gazdasági és energetikai szakpolitikus és Tarr Zoltán, a párt alelnökének nyilatkozatai teszik hitelessé a kiszivárogtatott menetrendet. Mutatjuk, mi támasztja alá, hogy egy Tisza-kormány esetén óriási drágulást szenvednének el a magyar családok.

Tarr Zoltán legismertebb elszólása, hogy a választásokig nem szabad beszélni a Tisza valódi terveiről, mert akkor elbuknak. Nyilatkozataiban ennek ellenére rendszeresen elszólja magát a Tisza Párt alelnöke. 

Kapitány István noha heteken keresztül próbálta elhitetni a közvéleménnyel, hogy a Tisza és a többi ellenzéki párt által rendszeresen támadott rezsicsökkentést nem csak megtartanák, de még ki is bővítenék, pénteken elszólta magát. Úgy fogalmazott, 

Ráadásul a Tisza Párt körül felbukkanó liberális közgazdászok és a párt EP-képviselői szerint is káros és rettenetes a rezsicsökkentés.

1. Brüsszel régóta követeli a rezsicsökkentés megszüntetését

Magyar Péter és a Tisza vezető politikusai a kezdetektől azt hangoztatják, hogy kormányra kerülésük esetén szakítanának a Brüsszel-kritikus politikával, vagyis a külpolitikai irányváltással olyan kormány alakulna, amely mindenben eleget tenne Brüsszel elvárásainak. Ez azért is prioritás Magyar Péteréknek, mert elemi érdekük, hogy az EU feloldja a jelenleg politikai okokból zárolt uniós forrásokat.

Brüsszel az összes országspecifikus ajánlásában azt követeli, hogy Magyarország törölje el a rezsicsökkentést. Az intézkedést egyebek mellett azért tartják károsnak, mert nem csak a leginkább rászoruló háztartásokra terjed ki az államilag alacsonyan tartott áram- és gázár.

A most kiszivárgott dokumentumban is szerepel: azért kell az orosz energiáról való leválás technológiai finanszírozásához a lakossági megtakarításokat terhelő új, energiafüggetlenségi adó névre keresztelt adónemet kivetni, mert 

– olvasható a dokumentumban.

2. Az Európai Néppárt nem tűri az oroszokkal való üzletelést

A Tisza Párt a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt tagjaként nem térhetne el a frakció irányvonalától. Manfred Weber néppárti vezető többször is világossá tette, csak olyanok ülhetnek a Néppárt soraiban, akik feltétel nélkül támogatják Ukrajnát és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat. Szerintük idővel Oroszország pénze elfogy, így kénytelen lesz békét kötni Ukrajnával úgy, hogy az ne Moszkvának kedvezzen. A Néppárt rendszeresen bírálja Magyarországot, amiért az energiavásárlással szerintük finanszírozzuk Putyin elnök háborús törekvéseit, noha mint kiderült, Magyarország kőolajvásárlása az orosz költségvetés bevételének 0,2 százalékát adja.

A Tisza Párt EP-képviselői ráadásul többször is kiálltak Ukrajna feltétel nélküli támogatása mellett, miközben a Magyar Péter vezette ellenzék környezetében újabb és újabb ukrán kapcsolatok jelennek meg, nem is beszélve a kémbotrányokról.

3. Orosz energia nélkül nem fenntartható a rezsicsökkentés

Szintén a piaci árak bevezetését vetíti előre, hogy az energiabeszerzések azonnali megváltoztatása óriási költséget jelentene. Ennek legfőbb oka, hogy a vezetékes kőolaj- és földgázbeszerzés hosszútávú szerződéseken alapul és az energiahordozók eljuttatása is jóval olcsóbb és kisebb logisztikai terhet jelent, mint az alternatívák, azaz a tengeri szállítás. Mivel Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért a kikötőből is meg kell oldani a szállítást, ráadásul a cseppfolyósított földgáz esetén még a visszagázosítás és más technológiai velejáró is többletköltséget jelent.

A Tisza Párt kiszivárgott energetikai csomagja ráadásul világosan fogalmaz: 

Ez az energiapolitika egyébként egyértelműen a Shell-t hozná helyzetbe, mint erre optimalizált globális piaci szereplőt, nem mellesleg Kapitány István volt Shell-alelnök érintettségét is figyelembe véve.

Ráadásul a Mol a legnagyobb befizetője a rezsivédelmi alapnak, a vezető közép-európai olajvállalatra kivetett különadó az orosz Urals és a Brent kőolaj közötti árkülönbségből származó nyereségből származik. Ha nem lenne olcsóbb orosz kőolaj, nem lenne adóalap sem.

Ez nem jelenti azt, hogy hazánk soha nem tud leválni az orosz energiaforrásokról, a kormány többször is világossá tette, hogy az átállás jóval időigényesebb, mint a tengerparti országokban. A kormány emellett nem tartja elfogadhatónak, hogy pusztán ideológiai alapon meghozott döntések miatt fizessünk jóval többet az energiáért.

