Régóta egyértelmű, hogy Magyar Péterék megszüntetnék a rezsicsökkentést, de most kiderült, hogyan is csinálnák (VIDEÓ)

Nem okozott túl nagy meglepetést az a hétfőn napvilágra került dokumentum, amely részletesen bemutatja, miképp választaná le azonnal a Tisza Párt Magyarországot az olcsó orosz kőolajról és földgázról. A program egyik eleme a rezsicsökkentés és a védett üzemanyagárak azonnali megszüntetése, de nincs kétség afelől sem, hogy az alacsony élelmiszerárakat garantáló árréskorlátozásokat is azonnal kivezetnék Magyar Péterék.

Az áram és a gáz lakossági árát Európa legalacsonyabb szintjén tartó állami árszabályozást annak 2012-es bevezetése óta következetesen támadja az ellenzék és a Tisza Párt sem lóg ki a sorból. Noha Magyar Péter és a Tisza gazdaságpolitikai szakpolitikusa, Kapitány István egy éles váltással megpróbálta elhitetni, hogy megtartanák és kibővítenék a rezsicsökkentést, korábban a tiszás politikusok és az ellenzéki szakértők minden lehetséges fórumon támadták az intézkedést.

A rezsicsökkentés jelentőségét jól mutatja, hogy egy takarékos fogyasztású háztartás jelenleg 19-20 ezer forintot fizet gázszámlára a téli hónapokban, miközben a jelenlegi – és folyamatosan emelkedő – piaci árak mellett ugyanakkora fogyasztással 75-80 ezer forintot kellene kifizetnie.

„Humbug” lenne a rezsicsökkentés?

A számok nem hazudnak: már egy kisebb fogyasztású háztartás téli gázszámlája is három-négyszeresére emelkedne, ha tisztán piaci áron számolna a szolgáltató, mivel az iráni konfliktus miatt a földgáz piaci ára megduplázódott márciusban. 

Ennek ellenére a Tisza Párt politikusai és a párt környezetében rendszeresen felbukkanó balos közgazdászok évek óta a rezsicsökkentést bírálják. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban egyenesen humbugnak nevezte a rezsicsökkentést. Úgy fogalmazott, „idővel le kell válni az orosz energiáról, ahogy az az Európai Unióban már elfogadott és a rezsicsökkentés egy humbug”.

A Tisza Párt elnökének véleményét osztják a párt EP-képviselői is. Ez nem véletlen, mivel a Tisza az Európai Néppárt tagja, Manfred Weber néppárti vezető pedig többször is világossá tette, az EU legfontosabb prioritása Ukrajna támogatása, ami elképzelhetetlen úgy, hogy bármelyik tagállam is orosz energiahordozókat vásárol.

Nem lóg ki a sorból ezért Gerzsenyi Gabriella sem: a Tisza Párt EP-képviselője világosan fogalmazott, szerinte ebben a formában nem támogatható a jelenlegi rendszer. Kifogásolta egyebek mellett, hogy az árak nem tükrözik a piaci árakat és utalt rá, hogy nem csak a legalacsonyabb jövedelműeknek jár a kedvező lakossági tarifa.

Kapitány mindent borított

Az elmúlt hetekben – vélhetően a lakosság rezsicsökkentéssel kapcsolatos támogatását látva – változott a Tisza Párt narratívája: Kapitány István egykori Shell alelnök bemutatását követően már azt nyilatkozták Magyar Péterék, hogy nemcsak megtartanák, de ki is bővítenék a rezsicsökkentést. Ez a korábbi nyilatkozatokat tekintve is gyanakvást keltett.

Kapitány István a napokban ugyanakkor végképp lerántotta a leplet a Tisza Párt valódi terveiről, amelyet csak megerősített a hétfőn napvilágra került konkrét tervezet, amelyben az alacsony árak megszüntetésének konkrét menetrendje és kommunikációja olvasható.

– emelte ki pénteken a Tisza Párt energiáért is felelős szakpolitikusa. A Tisza Párt vezető politikusai ráadásul előéletük miatt is nehezen tagadhatnák, hogy támogatják az azonnali leválást az orosz energiáról. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, Kapitány István a Shell alelnökeként érdekelt a régiós piacvezető Mol meggyengülésében, míg Orbán Anita korábban amerikai LNG-lobbistaként is tevékenykedett, továbbá évekkel ezelőtt egy tanulmányban részletezte, miért nem szabad Oroszországtól vásárolni kőolajat és földgázt. Kármán András, a Tisza pénzügyese pedig a bankszektorból érkezett, amely jelentős profitot realizál az energetikai beruházások finanszírozásából.

Az eltitkolt tiszás szakértők szinte rettegnek

A Tisza Párt körül és a Tisza szigetek rendezvényein rendszeresen felbukkanó – az MSZP-SZDSZ kormányok alatt tanácsokat osztogató – közgazdászok mindig is keményen bírálták a rezsicsökkenést. Kiemelkedő a rendszerváltást követő legdurvább megszorításairól elhíresült Bokros Lajos, aki az összes nyilatkozatában 

a magyar gazdaságpolitika legkárosabb intézkedésének tartja az államilag alacsonyan tartott rezsiárakat.

A Tisza Párt politikai tanácsadója, a baloldali Kéri László – Magyar Péterhez hasonlóan – óriási blöffnek nevezte nemrég a rezsicsökkentést, amely egy nagyobb családnak éves szinten milliós megtakarítást jelent, főleg a jelenleg meredeken és fékezhetetlenül növekvő piaci energiaárak mellett.

Kéri László felesége, Petschnig Mária Zita liberális közgazdász szintén többször bírálta a rezsicsökkentést, szerinte minden állami árszabályozás káros. A rendszerváltás időszaka óta következetesen piacpárti közgazdászok annak ellenére erőltetik a piac sérthetetlenségét és azt az elvet, hogy a tiszta verseny jólétet és csökkenő árakat eredményez, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai éppen ennek ellenkezőjét bizonyították: a kiskereskedelemben domináló multik például úgy emelték egyszerre, azonos mértékben 2022-től az élelmiszerek árát – egyes termékekét rövid idő alatt duplájára – hogy piaci szempontból a drágulás nem volt megalapozott. Nem véletlen, hogy a kormány jelenleg is árréskorlátozást tart fenn az alapvető élelmiszerekre.

Csak a kormány és a lakosság támogatja a védett árakat

Az Orbán Viktor vezette kormány tagjain kívül gyakorlatilag nincs olyan szereplő a magyar politikában, aki támogatná az állami beavatkozással alacsonyan tartott árakat. A magyar emberek ugyanakkor támogatják a kormány intézkedését, sőt, sok háztartásnak elemi érdeke a rezsicsökkentés fenntartása, ellenkező esetben nem tudnák megfelelő hőmérsékletűre fűteni otthonukat, vagy kénytelenek lennének más fűtési megoldásokhoz folyamodni, sokszor környezetszennyező tüzelőanyagokkal.

A magas energiaárak 2022 óta – mióta az EU szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben – Nyugat-Európában is komoly problémát okoztak. Elsősorban a piaci egyensúly megbillenésére gyorsan és kontrollálatlanul reagáló piaci árak miatt teljesen kiszámíthatatlanná vált, mennyit kell fizetniük az áramért és a gázért, de 

Jelenleg, az iráni válság miatt is hasonló forgatókönyvek látnak napvilágot, ráadásul a globális áremelkedés miatt úgy fenyegeti Európát egy újabb energiasokk, hogy a kontinens ellátásáért felelős Egyesült Államokban nincs kínálati hiány, de a közel-keleti krízis áttételesen olyan hatásokat okoz, mintha az EU-nak is ellátási zavarokkal kellene küzdenie.

Nyitókép: MTI/Faludy Imre