Régóta vitatott témának szentelt különszámot a Magyar Szemle. A folyóirat a kultúr- és politikai kereszténység kérdését járta körbe. A lapbemutatón a szerzők Orbán Viktor tusványosi szavaira is reagáltak.
A napokban bemutatták a Magyar Szemle folyóirat Kultúr-és politikai kereszténység című különszámát az Eötvös10 közösségi házban. A lapbemutatón Stamler Áber főszerkesztő beszélgetett a szám két szerzőjével, Horváth Róbert vallásfilozófussal, a magyar össztradicionális iskola egyik legismertebb írójával, valamint Filemon Norberttel, az Axióma Központ keresztény agytröszt kutatási vezetőjével.
Hogyan jelenik meg a politikai kereszténység ma Magyarországon, Európában vagy a világ más részein? – először erre a kérdésre keresték a választ a szerzők.
Válaszában Filemon Norbert a Magyar Szemle különszámában megjelent, Kocsis Fülöppel készült interjúra hivatkozott. Az érsek-metropolita ugyanis abban kifejtette, hogy ő inkább keresztény kultúráról és keresztény politikáról szeretne beszélni, amelyek pozitív fogalmak a politikai kereszténység és a kulturális kereszténységgel ellentétben.
„Igazat adok neki, mert amikor megvizsgáltam, hogy mit értünk politikai és kulturális kereszténység alatt, akkor azt találtam, hogy az valami, ami őrzi a formát tartalom nélkül” – fogalmazott Filemon.
Rámutatott, a kulturális keresztény ugyan nem magára valóan kötelezőnek a keresztény normákat, de közösségi szinten mégis egyetért velük valamilyen módon.
Erre azt a példát hozta fel, hogy Donald Trump amerikai elnök nemrég kisasszony napja katolikus ünnepen a Szűzanyát köszöntötte, miközben tudni lehet róla, hogy nem él makulátlan keresztény életet. A politikájában – Filemon szerint – Trump mégis képvisel olyan dolgokat, amelyek megfelelnek a keresztény tanításnak.
Az Axióma kutatási igazgatója szerint ebben Trumpra hasonlít az olasz Matteo Salvini, de nyilvánvalóan Magyarországról is lehetne ilyen példákat hozni.
A kérdés az, hogy a kulturális kereszténység értékes-e, vagy csupán egyfajta képmutatás a politikai haszonszerzés érdekében
– vélekedett Filemon.
Horváth Róbert ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy
a Magyar Szemle különszámában mindegyik hozzáállás bemutatásra került.
Azoké a szerzőké is, akik a kulturális és politikai kereszténységet inkább olyan negatív jelenségként ítélik meg, amely a hittitkokat aláássa, és azoké is, akik látják annak társadalmi hasznosságát.
„A politikai kereszténységen belül van egy olyan rész, amely a keresztény politikától eltér, túl harsány, túl hangos, túl kimódolt és túl megfontolt – már a racionális, pragmatikus megfontolás értelmében –, hasonlóan a kultúrkereszténységet felhasználó politikusokhoz. De van egy olyan rész is, amelyik úgy radikális, úgy erőteljes – és ez történelmileg kimutatható –, amely az egyházpolitikának és a keresztény politikának az általános semmilyenségét próbálja a maga véleményformálásával, véleménynyilvánításával befolyásolni” – fogalmazott a vallásfilozófus.
A beszélgetés során többször felmerült, hogy vajon milyen a jó keresztény vezető. Filemon Norbert ezzel kapcsolatban megjegyezte, ideális esetben természetesen szentek vezetnék az országokat, amire azért volt is példa a történelemben. Példaként a magyar Szent Lászlót és a francia IX. Szent Lajost említette. Ám az Axióma kutatási vezetője azt is hozzátette,
Szent László királyunk is küzdött azzal, hogy olyan politikai döntéseket is meg kellett hoznia, amelyek nem feltétlenül következtek a Tízparancsolatból.
Megemlítette továbbá Nagy Konstantin római császárt és a lapban megjelent cikket ajánlotta, amelyet a Mandiner munkatársa, Szilvay Gergely írt. Konstantinnal kapcsolatban Filemon rámutatott, az uralkodó csak élete végén keresztelkedett meg, mégis rengeteg olyan politikai döntést hozott, amely másokat a keresztséghez segített.
Ezért nem vagyok annyira kritikus azokkal a politikusokkal, akik a magánéletükben bukdácsolnak”
– jegyezte meg.
Az Axióma kutatási vezetője Trumppal kapcsolatban kifejtette, örvendetes lenne, ha Donald Trump is elérné az életszentséget, mint Szent László, Szent István, vagy IX. Szent Lajos – amit nyilvánvalóan nem ér el a magánéletében – de a kormányzásban mégis dönt sokszor úgy, hogy a közjót tartja szem előtt. Például egyes intézkedései jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy kevesebb gyermek veszti az életét abortuszban ma az Egyesült Államokban.
