A digitalizáció a kórházi folyosóktól a háziorvosi rendelőkig, sőt a betegek nappalijáig kísér bennünket. Olyan változás, amely alapjaiban formálja át az egészségügyet. Nézzük meg, hogyan! Kőnig Róbert írása.
Este fél tíz van, a kórház sürgősségi műtőjében órák óta tart a feszült készenlét. A mentő nemrég hozott be egy tízéves kisfiút, aki elektromos rollerrel esett el: súlyos végtagsérülés, fejsérülés és belső vérzés gyanúja. Az idő ellenünk dolgozik. A műtőben heten vagyunk: aneszteziológus, szakasszisztensek, műtős asszisztensek, rezidensek és én, a sebész. A lámpák vakító fénye alatt a fiú apró teste szinte elveszik a zöld lepedők között. A monitorok folyamatosan villognak: pulzus, vérnyomás, oxigénszaturáció, röntgen- átvilágító, ultrahang – minden valós időben látszik.
A gépek halk pityegése szinte metronómként diktálja a tempót. Egy mozdulatnyi pontatlanság, és nagy lehet a baj.
Az utolsó öltés után felvillan bennem a gondolat: vajon húsz évvel ezelőtt, a régi, papíralapú világban mennyivel nehezebb lett volna ez a beavatkozás? Akkoriban nem állt volna rendelkezésemre minden adat, kép és információ digitálisan, valós időben. Ma viszont a technológia a társam: olyan biztonsági háló, amely életeket ment. És ez nem csak a műtőben van így.
Néhány éve még természetes volt, hogy minden vizsgálatra dossziét cipeltünk magunkkal: papírok, zárójelentések, laborleletek sokasága lapult a táskában. A kórházak és egészségügyi intézmények kartonozókkal voltak tele. „Az előző vizsgálati eredményeit, legyen szíves, hozza magával” mondat sokszor még a jól felkészült pácienseknek is rémálmokat okozott.
Ma az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ezt a terhet már leveszi a vállunkról. Igaz, egynéhány helyen még segítség az ellátóknak, ha visszük magunkkal a dokumentumainkat, de az átállás folyamatos. Több mint 22 ezer intézmény kapcsolódik az EESZT-hez, köztük a magánszolgáltatók is. A számok magukért beszélnek:
600 millió e-recept, 315 millió ellátási esemény és több mint 100 millió egészségügyi dokumentum érhető el a rendszerben.
Ez nemcsak egyszerűsíti az ügyintézést, hanem valódi biztonságot is jelent: minden adat egy helyen, bármikor hozzáférhető. Ráadásul az egészségügyi adatainkra a legmagasabb szinten vigyáznak.
A digitalizáció csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom egésze számára elérhető. Ma Magyarországon az összes egészségügyi adatunk elfér a zsebünkben az EgészségAblak alkalmazás segítségével. A koronavírus-járvány időszaka alatt pedig gyorsan adaptálódtunk: a magyar lakosság 71 százaléka vett igénybe online vagy telefonos konzultációt, ami messze meghaladta a 35 százalékos EU-s átlagot.
A világon az elsők között vezettük be a Telemedicina fogalmát.
A lakosság részéről erős az érdeklődés, hiszen az internetezők 81 százaléka keres rá egészségügyi információkra – bár azok hitelessége sajnos sokszor megkérdőjelezhető.
Azok, akik valamilyen oknál fogva nem férnek hozzá a digitális platformokhoz, hátrányba kerülnek. Éppen ezért a papíralapú tájékoztatás sem szűnhet meg teljesen. A digitális eszközöknek támogatniuk kell a hagyományos ellátást, egyelőre nem válthatják ki – bár szerintem csupán idő kérdése.
Gyakorló orvosként jól tudom, mekkora terhet jelent az adminisztráció: egyetlen műtéti leírás vagy zárójelentés elkészítése megdöbbentően sok időt vehet igénybe, ami a páciensektől veszi el a figyelmet. A digitalizáció ígérete itt is a tehercsökkentés, de megfelelő képzésre és stabil infrastruktúrára óriási szükség van. A fiatalabb generáció különösen nyitott a digitális eszközök használatára, de ahhoz, hogy ezek legyenek az alapértelmezettek a mindennapi munka során, megbízható rendszerekre van szükség. Ráadásul olyan magyar fejlesztésű megoldásokra, amelyek nem veszélyeztetik a hazai páciensek adatait – még anonim módon sem.
A nagy amerikai és kínai techcégek fejlesztéseinek egy az egyben való átvétele beláthatatlan következményeket okozna az orvos-beteg viszonyban.
A kényelem és a hatékonyság nem mehet a szuverenitás kárára.
Fontos azonban, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan ne veszítsük el a humánumot és az empátiát: a digitalizáció nem cél, hanem eszköz. Olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a gyógyítók hatékonyabban végezhessék a dolgukat, a betegek pedig tájékozottabbak és tudatosabbak lehessenek. A jövő nem a papírokkal teletömött dossziék világa, hanem egy olyan rendszer, ahol az információ gyorsan, biztonságosan és könnyen hozzáférhetően áramlik a gyógyító és a gyógyulni vágyó között.
A szerző gyermeksebész
Egészségvonal: A hét minden napján huszonnégy órában díjmentesen hívható telefonszám, ahol gyógyszerekről, szűrésekről, védőoltásokról nyújtanak információt.
Egészség A–Z: Dr. Google helyett megbízható szakmai tartalmak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakemberei által biztosítva, könnyen érthetően.
Gyógyszertárak: A legközelebbi nyitva tartó gyógyszertár érhető itt el egy kattintásra, navigációval.
Beutalók: Az elektronikusan kiállított beutalókat pillanatok alatt megtaláljuk az alkalmazásban (s az ellátóknál is megjelennek). Látható, hogy mely szakrendelések beutalókötelesek, és melyek nem.
Időpontok: Már mi magunk is foglalhatunk időpontot, ha egészségügyi ellátásra van szükségünk. Ha kiválasztottuk az ellátás típusát – beutalóköteles vagy sem – és a keresett szakterületet, alapbeállításként a lista elején azt az intézményt látjuk, ahol a legközelebbi szabad időpontot tudják biztosítani. Miután megtaláltuk a megfelelő időpontot, már csak véglegesítenünk kell a foglalást. Fontos! Ha valamiért mégsem jelenünk meg a kiválasztott időpontban, mondjuk le! Ezzel az ellátóknak és a többi páciensnek is segítünk.
Háziorvos: A legtöbb orvos-páciens találkozás a háziorvosi rendelőben történik. Háziorvosunkat hívjuk fel először, ha valami problémánk van, tőle kérhetünk tanácsot, és ő ad beutalót, igazolást. Elérhetősége és rendelési ideje gyorsan megtalálható ebben a menüpontban.
Értékelés: A szakrendelői ellátásokat követően páciensként lehetőségünk van visszajelzést adni. A betegelégedettség mérése által az ellátók értékes információhoz jutnak ahhoz, hogy releváns és hasznos fejlesztéseken dolgozhassanak.
Fotó: Shutterstock
***
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Közben az országban, ahol nyaralója van, a nénik hajnalban már sorban állnak a következő három hónap háziorvosi időpontjaiért. Francesca Rivafinoli írása.
A hitványság újabb szintjére lépett Magyar Péter kampánya.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 65. rész.
A színész közel egy órát várt a mentőre.
A térség legnagyobb kihívásai, a helyi egészségügy és az idősek helyzete került terítékre a Veszprém megyei 3-as választókerület képviselőjelölti meghallgatásán. A Tisza Párt főorvos jelöltje viszont távol maradt, mondván: „bohóckodásban” nem vesz részt.
Most pedig síri csend honol a szerkesztőségekben.
Magyar Péter kendőzetlenül mondta ki: „g*ci nagy háború lesz”. A felvétel kiszivárgása után Tisza-szimpatizánsok tömegei fejezték ki csalódottságukat a párt közösségi oldalain, többen az ellenzéki tömörülés hitelességét és kommunikációját kérdőjelezték meg, sőt egyesek azt jelezték, hogy elbizonytalanodtak a választási részvételt illetően.