4. A Tisza vezető politikusai az olaj- és LNG-lobbi emberei

Szintén az orosz energiavásárlás azonnali beszüntetésére vonatkozó terveket támasztja alá Magyar Péter vezető politikusainak személye. Kapitány István, a Tisza gazdasági és energetikai szakpolitikusa a Shell alelnöke volt, karrierjének szinte egésze az amerikai olajvállalathoz köthető. A Mandiner korábbi elemzésében arra is rámutatott, hogy Orbán Anita, a Tisza külügyi szakpolitikusa is a nyugati energetikai érdekeket képviseli. 

Ezt a szakmai anyagot a több nagy multinál is tevékenykedő Orbán Anita ráadásul még jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt írta, álláspontja mellett ugyanakkor karrierje során következetesen kitartott.

Az is kiderült, hogy Orbán Anita orosz energia-ellenessége máig irányadó a hasonló energiapolitikát képviselők körében. Érdemes megemlíteni Kármán Andrást, a Tisza pénzügyi szakpolitikusát, aki 2010-ben még az Orbán-kormány államtitkára volt. Állami tisztségét azért veszítette el, mert nem támogatta az IMF és más nemzetközi pénzügyi szervezetek magyarországi befolyásának a megszüntetését. Később az Erste Csoportnál töltött be vezető pozíciókat. Az Erste a térség nagybankjaként az egyik legnagyobb finanszírozója és hitelezője a kényszerű energetikai átállásnak, így jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy Magyarországon is elkezdődjön ez a fordulat, lehetőleg gyorsan és így jóval drágábban.

5. Magyar Péter piacbarát fordulata

Talán a legárulkodóbb szempont a rezsicsökkentés és más állami szabályozás azonnali kivezetése mellett a Tisza Párt elnökének nemzetközi sajtóban tett nyilatkozata. Magyar Péter egyebek mellett a Financial Times-nak is megerősítette, 

Ez pedig egyet jelent a különadók kivezetésével, a tisztán piaci alapú, állami kontroll nélküli árak bevezetésével és a liberális gazdaságpolitika újbóli térnyerésével, hasonlóan a 2010 előtti időkhöz.

A „piacbarát” gazdaságpolitika azt jelenti, hogy az állam nem lép fel szabályozóként érdemben a gazdaságpolitikában és nem védi az állampolgárokat a piaci érdekektől. A piaci érdekek pedig ellentétesek a lakosság érdekeivel, mivel a rezsicsökkentés vagy a 13. és 14. havi nyugdíj a költségvetést állandó, hosszútávú tételként terheli. A piacnak pedig az az érdeke, hogy egy ország költségvetése minél karcsúbb legyen, alacsony államadósság és hiány mellett, lehetőség szerint a legfontosabb közszolgáltatások magánkézbe adását követően. A liberális gazdaságpolitika támogatói szerint a befektetőbarát környezet az adósság és a működés olcsóbb finanszírozásához vezet, mivel a nemzetközi tőke kisebb kockázati felárat számol fel.

Arra ugyanakkor jelenleg egyetlen példa sincs, hogy a lakosság megszorításaival, hosszú évek alatt konszolidált államháztartás milyen előnyökkel jár a későbbiekben és abból az emberek jóléte miképpen nő. Görögországban ez a gazdaságpolitika azt eredményezte, hogy a 2008-as válságból 2026-ra sikerült nagyjából kikeveredni, de még mindig a dél-európai országban a legnagyobb a munkanélküliség az egész EU-ban.

Orbán Viktor miniszterelnök emellett többször is kiemelte, a magyar modell lényege, hogy alacsony növekedés mellett is jelentős jóléti intézkedéseket képes hazánk bevezetni, például a rezsicsökkentést, az anyák és a fiatalok adómentességét és a kiegészítő nyugdíjakat, vagy a kedvezményes kölcsönöket. Ez azért lehetséges, mert az állam 15 ezer milliárd forintot vont el a multiktól és a bankoktól 2010 óta – emellett is jelentős profitot hagyva a zsebükben. A kormányfő világossá tette: a Tisza Párt ezért Ukrajna, a nemzetközi nagytőke és Brüsszel koalíciójaként értelmezhető.

5+1. A baloldali sajtó ünnepli a tervezetet

Szintén a Tisza Párt energetikai terveinek hitelességét támasztja alá, hogy a hazai baloldali sajtó gyakorlatilag az általa kritika nélkül támogatott Magyar Péterrel szemben is a napvilágot látott átállás mellé állt. A HVG szerint 

A baloldali sajtó régóta úgy számol be Brüsszel elvárásairól, mintha kizárólag az Európai Unió döntései lennének helyesek, amelyekkel szemben áll a magyar kormány és ennek a magyarok csak a vesztesei lehetnek. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon kell a legalacsonyabb díjakat fizetnie az áramért és a gázért a lakosságnak, sőt, már az üzemanyag is nálunk a legolcsóbb, köszönhetően a március 9-én bevezetett védett áraknak. 

Az sem állja meg a helyét, hogy a rezsicsökkentés vagy az árkorlátozás fenntarthatatlan lenne, mivel a rezsicsökkentés 14 éve van érvényben úgy, hogy az egyéb jóléti intézkedésekkel együtt sem nőtt olyan nagyra a költségvetési hiány, hogy az Európai Bizottság ismét kötelezettségszegési eljárást indítson ellenünk, mint ahogy számos ország esetében ez már folyamatban van.

Nyitókép: TOMAS BENEDIKOVIĆ / AFP