A rendszerváltás óta egyszer sem volt ilyen szoros a kapcsolat magyar miniszterelnök és amerikai elnök között

A jó kapcsolat Trump leváltása után is megmaradt

Miután Donald Trump 2020-ban elvesztette a választást és Floridába költözött, egy ideig úgy tűnt, véget ért a politikai pályafutása.

2022 elején a volt elnök kijelentette, hogy támogatja Orbán Viktor újraválasztását, „erős vezetőnek” nevezte, aki „erőteljes és csodálatos munkát végzett.” Miután a Fidesz megnyerte az áprilisi választásokat, a magyar miniszterelnök augusztusban Amerikába utazott, ahol találkozott Trumppal. Trump a Truth Social nevű közösségi platformján közzétett bejegyzésében a barátjának nevezte a miniszterelnököt, és azt írta, hogy ő és Orbán Viktor „sok érdekes témát megvitattak” és megünnepelték Orbán győzelmét. A magyar miniszterelnök a találkozót követően beszédet mondott a CPAC-en.

A Hill nevű washingtoni székhelyű lap a 2022-es találkozóval kapcsolatban lejegyezte, hogy „Orbán Viktor az amerikai konzervatívok egyik kedvence lett” az elmúlt években, elsősorban a migrációval kapcsolatos nézetei, valamint a konzervatív értékrend támogatása miatt.

A CPAC egy közleményt küldött a Hill újságíróinak, melyben azt írták, hogy Orbán és Trump: „különleges kapcsolatot alakítottak ki.”

„Mindketten megértik, hogy nem szabad, hogy a radikális, woke nagyvállalati vezetők vagy a milliárdosok irányítsanak minket, akik szerint nem lehet rábízni az átlagemberekre, hogy saját döntéseket hozzanak” – állt a CPAC közleményében.

Orbán Viktor és Donald Trump a következő alkalommal 2024. márciusában tárgyalt személyesen Mar-a-Lagóban. Ekkor Trump republikánus elnökjelölt volt.

Orbán Viktornak a Facebookra posztolt bejegyzése alapján a békéről, a béketeremtés lehetőségéről lehetett főként szó a találákozón. A magyar miniszterelnök bejegyzésében azt írta: „Találkozó Donald Trump elnökkel. Make America great again, Mr. President!”

A miniszterelnök egyértelművé tette, mindketten a béke mellett foglaltak állást.

A rendszerváltástól 2010-ig

• A rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnök, Antall József kétszer is találkozott az idősebb George Bushsal. Először 1990 októberében, majd egy évvel később, ‘91 októberében látogatta meg az amerikai elnököt a magyar kormányfő. Állítólag már az első találkozó is jól sikerült, Antall és Bush onnantól jó kapcsolatot ápoltak és gyakran egyeztettek telefonon. A második találkozón leginkább biztonságpolitikai kérdésekről esett szó, de Antall pénzügyi támogatást is kért az Egyesült Államoktól a rendszerváltás gazdasági nehézségeinek megoldásához.
• 1994 december 5-én Bill Clinton amerikai elnök aláírta a budapesti memorandumot hazánk fővárosában, ekkor találkozott az ország vezetőivel és az újdonsült miniszterelnökkel, Horn Gyulával is személyesen egyeztetett.
• 1995 júniusában Clinton már a Fehér Házban fogadta Horn Gyulát, a téma Magyarország NATO-csatlakozása volt.
• 1996 december 13-án Clinton meglepetésszerű látogatást tett Somogy megyében. Az elnök az MH Kapos Légibázison mondott beszédet a hazánkban állomásozó amerikai csapatoknak, majd Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Horn Gyulával.
• 1998. október 8-án már Orbán Viktort fogadta a Fehér Házban Clinton. A két ország viszonyát Orbán Viktorakkor már „de facto szövetségesinek nevezte”, de Magyarország csak 1999. március 12-én vált a NATO teljes jogú tagjává,
• Az 1999. május 25-i NATO csúcstalálkozón már részt is vett Magyarország. Orbán Viktor ott is találkozott Clintonnal, és a koszovói válsággal, továbbá a kelet-európai NATO-bővítéssel kapcsolatban egyeztettek.
• Legközelebb Orbán Viktor az ifjabb Bushsal találkozott. A magyar miniszterelnök 2001. május 1-jén. látogatta meg az újdonsült amerikai elnököt. Orbán Viktor és George W. Busch a washingtoni találkozón a NATO esetleges kelet-európai bővítéséről egyeztettek.
• 2002. november 9-én George W. Bush már a szocialista Medgyessy Péterrel egyeztetett Irak és Afganisztán kérdésében.
• 2004. június 3-án Medgyessy Péter ismét meglátogatta Busht és megerősítette abban, hogy Magyarország támogatja Washington iraki törekvéseit.
• 2005. október 7. Gyurcsány Ferenc zarándokolt el Amerikba, és a demokrácia fegyveres terjesztésének helyessége mellett foglalt állást Bushsal folytatott tárgyalásán.
• 2006. június 21-e és 22-e között George W. Bush Budapesten tett látogatást. Gyurcsány Ferenccel folytatott tárgyalásán a vízummentesség kérdése volt az egyik kiemelt téma. Bush elnök látogatása ekkor megemlékezett az 1956‑os magyar forradalomról is.
• Barack Obamával viszont már csak a Gyurcsány Ferencet követő balliberális miniszterelnöknek sikerült találkoznia. Bajnai Gordon 2009 szeptemberében két ízben is találkozott Obamával New Yorkban, az éves ENSZ-közgyűlésen, azonban hivatalos találkozóra már nem került sor közöttük.