Eluralkodott a pánik: három orosz MiG-31-es tűnt fel a NATO légterében

Azonnal válaszolnának az észtek.

Donald Trump reakciója például nagyon kemény, de alapvetően jogos volt – mondta a szakértő.
Az oroszok folyamatos légtérsértéseiről beszélt az Inforádióban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője.
A szakértő idézte Mark Rutte NATO főtitkárt, aki azt mondta, a szövetség kész keményebben fellépni Oroszországgal szemben, ha szükséges.
Demkó szerint mindenképpen érdemes Rutte sajtótájékoztatóját végignézni, aki nagyon nyugodtan és politikusan vette végig az opciókat.
„Koppenhága esetében Rutte jelezte, hogy nincs bizonyíték a provokációra. Ahol van 100 százalékos bizonyíték, az az észt légtérsértés, ami szokatlan eset volt. Az incidens nagyon hosszú ideig tartott, 12 percig, és az oroszok pontosan tudták, hogy hol vannak, kizárt, hogy ne tudták volna. Ezt a területet, és egyáltalán az észt légteret az elmúlt két évben nem sértették meg” – fogalmazott, hozzátéve: a Nyugat részéről vannak nagyon kemény politikai reakciók.
Donald Trumpé például nagyon kemény, de alapvetően jogos. Ha Oroszország folytatja a NATO területeinek veszélyeztetését, illetve ha ennél súlyosabb légtérsértés történik, akkor vannak NATO-protokollok: az adott gépeket, amelyek NATO-területet veszélyeztetnek, lelőhetik, és ez teljesen szabályos.
Tehát amire Donald Trump utalt, az egy meglévő protokoll
– összegzett Demkó Attila.
A kérdésre, hogy egy ilyen eset pusztán „védekezésnek” számít-e, vagy aki lelő egy orosz gépet, az belép az orosz–ukrán háborúba, Demkó Attila azt felelte: „két külön dologról beszélünk.”
A NATO 5. cikkelye, a Szövetség nyújtotta védelem ugyanis a NATO-tagállamok területére vonatkozik. Ha megsértik a légteret az oroszok, és hiába szólítják fel, hogy távozzon, és az orosz gép nem hagyja el, netán fenyegető magatartást mutat vagy támad, az még nem belépés az ukrán háborúba. Ebben az esetben Oroszország támadta meg a NATO-t. Ez és az ukrán háború két külön dolog, két külön háború. Nyilván összekapcsolódna a valóságban, de jogilag ez egy más történet. És akkor Oroszország lenne a kezdeményező. De szerintem itt nem tartunk – folytatta a biztonságpolitikai szakértő, hozzáfűzve: látható, hogy az oroszok provokálják a NATO-t.
Ezt is ajánljuk a témában
Azonnal válaszolnának az észtek.
Demkó Attila szerint a NATO választ ad az orosz provokációra azzal, hogy megerősíti azokat a keleti tagországait, amelyeket a legtöbb légtérsértés ért, az oroszokat pedig nagyon határozottan figyelmeztetik politikai szinten, hogy hagyják ezt abba.
Ha az oroszok részéről ez egy tudatos akciósorozat, akkor valószínűleg arról szól, hogy
Oroszország politikai bizonytalanságot akar Európában, félelmet szeretne kelteni.
Az oroszok azt akarhatják, hogy érezze úgy az európai közvélemény, hogy a háború közeledik hozzá. A másik cáljuk az lehet, hogy erőforrásokat vonjanak el Ukrajnától,
„Azt nagyon pici valószínűségű forgatókönyvnek tartom, hogy az oroszok bármiféle komoly támadásra készülnének a NATO ellen, hiszen az oroszoknak nincsenek szárazföldi erői a NATO közelében, és az orosz légierő és szárazföldi erő is jóval gyengébb, mint a NATO légiereje, illetve szárazföldi ereje” – közölte Demkó.
Nyitókép: MIG31-es repülők Fotó: Yuri KADOBNOV / AFP