Keresztény hit és keresztény kultúra

2025. december 13. 16:09

A keresztény kultúra helyes értelmezésével szemben két irányból érkezik kritika.

2025. december 13. 16:09
null

„Érdemes tisztázni a hit és kultúra jelentését és viszonyát. Azért is, mert a keresztény kultúra helyes értelmezésével szemben két irányból érkezik kritika. Egyrészt a jámbor keresztények részéről, másrészt a baloldali ideológusoktól. Az előbbiek szerint a keresztény jelző kizárólagosan a hívő emberre és a közösségre alkalmazható. Utóbbiak viszolyognak magától a keresztény szótól, álljon az a hit vagy a kultúra előtt.

Mit jelent tehát a keresztény hit?

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”
Tovább a cikkhezchevron

A kereszténység kinyilatkoztatott vallás. Isten meghívja az embert a vele való életközösségre. Ha ezt az ajándékot az ember elfogadja az egyúttal döntés egy életforma és közösség mellett. Elfogadja az első számú törvényt, az isten- és emberszeretet törvényét. Bizalommal van a Gondviselés iránt, és igyekszik megvalósítani az egyetemes emberszeretetet.

Mit nevezünk hagyományos európai keresztény kultúrának?

Létrejötte akkor kezdődött, amikor a római birodalom rendje és erkölcsi normái fellazultak, a keresztény egyház megerősödött, szerzetesi közösségeiben intenzív szellemi és lelki élet indult. Ők mentették át a görög és római kultúra értékeit, miközben megélték az evangélium szellemiségét. Ez nem maradt meg a közösségen belül, kisugárzott az egész társadalomra. A kialakuló kultúra nem csak a tudomány, irodalom, művészet világát járta át, hanem új értékrendet, erkölcsiséget, életformát, társadalmi normákat, új ünnepeket és szokásokat hozott, egyszóval mindazt, ami az egyén és közösség élettét meghatározza.”

Fotó: Pixabay

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
..--..
2025. december 15. 18:21
-zsoltkom- templar62 részére 2025. december 13. 17:33 "A modern természettudomány miért nem alakult ki a Föld más táján " A Keresztény Egyház rájött, hogy könnyebben érvelhetnek Isten nem létezése mellett, ha ragaszkodnak a mindent is Istennel magyarázással? Nem lett mindenhol a történetükben logikai gikszer, hogy egyszer csak támogatták a tudomány művelőit.
Válasz erre
0
0
..--..
2025. december 15. 18:21
-zsoltkom- templar62 részére 2025. december 13. 17:33 folytatás: Az iszlám világban nem mondtak le az istenelvűségről. A keresztények pedig átkeretezték a világlátásukat, lemondtak egy hibahelyzetről. Kezdetben gátolták a tudományos életet, de az ész ellenében ezen a területen nem érte meg menni, mert hitalapon képtelenek voltak érvelni. Valamint a tudományok hajtottak olyan hasznot, amit az istenhit erősítésére is tudtak használni. De ma mégis az iszlámvallás erősebb hitet ad, mint a keresztény Istenben hinni. A keresztény hit gyengülő. Lehet mondani, hogy a Katolikus Egyháznak több esze volt. Hasznos volt az ügyes marketing, egy kis tradícióvesztéssel. Bizonyság erre, hogy több a keresztény, mint az iszlámvallású. Ezzel pedig megindult az aránytalan fejlődés a keresztények javára, úgy tűnik behozhatatlanul. Nem arról van szó, hogy emberségesebb a keresztény Isten, hanem találékonyabb az ígérgetésben, miközben megvan kényelmes élet a hívőknek. Innentől meg már minden történelem.
Válasz erre
0
0
..--..
2025. december 15. 16:37
-zsoltkom- Nem lehetséges különbséget kell tenni a keresztény hit és a keresztény kultúra között... akárhogyan erőlködik Harrach. A keresztény hit nem személyes és közösségi döntés. Onnantól, hogy kötelezővé tették, hivatalos államvallássá, így eleve összekeveredik a kultúra a hittel. Meg egyébként is megkülönböztethetetlen, mert nem lehet kibogozni, hogy melyik következik a másikból... ennyi időtávlatból. Ha pedig még ráadásul a Katolikus Egyház nemcsak vallási szerepvállalású, hanem politizál, világ-politizál is, akkor végképp értelmetlen a megkülönböztetés.
Válasz erre
0
0
..--..
2025. december 15. 16:37
-zsoltkom- folytatás... 1 Ezt az idézett Mandiner-cikket egy hívő éppen politizáló politikus írta. Például egy olyan értékvesztett helyzetben, ahol a Magyar Katolikus Egyház egy szót sem ejtett ki a Szőlő utcai pedofil és bántalmazó ügyek kapcsán, a kiskorúak védelmében. Valamint a Fidesz-kormány nem a megrontott, bűnt elkövetett, de miatta elítélt kiskorúakat védelmezi, hanem őket, áldozatokat hibáztatja. Tehát tartom, hogy értelmetlen a hit és a kultúra különválasztása. Az emberben magában is különválasztás nélküli. A vallás is a kultúra része egy egység, ami így gazdagodva-szegényedve van örökül, mindig a következő generációnak. Egy emberi lelket hogyan lehet elemeire bontani a környezet ráhatása szerint? Sehogyan. Ez inkább csak tudálékoskodás, vagy felelősség elhárítása/ áthárítása, amit a francos Harrach Péter grimaszol.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!