Ha Pojáca miniszterelnök lenne – brrr! –, az nem azt jelentené, hogy még tovább erősödne a forint. Sőt, lebokázna és gyengülni kezdene. Akkor már nem lenne érdeke a globalista gazdasági köröknek a tagállami érdekeket tovább erősíteni.
Akkor már nem számít, hogyan fognak bezárni iskolákat, kórházakat, amit Tarr Zoltán legutóbb kottyantott el, ugyanúgy, mint Gyurcsányék tették 2010 előtt. Akiket el is zavartak a magyarok, ahogy kell.
A közgazdászokosok között, a Tisza mögött máris feltűnt Bokros Lajos, a csomagos ember, Surányi György, a magyar aranykészlet elherdálója, Bod Péter Ákos, akit komolyabb embernek tartott a nyilvánosság, minthogy Pojáca mögé sorakozzon föl. Orbán Viktor a pénteki rádióinterjújában így beszélt róluk: Surányi Györgyöt művelt közgazdásznak tartják, de hol a Bokros-csomag mögött, hol a Tisza mögött, „hol itt, hol ott” tűnik fel, hasonlóan Bod Péter Ákoshoz.
Megemlítette Kálmán Andrást is, a Tisza gazdasági szakértőjét, akit „külföldről fizetett bankárnak” nevezett, és felidézte, hogy miniszterelnökként ő tette ki a „szűrét” a kormányból még 2011 környékén. „Mind ismerem őket, mint a rossz pénzt” – fogalmazott, hangsúlyozva, az említettek
mindig is azt képviselték, hogy egy olyan gazdaságra van szükség Magyarországon, amely a multiknak sok pénzt ad, a bankokat nem adóztatja, különadókat nem vet ki, a családok terhét pedig megnöveli, és így hoz létre egy közgazdasági egyensúlyt.