Elszabadult az indulatkeltés Magyarországon: az egyik elemző már orosz befolyást emleget

Buda Péter nemzetbiztonsági elemző a Substacken közzétett írásában három friss Szijjártó Péter-nyilatkozatot értelmezett, amelyek az orosz hírszerzés nyilatkozata, Ukrajna lehetséges provokációi és az orosz katonai fenyegetés kérdését érintették. A külügyminiszter egyfelől „műhisztinek” nevezte az SZVR közleménye körüli vitát, másfelől úgy vélte, Ukrajnából durva provokációk érkezhetnek, végül pedig elképzelhetetlennek tartotta, hogy Oroszország megtámadjon egy EU- vagy NATO-tagállamot – számolt be róla a Faktum tényellenőrző portál.

Buda szerint ezek a kijelentések egymással összefüggnek, és felvethetik a befolyásolási kísérletek kérdését. „Azzal ugyanis, hogy a magyar külügyminiszter elutasítja azt az elhárítási szempontból feketén-fehéren egyértelmű tényt, miszerint az orosz hírszerzés beavatkozik a magyar választásokba (…)” – írja a Ruszkik, gyertek vissza! című bejegyzésben.

A Faktum legújabb elemzésében azt tekintették meg, mennyiben tekinthető valóban tényszerűnek az orosz beavatkozásról szóló állítás, és hogy miként illeszkednek mindehhez a külügyminiszter szavai. A cikk kiindulópontja az, hogy három különböző Szijjártó-nyilatkozatot egy szálra fűz, és ebből próbálja levezetni az orosz beavatkozás „fekete-fehér” bizonyítékát.

A nemzetközi politikai realitás világos: Magyarország egyszerre tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, és ebből fakadóan a magyar külpolitikai mozgástér jóval komplexebb, mint ahogy azt Buda sugallja. Egy magát komolyan vevő „biztonságpolitikai elemző” nem engedheti meg magának, hogy ilyen árnyalt helyzetekben kategorikus ítéleteket mondjon ki bizonyítás nélkül, különösen nem olyan vádakat, amelyek egy szomszédban zajló háborús konfliktus közepette alkalmasak lehetnek a belpolitikai feszültségek szítására.

Következtetés

A Faktum végül arra a megállapításra jutott, hogy Buda Péter írása inkább illeszkedik a politikai publicisztika világába, mint a nemzetbiztonsági elemzés szigorú keretei közé. Az orosz befolyás „fekete-fehér tényként” való bemutatása, a három Szijjártó-idézetből épített narratíva, majd a hamis-zászlós művelet feltételezése mind azt jelzik:

Miközben a magyar külügyminiszter kijelentései önállóan értelmezve inkább diplomáciai és politikai helyzetfelismeréseknek tekinthetők, Buda ezekből egy olyan konstrukciót hoz létre, amely súlyos vádakat fogalmaz meg Magyarországgal szemben. A nemzetközi politikai realitás azonban ennél árnyaltabb: egy NATO- és EU-tagország külpolitikáját aligha lehet egyetlen hatalom „eszközeként” leírni, különösen nem bizonyítás nélküli vádak alapján. Az ilyen állítások sokkal inkább a belpolitikai vitákhoz adnak muníciót, mintsem a tényleges biztonsági kockázatok megértéséhez járulnak hozzá – állapította meg a Faktum.

Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml poo/Vjacseszlav Prokofjev