A helyi önazonosság védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján egyre több önkormányzat alkot időnként nagy vitákat is kiváltó helyi rendeleteket. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az InfoRádióban azt mondta, egyelőre elenyésző a betelepülést korlátozó döntések száma, de
a jogszabály fontos, mivel megteremti a keretet, hogy jogállami döntéseket hozzanak az önkormányzatok.
Júliustól a helyi önazonosság védelméről szóló törvény értelmében az önkormányzatok dönthetnek arról, milyen feltételeknek kell eleget tenniük azoknak, akik az adott településre akarnak költözni. Azóta a jogszabály alapján több településen alkottak helyben vitákat kavaró önkormányzati rendeleteket; a legutóbbi hír szerint
- Rajkán 1,5 millió forintot kell fizetnie annak, aki ott kíván letelepedni.
- Sátoraljaújhelyen magyar nyelvtudáshoz,
- Újlengyelben legalább egyéves munkaviszonyhoz, vállalkozói státuszhoz vagy tanulói jogviszonyhoz,
- Taktaharkányban pedig középfokú végzettséghez kötötték a betelepülést.
„Nem határoltuk be, hogy milyen típusú döntéseket várunk. Mi is kíváncsiak voltunk, hogy a helyi közösségek a választott képviselőik és elöljáróik révén milyen megoldásokat fognak keresni.” A jogszabály számos lehetőséget kínál a beköltözések révén fokozódó nyomás ellentételezése. Ezek között hangsúlyos
- az önkormányzati elővásárlási jog alkalmazása,
- a betelepülési hozzájárulás megkövetelése,
- vagy épp a lakcímbejelentés feltételhez kötése.
A budapesti agglomerációban is az egyik legnagyobb problémát épp az jelenti, hogy a népesség növekedésével nem tart lépést a közszolgáltatási infrastruktúra – ivóvíz, szennyíz, közlekedés – korszerűsítése. Navracsics Tibor szerint az intézkedések azt mutatják, hogy
Magyarországon erős önkormányzatok vannak, ahol a helyi ügyeket meg tudják vitatni és döntéseket tudnak hozni.
A törvény célja az volt, hogy amikor egy helyi közösség úgy érzi, problémaként jelentkezik számára a betelepülők „sokasága”, akkor erre valamilyen jogállami választ tudjon adni. És bár az önkormányzatok is tapogatják a határait ennek a jogállamiságnak, hiszen született olyan rendelet, ami az alaptörvénybe ütközött, szép lassan kialakul a rendeletek gyakorlata.
Eddig a nagyjából 3200 önkormányzatból 29 alkotott valamelyen rendeletet.
Hogy melyek azok az intézkedések, amelyek ellentétesek az alaptörvénnyel, Navracsics Tibor elmondta: minden olyan, amely valamilyen fajta diszkriminációt tartalmaz.
A kormányhivatalok egyébként folyamatosan értékelik a rendeleteket, hiszen sok esetben egy nem diszkriminatívnak tűnő meghatározás is válhat diszkriminatívvá a részletes kifejtés során.
Különösen ügyelni kell arra, mint ahogy az alaptörvény is szabályozza, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés a származása, faja, felekezete, vallása, világnézete miatt, hogy ne szerepeljen ilyen egyetlen rendeletben sem, illetve ne is adjon okot ilyen megkülönböztetésre”
– emelte ki a miniszter, arra is felhívva a figyelmet, hogy jelentkezhetnek olyan problémák, ahol maga a gyakorlat válhat diszkriminatívvá, vagyis figyelni kell magát a jogalkalmazást is.