Magyar Péter az utóbbi napokban különösen aktív a közösségi médiában. Érthető, szokás szerint terelni akar

Az Európai Parlament Jogi Bizottsága ma szavaz arról, hogy felfüggeszti-e öt képviselő, köztük Magyar Péter mentelmi jogát.

Az elmúlt két választás tanulsága ugyanis az, hogy a közvélemény-kutatások sokszor torz képet adnak.
Az elmúlt hónapokban a közvélemény-kutatók rendre jelentős előnyt mérnek a Tisza Pártnak a Fideszhez képest, és egyes elemzések már 2026 tavaszára akár alkotmányozó többséget is valószínűsítenek az új erőnek.
Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s politikus azonban óvatosságra int az Index hasábjain: szerinte a korábbi választási tapasztalatok alapján korántsem biztos, hogy a mai számok a tényleges erőviszonyokat tükrözik.
Schiffer emlékeztetett, hogy a 2017-es mérések jelentős ellenzéki előnyt mutattak, ám a 2018-as választáson a Fidesz 34, az ellenzéki pártok összességében 33 százalékot szereztek a teljes népességre vetítve – vagyis a Medián előrejelzése bizonyult a legpontosabbnak,
míg más intézetek túlbecsülték az ellenzéket.
A 2021-es kampány során a legtöbb kutató a közös ellenzéki lista győzelmi esélyeiről írt. A Závecz, a Publicus, a Republikon és az IDEA több mérésben is ellenzéki előnyt mutatott. Ennek ellenére 2022-ben a Fidesz 37, az ellenzéki összefogás viszont csupán 24 százalékot ért el.
Schiffer szerint ez világosan jelezte, hogy a támogatottságot nem lehet egyszerűen „mechanikusan összeadni”.
Az idei számokban a legtöbb intézet a Tisza 30–37 százalékos támogatottságát mérte, miközben a Fidesz rendre 24–30 százalék között szerepelt. Schiffer ugyanakkor felhívja a figyelmet: a Fidesz tábora kisebb lehet, mint 2021-ben, de nem biztos, hogy gyengébb a 2017-esnél;
a Tisza jelenlegi támogatottsága pedig elmarad mind a 2021-es ellenzéki összefogás, mind a 2017-es ellenzéki összesített számoktól.
Schiffer végkövetkeztetése szerint a jelenlegi trendek alapján túl korai lenne biztos győzelmet vagy történelmi áttörést vizionálni a Tisza Párt számára. Az elmúlt két választás tanulsága ugyanis az, hogy a közvélemény-kutatások sokszor torz képet adnak, különösen akkor, ha a teljes népesség adatait próbálják egy az egyben választási eredményként értelmezni.
„Arra, hogy a 2026-os eredmény hogyan fog viszonyulni a 2018-as és a 2022-es számokhoz, én ma nem kötnék fogadásokat” – zárja elemzését Schiffer András.
Kapcsolódó videónkat alább nézheti meg:
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád