Régi receptek, új köntösben: Magyar Péter mellett bukkant fel Bokros Lajos, célkeresztjében a rezsicsökkentéssel (VIDEÓ)

Néhány hónappal ezelőtt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Tisza Szigetekhez köthető Kéri László műsorában idézte fel a Horn-kormány idején folytatott gazdaságpolitika egyes elemeit – írta az Ellenpont.

A beszélgetés során a pénzügyminiszter a Horn-kormány időszakát értékelve beszélt az akkori megszorító intézkedésekről, valamint a közüzemi szolgáltatók privatizációjáról.

Bokros Lajos felidézte, hogy pénzügyminisztersége idején indult el a villamosenergia- és gázszolgáltató cégek magánosítása, amelynek révén jelentős privatizációs bevételekhez jutott az állam. Megfogalmazása szerint mindez kedvező fogadtatásra talált a nemzetközi pénzpiacokon is.

„Abban az időszakban került sor az úgynevezett közüzemi vállalatok privatizációjára, itt elsőorban a villany- és gázszolgáltató cégekről van szó, amelyeknél komoly költségvetési bevételre tettünk szert (…) És jelentős mennyiségű – akkor horribilis összegű, 4,5 milliárd dollárnyi – privatizációs bevétel keletkezett decemberig, ami egyébként a külpiacok megítélése szempontjából is nagyon pozitívan jött számításba” – fogalmazott Bokros Lajos.

A közüzemi szektor privatizációja a Horn-kormány idején átfogó átalakulást hozott az energiaszektorban. Az állami tulajdonú villamosenergia-termelő és -szolgáltató vállalatok jelentős része külföldi befektetők kezébe került, és a hazai közcélú erőművi kapacitások nagy hányada is magántulajdonba ment át. A privatizáció indoklásában hangsúlyos szerepet kapott az állami szerepvállalás csökkentése és a költségvetési bevételek növelése.

A folyamat a 2002-es kormányváltást követően is folytatódott. 

 2002 és 2006 között jelentős összegű köztulajdon került értékesítésre, miközben az államháztartás hiánya emelkedett.

A közüzemi szektor átalakítását az energiaárak alakulása is kísérte. A 2002-es választási kampány idején a gázárak emelésének lehetősége is felmerült, amit a kampány során a szocialista politikusok cáfoltak.

A választásokat követően azonban rövid időn belül több lépcsőben emelkedtek a gáz- és villamosenergia-árak, amelyek 2006 után tovább nőttek. A 2010-es kormányváltást követően a második Orbán-kormány jelentős közművagyont vásárolt vissza állami tulajdonba, ami később a rezsicsökkentési politika alapját képezte.

A jelenlegi politikai vitákban a közszolgáltatások és a közműszektor jövője ismét előtérbe került. 

A rezsicsökkentés kérdése kapcsán a párt környezetéből több, eltérő megközelítést tükröző nyilatkozat is elhangzott. Magyar Péter például így fogalmazott: „A rezsicsökkentés is egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van ugye a rezsicsökkentés.” Az Európai Parlamentben a Tisza képviselői pedig olyan javaslatokat is támogattak, amelyek hatással lehetnek az energiaár-szabályozás jövőjére.

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP