Földrengésszerű változások a magyar egészségügyben – ezekről önnek is tudnia kell

2025. szeptember 15. 05:36

A digitalizáció a kórházi folyosóktól a háziorvosi rendelőkig, sőt a betegek nappalijáig kísér bennünket. Olyan változás, amely alapjaiban formálja át az egészségügyet. Nézzük meg, hogyan! Kőnig Róbert írása.

2025. szeptember 15. 05:36
null
Kőnig Róbert

Este fél tíz van, a kórház sürgősségi műtőjében órák óta tart a feszült készenlét. A mentő nemrég hozott be egy tízéves kisfiút, aki elektromos rollerrel esett el: súlyos végtagsérülés, fejsérülés és belső vérzés gyanúja. Az idő ellenünk dolgozik. A műtőben heten vagyunk: aneszteziológus, szakasszisztensek, műtős asszisztensek, rezidensek és én, a sebész. A lámpák vakító fénye alatt a fiú apró teste szinte elveszik a zöld lepedők között. A monitorok folyamatosan villognak: pulzus, vérnyomás, oxigénszaturáció, röntgen- átvilágító, ultrahang – minden valós időben látszik.

A gépek halk pityegése szinte metronómként diktálja a tempót. Egy mozdulatnyi pontatlanság, és nagy lehet a baj. 

Az utolsó öltés után felvillan bennem a gondolat: vajon húsz évvel ezelőtt, a régi, papíralapú világban mennyivel nehezebb lett volna ez a beavatkozás? Akkoriban nem állt volna rendelkezésemre minden adat, kép és információ digitálisan, valós időben. Ma viszont a technológia a társam: olyan biztonsági háló, amely életeket ment. És ez nem csak a műtőben van így. 

EESZT, avagy kórtörténet a zsebünkben 

Néhány éve még természetes volt, hogy minden vizsgálatra dossziét cipeltünk magunkkal: papírok, zárójelentések, laborleletek sokasága lapult a táskában. A kórházak és egészségügyi intézmények kartonozókkal voltak tele. „Az előző vizsgálati eredményeit, legyen szíves, hozza magával” mondat sokszor még a jól felkészült pá­cienseknek is rémálmokat okozott. 

Ma az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ezt a terhet már leveszi a vállunkról. Igaz, egynéhány helyen még segítség az ellátóknak, ha visszük magunkkal a dokumentumainkat, de az átállás folyamatos. Több mint 22 ezer intézmény kapcsolódik az EESZT-hez, köztük a magánszolgáltatók is. A számok magukért beszélnek:

600 millió e-recept, 315 millió ellátási esemény és több mint 100 millió egészségügyi dokumentum érhető el a rendszerben.

Ez nemcsak egyszerűsíti az ügyintézést, hanem valódi biztonságot is jelent: minden adat egy helyen, bármikor hozzáférhető. Ráadásul az egészségügyi adatainkra a legmagasabb szinten vigyáznak. 

A technológiai esélyegyenlőség kérdése 

A digitalizáció csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom egésze számára elérhető. Ma Magyarországon az összes egészségügyi adatunk elfér a zsebünkben az EgészségAblak alkalmazás segítségével. A koronavírus-járvány időszaka alatt pedig gyorsan adaptálódtunk: a magyar lakosság 71 százaléka vett igénybe online vagy telefonos konzultációt, ami messze meghaladta a 35 százalékos EU-s átlagot.

A világon az elsők között vezettük be a Telemedicina fogalmát.

A lakosság részéről erős az érdeklődés, hiszen az internetezők 81 százaléka keres rá egészségügyi információkra – bár azok hitelessége sajnos sokszor megkérdőjelezhető. 

Azok, akik valamilyen oknál fogva nem férnek hozzá a digitális platformokhoz, hátrányba kerülnek. Éppen ezért a papíralapú tájékoztatás sem szűnhet meg teljesen. A digitális eszközöknek támogatniuk kell a hagyományos ellátást, egyelőre nem válthatják ki – bár szerintem csupán idő kérdése. 

Ellátói oldal: az adminisztráció terhe 

Gyakorló orvosként jól tudom, mekkora terhet jelent az adminisztráció: egyetlen műtéti leírás vagy zárójelentés elkészítése megdöbbentően sok időt vehet igénybe, ami a páciensektől veszi el a figyelmet. A digitalizáció ígérete itt is a tehercsökkentés, de megfelelő képzésre és stabil infrastruktúrára óriási szükség van. A fiatalabb generáció különösen nyitott a digitális eszközök használatára, de ahhoz, hogy ezek legyenek az alapértelmezettek a mindennapi munka során, megbízható rendszerekre van szükség. Ráadásul olyan magyar fejlesztésű megoldásokra, amelyek nem veszélyeztetik a hazai páciensek adatait – még anonim módon sem.

A nagy amerikai és kínai techcégek fejlesztéseinek egy az egyben való átvétele beláthatatlan következményeket okozna az orvos-beteg viszonyban. 

A kényelem és a hatékonyság nem mehet a szuverenitás kárára. 

Fontos azonban, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan ne veszítsük el a humánumot és az empátiát: a digitalizáció nem cél, hanem eszköz. Olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a gyógyítók hatékonyabban végezhessék a dolgukat, a betegek pedig tájékozottabbak és tudatosabbak lehessenek. A jövő nem a papírokkal teletömött dossziék világa, hanem egy olyan rendszer, ahol az információ gyorsan, biztonságosan és könnyen hozzáférhetően áramlik a gyógyító és a gyógyulni vágyó között.

A szerző gyermeksebész

Az EgészségAblak funkciói 

Egészségvonal: A hét minden napján huszonnégy órában díjmentesen hívható telefonszám, ahol gyógyszerekről, szűrésekről, védőoltásokról nyújtanak információt.

Egészség A–Z: Dr. Google helyett megbízható szakmai tartalmak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakemberei által biztosítva, könnyen érthetően. 

Gyógyszertárak: A legközelebbi nyitva tartó gyógyszertár érhető itt el egy kattintásra, navigációval. 

Beutalók: Az elektronikusan kiállított beutalókat pillanatok alatt megtaláljuk az alkalmazásban (s az ellátóknál is megjelennek). Látható, hogy mely szakrendelések beutalókötelesek, és melyek nem. 

Időpontok: Már mi magunk is foglalhatunk időpontot, ha egészségügyi ellátásra van szükségünk. Ha kiválasztottuk az ellátás típusát – beutalóköteles vagy sem – és a keresett szakterületet, alapbeállításként a lista elején azt az intézményt látjuk, ahol a legközelebbi szabad időpontot tudják biztosítani. Miután megtaláltuk a megfelelő időpontot, már csak véglegesítenünk kell a foglalást. Fontos! Ha valamiért mégsem jelenünk meg a kiválasztott időpontban, mondjuk le! Ezzel az ellátóknak és a többi páciensnek is segítünk. 

Háziorvos: A legtöbb orvos-páciens találkozás a háziorvosi rendelőben történik. Háziorvosunkat hívjuk fel először, ha valami problémánk van, tőle kérhetünk tanácsot, és ő ad beutalót, igazolást. Elérhetősége és rendelési ideje gyorsan megtalálható ebben a menüpontban. 

Értékelés: A szakrendelői ellátásokat követően páciensként lehetőségünk van visszajelzést adni. A betegelégedettség mérése által az ellátók értékes információhoz jutnak ahhoz, hogy releváns és hasznos fejlesztéseken dolgozhassanak.

Fotó: Shutterstock

***

 

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ChongLi
2025. szeptember 15. 07:17
A fejér megyi kórház ambulanciáján kértem volna szakrendelésre időpontot beutaló alapján. Kb 40 percet várakoztam az indiai pályaudvarokra emlékeztető csarnokukban. Utána közölte egy nagyon kiégett adminisztrátor, hogy nem tud adni mivel 3 hónapra előre van előjegyzési lehetőség és ezen időtávon minden időpont foglalt. De majd később nézzek vissza. Ez két alkalommal fordult elő. Nem panaszkodok csak tényszerűen tájékoztatok a kép árnyalása érdekében. A szebb jövő reményében.
Válasz erre
3
1
Picnic Niki
2025. szeptember 15. 07:15 Szerkesztve
Bocsánatkérést vár Orbán Viktortól az osztrák Burgenland tartomány a magyar egészségügyi államtitkár kijelentései miatt. Takács Péter a Harcosok órája című műsorban beszélt arról, hogy az osztrák mentők felszereltsége messze el van maradva a hazaiaktól. Hans Peter Doskozilt, Burgenland tartomány vezetője cáfolta ezeket a kijelentéseket, azokat tényszerűen hamisnak és a munkatársakkal szemben tiszteletlennek tartja. Állítólag nincs az osztrákban GPS, mágnestáblán tartják a központban, merre jár a mentő, stb. ;-) Azt hallottam, a Pestre vezényelt magyar mentőben nem volt GPS, és saját eszközét kellett használnia a vezetőnek
Válasz erre
0
0
auditorium
2025. szeptember 15. 07:01
A digitalizàlt világnak az egészségügyben sok pozitiv oldala van, ezt illusztrálja a fenti cikk. Sok EU-tagországban ez már valóság. Az összes adatunk, betegségünk, operációnk, gyógyszereink benne vannak a rendszerben. A kórházak elsősegélyén beirja az asszisztens a nevünket a gépbe és máris kap rólunk előzetest. Ha megyünk a háziorvosunkhoz, ő is inkább a computert nyomogatja és azt nézi mint a beteget. Majd egy rövid vizit után ismét odaül a computerhez és irja a receptet, a diagnózist és kinyomtatja, ha működik. NINCS "Marika, kérem irja, nincs asszisztense. Az orvos mindent maga végez el. EREDMÉNY: nagy orvoshiány, főleg körzeti és elsősegélyre , több ezer orvos hiányzik a ném. és.ol.-nál. Aki tudott, nyugdijba ment, túl sok lett az ADMINISZTRÁCIÓ. Nem elég a szaktudás, digitális téren is gyorsnak kell lenni, a paciensnek a max 5-1O perces vizit után már kézébe kell adni a receptet. Sok idős lemond a gyógyitásról, nincs PC-jük és ismeretük. Áramszünet, nincs WI FI ??
Válasz erre
0
0
optimista-2
2025. szeptember 15. 06:15 Szerkesztve
koronavírus-járvány időszaka alatt pedig gyorsan adaptálódtunk: a magyar lakosság 71 százaléka vett igénybe online vagy telefonos konzultációt. ------------ Ez azóta javult.Már 100%. Csak telefonos vagy online bejelentkezéssel lehet bármely vizsgálatot elérni. Ha nincs telefonod, sohasem jutsz el a rendelőig. De még úgy sem. Kb 3-5 próbálkozás kell, hogy egy naptárkezelő irodistával tudjál beszélni.
Válasz erre
0
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!