Hogy ezeknek a döntéseknek mi volt a belső motivációja, azt persze nem lehet tudni – tette hozzá.
Horváth Róbert ezzel kapcsolatban kifejtette, a politikai kereszténységnek ma az a legnagyobb tévedése, hogy kiemelnek aktuális problémákat, vitakérdéseket, mint például az abortuszt vagy az eutanáziát, amelyet meg akarnak oldani és ettől azt remélik, hogy ezzel elvezetik az embereket a kereszténységre.
A vallásfilozófus szerint azonban a politikának éppen a fordítottját kellene tennie.
Horváth úgy vélekedett, hogy ma még a legtiszteletreméltóbb politikusok sem kezdeményezik a vallások mélyebb rétegeivel való foglalkozást.
Pedig ha az emberek a hit kérdéseivel behatóbban foglalkoznának és ezt a kormányzatok hatékonyan támogatnák, akkor nem is kellene tiltásokat megszabni etikai kérdésekben, mert egyszerűen fel sem merülne abban a légkörben, hogy azokat bárki áthágja.
A beszélgetés végén megkérdeztük a Magyar Szemle különszámának szerzőit, mi a véleményük az Orbán Viktor tusványosi beszédében megfogalmazottakról.
A miniszterelnök ugyanis amellett érvelt: egy nemzet megmaradásának feltétele, hogy megőrizze a kereszténységét.
A nyugat-európai nemzetek azonban Orbán Viktor szerint mára eljutottak a zéró kereszténység állapotára és így szabadult rájuk a tömeges migráció, amely az eltűnésüket fogja okozni.
Egyetértek. Kereszténység nélkül ez az ország széthullik.
Nyilván nem azonnal, nem hamar, de lassanként, apránként” – válaszolta Horváth Róbert. Szerinte ezért akár egy rossz, túl radikális politikai kereszténységre is szükség van.
Ugyanakkor az ellenlépések tekintetében figyelembe kell venni, amit ez a lapszám alternatívaként kínál és amit képvisel.
Tehát a különböző magas szinteknek a megközelítésére való szándék, hogy ne csak migrációról beszéljünk, ne az abortuszról beszéljünk – és a természetjogot is ideértem abban az értelemben, hogy ezekhez képest annak az integrációja is egy magasabb szint –, egy ilyen irányba mindenféleképpen el kell egy felelős politikai vezetésnek lépni, miután ezt a triviális alapigazságot, amit a miniszterelnök is kimondott, tudomásul veszi” – tette hozzá.
Róma nem bukott el, Nagy Konstantin pedig nem korrumpálta a kereszténységet
A Magyar Szemle Kultúr- és politikai kereszténység különszámában a Mandiner két állandó szerzője is publikált. Szilvay Gergely munkatársunk A konstantini fordulat védelmében című munkájában amellett érvelt, hogy az általánosan elterjedt hiedelmekkel ellentétben Nagy Konstantin római császár nem gyűrte maga alá az egyházat, és a kereszténység elfogadása részéről egyáltalán nem hatalmi manipuláció volt. Czopf Áron pedig Róma kérdése című értekezésében rámutatott, hogy Róma bukásának képzete egyenesen következik „a modernség történeti dialektikájából, amelyben a fejlődés minden mozzanata megsemmisíti az előző pillanat érvényét”. Czopf Áron azonban amellett érvel, hogy Róma sohasem bukott el. Szerinte ugyanis látványos tünetegyüttes jelzi, hogy „az európai szellem súlyos betegségben szenved és azt, hogy Róma a barbárok szüntelen diadalordításai közepette továbbra is él”.
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon elérhető Isten baloldaliként? Mennyiben tartozik a jobboldalisághoz a spiritualitás határozott igenlése? Miért fontos az olvasás és a zenehallgatás? Mi történt a Jobbikkal és Vona Gáborral? Kik az értelmiségiek? Létezik baloldali borász vagy kézműves? A Magyar Hüperión folyóirat főszerkesztőjét kérdeztük. Nagyinterjúnk.
Nyitóképünkön a Magyar Szemle különszámának borítója látható (Forrás: Facebook/Magyar Szemle)
Szilvay Gergely kollégánk is megosztotta gondolatait a Rosinec Mária és családjának szervezett gyűjtéssel kapcsolatban.
Jó kis indirekt bevédése ez a tiszás adóemelésnek.
Az USA-ban két demokrata állam hosszú évek óta „küzd” azért, hogy az apácák fizessenek fogamzásgátló- és abortusz-hozzájárulást.
Egész pontosan a rendet arra, hogy az ilyen költségeket térítse meg a nővéreknek. Egy szövetségi bíró ment ezzel szembe a Trump-adminisztráció szabályozásával.
Ábrán látható, ahogy az ázsiaiak meghódították az ágazatot.
A repülőgép elvontatásáig több órán keresztül szüneteltetni kellett a le- és felszállásokat.
Az ukrán elnök szerint ezek a támadások kihatnak az orosz hadvezetésre is.
