Megidézték Orbán Viktort a németek, miután drónészlelés miatt le kellett zárni a müncheni repteret

Rohamosan fogy a németek türelme.

Vérforraló előadás hangzott el Magyar Péterék müncheni rendezvényén: elvennék az erdélyi magyarok szavazati jogát, Trianon Magyarország régi álma volt, a magyarországi erdélyiek pedig a „nem lopós” románok.
„Trianonban megvalósult Magyarország régi álma, hogy egységes magyar állam legyen, kisebbségek nélkül” – közölte a Tisza Szigetek müncheni találkozóján Gáspárik Attila, erdélyi színész, a Tisza Párt szimpatizánsa. Felszólalásában Márai Sándort, Wass Albertet és a Kossuth-díjas erdélyi szerzőket gyalázta, megkérdőjelezte a nemzetállamok létjogosultáságát és degradálóan beszélt az anyaországban élő erdélyiekről. A Tűzfalcsoport szó szerint idézte a szeptember 19-én nyilvánosságra hozott felvétel legfelháborítóbb mondatait, amelyekből szerintük kirajzolódnak a Tisza megdöbbentő nemzetpolitikai elképzelései.
Augusztus 30-31-én tartották Münchenben a Nemzetközi Tisza Szigetek találkozóját, amelyen Gáspárik mellett felszólalt Magyar Péter házimédiájának, a kontroll.hunak alapembere, Kéri László és felesége, a családtámogatásokat ellenző Petschnig Mária Zita, közgazdász, valamint Kátai István színművész, az erdélyi Kossuth Tisza Sziget tagja.
Kapcsolódó vélemény
Vendégszerző
Karácsony Gergelynek sikerült találnia egy erdélyi gyurcsányistát, Gáspárik Attila személyében.
Gáspárik Attila korábban azt nyilatkozta Magyar Péterről hogy
„úgy érzem, nagyon sok ember részéről, hogy bizakodva és reménykedve néznek Magyar Péter politikai aktivitására Erdélyből, és neki itt is lesz elég dolga, hogy segítsen a szellemi romeltakarításában, amit a Fidesz itt is okozott a klientúra kiépítésével”.
Müncheni előadásában pedig egy, a magyar balliberális közgondolkodásban részleteiben régóta jelenlévő nemzetpolitikai víziót vázolt fel. A felszólalás közben Kátai végig mellette ült, és gyakran helyeselt.
Gáspárik feltette a nagy kérdést: „Ha nem fizetsz adót, akkor miért szavazol? Mi közöd hozzá?” Mint fogalmazott a tiszás, ezt ő sosem tudta felvállalni. „Akkor mit keresek itt, és miért szólok bele mondjuk a Tisza-szigetek véleményébe, vagy miért próbálom befolyásolni az embereket a saját véleményemmel?” – tette fel a nagy kérdést.
Gáspárik az előadása során a nemzetállam eszméje ellen is felszólalt. Szerinte akik nemzetállamokban gondolkodnak, azok nem veszik figyelembe, hogy egy „nemzetállamba a kisebbség nem fér bele”, és „ha Románia egyszer valóban nemzetállapot építene”, az erdélyi magyarok vagy mehetnének Németországba mosogatni, vagy lehetnének egy életen át Magyarországon a „nem lopós románok”.
Később kiderült, sikeres honfitársairól is lesújtó véleménnyel van. Először Márai Sándor és Wass Albert írói munkásságát kérdőjelezte meg – és akkor még finoman fogalmaztunk.
„A Márait lehet szidni, lehet nem szidni, nem volt annyira rossz író, egy jó közepes lektűr író volt”
– vitatta el Márai Sándor tehetségét, Wass Albertről viszont egyenesen kijelentette, hogy nem egy jó író.
„Kirángatták Wass Albertet nem tudom honnan, aki tényleg nem egy jó író. És hogy mi jó, mi rossz, hát ezt tudjuk”
– magyarázta, sőt egyenesen odáig ment, hogy Wass Albert sikereit összemosta az antiszemitizmussal.
Később kollektíven minden Kossuth-díjas erdélyi művészről degradálóan kezdett beszélni, akik szerinte egytől egyig ismeretlenek, és csak politikai okokból kapták meg az elismerést.
„Elmondják nekünk, ki az író, ki a költő, ki a művész. Tehát olyanok kaptak mondjuk erdélyiek Kossuth-díjakat, amit egy jól felszerelt újság szerkesztőségében is tíz percbe került, hogy kinyomozzuk, hogy ki ő. Hogy miért kapta, azt tudtuk, de mit csinálhatott előtte, hogy őt díjazták?”
– harsogta sértetten.
De nem csak az erdélyi művészek sikere esik rosszul neki, hanem azoké is akik magas rangú köztisztséget töltenek be Magyarországon. Szerinte ők olyanok, mint a Sonderkommando a második világháborúban.
Gáspárik egyik legmeredekebb kijelentése az volt, amikor Trianonról, mint valami pozitív esemény helyszínéről beszélt:
„Igazából a Trianonban megvalósult Magyarország régi álma, hogy egységes magyar állam legyen, kisebbségek nélkül” – jelentette ki rezzenéstelen arccal.
A müncheni Szent-Györgyi Albert Tisza Sziget a pártelnök, Magyar Péter támogatása mellett működik, elmondásuk szerint a mai napig „Péter kenyérnek” hívják a Münchenből Magyar Péternek vitt, magyar lisztel készült, frissen kisütött kovászos kenyeret.
Nyitókép: Facebook / képernyőkép