„Polgári erőszak”, hát ez elég lehetetlenül hangzik, nem igaz? – Pedig épp most van születőben

Egy zajos kisebbség felszabadulásként éli meg, hogy végre nyíltan kívánhatja a vele egyet nem értők pusztulását. Veczán Zoltán írása.

Azt mondja, Magyarországon a normális többség egyelőre látenciában van.
„Nekem nem imponál a brutális, nyers pofon... de a lelki fölény, az már igen...! Az már valami!...” – olvasható Karinthy Frigyes jelenetei között A férj írogat című szösszenetében. Mindez onnan jutott eszembe, hogy olvasom Herényi Károly zöld-vörös színváltós, áruló politikus nyilatkozatát a Hírklikken, amiből kiderül, hogy
neki egyáltalán nem imponál a lelki, intellektuális fölény; a nyers pofon és az erőszak azonban annál inkább.
Szerencsétlen Herényinek továbbra is baja van a valósággal. Azt mondja, Magyarországon a normális többség egyelőre látenciában van, mert nem mer szembeszállni azzal a kommunikációs és kormányzati fölénnyel, amelyet az Orbán-rendszer kiépített magának. Érti már, kedves olvasó, hogy miért szereti Herényi inkább a brutális, nyers pofont, mint a lelki fölényt? Mert utóbbiban ő rendre alulmaradt. Se lelki, se intellektuális fölényt nem tudott kiharcolni magának. Egyszerűen azért, mert nem volt mivel. Ha megkopogtatta a fejét, úgy kongott, mint a lédús görögdinnye augusztusban.
Talán éppen ezért volt szüksége az árulásra.
Tudjuk, az MDF a rendszerváltás után jobboldali pártként indult, sokáig szövetségesi viszonyban volt a Fidesszel, főleg az 1998–2002 közötti első Orbán-kormány idején. 2002 után viszont Dávid Ibolya (MDF-elnök) és Herényi vezetésével az MDF tudatosan távolodott a Fidesztől, sőt, több kérdésben szembe is fordult vele. Ez nagy törést okozott a jobboldalon.
Sok fideszes konzervatív szavazó érezte úgy, hogy Dávid és Herényi átállt a baloldalhoz, Gyurcsányhoz. Például azért, mert nem kötöttek választási szövetséget a Fidesszel,
több ügyben inkább az MSZP-vel és SZDSZ-szel működtek együtt parlamenti szavazásokban; aztán 2006-ban az MDF önállóan indult, amivel megosztotta a jobboldali szavazókat, és így sokak szerint hozzájárult ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc kormányon maradhasson. Emiatt kapta meg Herényi és Dávid Ibolya is a „Fideszt eláruló” bélyeget.
Ennek ellenére Herényi még sokáig el akarta hitetni a nyilvánossággal, hogy jobboldali ember. Ez annyira jól sikerült, hogy már Fábry azt mondta róla, hogy
Az MDF herényire zsugorodott a Dávid-ebolától.”
Ma meg már nincs is sehol, miközben a jobboldal négy ciklus óta vezeti az országot.
És a hazudozása azóta is folyamatos. A Hírklikk olyan címmel hozta le az anyagát, hogy
„Hiába a rezsim uszítása, a magyarok jogállamot és demokráciát akarnak”.
Ugye, miután a „rezsim”, azaz az Orbán-kormány arra „uszít”, hogy hazánk fő ellensége Brüsszel, mert Magyarország nyakába akarja akasztani a migránsokat, a genderpropagandát, a háborút, a brutális adóemelést, amiket a bábkormányi megbizatás várományosa, Magyar Péter várhatóan mind-mind szolgaian végre is hajtana.
Herényi szerint Brüsszel kiszolgálása helyes; szerinte az a diktátum lenne a jogállam, amit az EU minden jogalap nélkül igyekszik kizsarolni hazánkból. Az, hogy a magyarok nem erre szavaztak és már négyszer elküldték a sóhivatalba az Unió szándékait, az Herényit egyáltalán nem izgatja.
Ő politikai-hatalmi érdekekért cserébe simán szembemenne választók millióinak akaratával.
Most azért tapsikol, mert az Eurobarometer az Európai Parlament megbízásából készített közvélemény-kutatást, amelyben 82 százalék egyetért azzal, hogy a jogállamiság és demokrácia alapelveinek tiszteletben tartásához kössék az uniós támogatásokat.
Ilyen csak a virtigli sorosista Európai Parlamentnek juthat eszébe, meg a szintén Gyuri bácsihoz kötődő eurobarométereseknek.
Már csak azért is, mert a jogállam mint olyan nincs definiálva, és ezt egyszerű ideológiai lózungként alkalmazzák Brüsszelben.
A demokrácia pedig a Lajtán túl olyan, hogy ott mindig azok kormányoznak, akik alulmaradnak a választáson és ilyen-olyan koalíciós manipulációval átmenetileg ki tudják hozni a baloldal kormányzását.
Ennek nyomán láthatjuk a német kancellár bukását, a franciai politikai krízist, ami lakossági elégedetlenséggel, erőszakos konfliktusokkal jár.
Az Eurobarometer kérdése konkrétan úgy hangzott, hogy: „Mennyire ért egyet vagy nem ért egyet azzal, hogy az EU kösse az adott tagállamnak nyújtott támogatást a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek tiszteletben tartásához?”
Persze az agymosott, Lajtán túli szavazók több mint nyolcvan százalékban egyetértenek vele.
A megoldás Herényi szerint csak a szembeszállás lehet. Magyarán – intellektuális képességek híján – a nyílt konfliktus, az erőszak, a brutális, nyers pofon.
Ugye, milyen találóan fogalmazott Fábry a herényire zsugorodásról?
***
Ezt is ajánljuk a témában
Egy zajos kisebbség felszabadulásként éli meg, hogy végre nyíltan kívánhatja a vele egyet nem értők pusztulását. Veczán Zoltán írása.
(Fotó: Koszticsák Szilárd MTI/ MTVA)
Ezt is ajánljuk a témában
Ha annyira árad és a TISZA, akkor kocsmai beszólogatás helyett nem inkább plusz tíz perc alvással vagy valami látókör-szélesítő reggeli olvasmánnyal kellene kezdeni a hetet?
Ezt is ajánljuk a témában
Ha ezt bármelyik mai magyar zenekar adta volna elő a színpadon, nem érdekelne. De, kedves, András, te mostanáig egyike voltál a kétségbeejtően kevés nemzeti minimumnak. Győrffy Ákos írása.
***