Legyen szó határvédelemről, katasztrófa- és járványhelyzetről, vagy éppen a külterületek lovas védelméről, a magyar polgárőrök minden területen hősiesen helytálltak. Túrós Andrással, a szövetség vezetőjével beszélgettünk az elmúlt időszak mérlegéről.
Hogyan értékeli az Országos Polgárőr Szövetség elmúlt éveit az ön vezetése alatt? Melyek voltak a legfontosabb elért eredmények?
Október 11-én kerül majd sor egy cikluszáró-értékelésre, ugyanis ekkor tartjuk a tisztújító küldöttgyűlést az Országos Polgárőr Szövetségnél. Ezen az eseményen áttekintjük majd az elmúlt időszakot.
Hogyha az elmúlt öt évet nézem, úgy vélem, a polgárőrség aranykorának – amelyet 2012-től 2025-ig datálok – csúcsévei voltak az elmúlt esztendők.
Kezdődött azzal, hogy polgárőreink hősiesen helytálltak a COVID-járvány alatt; több tízezer olyan járványügyi szolgálatot láttak el, amely nélkülözhetetlen volt az országban: rászorulókon segítettek, ebédet hordtak ki, bevásároltak, biztonsági látogatásokat tettek, valamint közreműködtek az oltópontokon is.
Ami a következő, 2022-es évet illeti, a polgárőrök ezúttal hazaszeretetből is jelesre vizsgáztak, hiszen tömegesen teljesítettek szolgálatot az országhatárainkon. Ez számok tekintetében azt jelenti, hogy több mint 20 ezer polgárőr vett részt a határvédelemben és az illegális migráció elleni küzdelemben. Olyan polgárőr egyesületi végvárak jöttek létre Röszkén, Mórahalmon, Ásotthalmon és Bács-Kiskun vármegye déli településein, amelyre az egész ország büszke lehet. Polgárőreink több mint 15 ezer határsértőt fogtak el, 32 embercsempészt értek tetten, és több tízezer jelzést adtak a hatóságok részére.
Az ezt követő esztendőben pedig az illegális hulladék lerakóhelyek felderítésében és felszámolásában való közreműködés volt a kiemelt feladat. Külön hulladékfelszámoló közösségek alakultak a polgárőr egyesületek vezetésével, akik több településen közel 20 ezer köbméter hulladékot gyűjtöttek össze, és több ezer jelzést adtak az önkormányzatok és kormányhivatalok felé. A határvédelem és a hulladékfelszámolás kormányzati felkérésre történt, azaz a kormány közvetlenül kérte fel a polgárőrséget ezekre a rendkívül fontos feladatokra. Jelenleg pedig polgárőreink részt vállalnak a gyermekvédelem és a kábítószer bűnözés elleni programban is, amelyekhez szintén kormányzati felkérést kaptunk.
Említette a COVID-ot, a határvédelmet vagy a kábítószer elleni üldözést. Látható, hogy a szövetség sokszor együttműködik más hatóságokkal és szervezetekkel. Hogyan sikerült erősíteni ezeket a kapcsolatokat az ön elnöksége alatt?
Viszonylag könnyen, és ebben nagy szerepe volt annak, hogy a rendszerváltozás idején országos rendőrfőkapitány voltam, azt követően, 1997-ig pedig a rendőrség második embereként a bűnügyi és közbiztonsági területet felügyeltem. Ebből az következik, hogy az egyik felem rendőr, a másik felem az civil.
Ennek köszönhetően könnyedén össze lehetett egyeztetni a rendőrségi kapcsolatokat.
Egyfelől tehát, mivel kitűnő rendőrségi kapcsolataim vannak, az együttműködés gördülékenyen ment. Másfelől pedig a rendőrség jogszabályilag kötelezve van arra, hogy együttműködjön a polgárőrséggel – ez egyfajta stratégiai partnerség. A rendőrségnek elemi érdeke, hogy fölkarolja a polgárőrséget, hiszen a polgárőrség tulajdonképpen egy kisegítő rendészeti szerv, amely támogatja a rendőrség tevékenységét, és tehermentesíti őket bizonyos területeken.
Emellett az önkormányzatokkal is jó kapcsolataink alakultak ki, hiszen ők is kiemelten fontosnak tartják a polgárőr egyesületek létesítését és működését. Erre remek bizonyíték, hogy 650 polgármester és legalább háromezer önkormányzati képviselő tagja a polgárőrségnek.
Miben látja a polgárőrség legnagyobb társadalmi szerepét ma Magyarországon?
Az egyik legfontosabb társadalmi küldetésünk, hogy a településeken jól működő közösségek jöjjenek létre. Tapasztalom országszerte, hogy az emberek – legalábbis a tisztességes, rendes emberek – szeretnek közösséghez tartozni, közös célokért dolgozni. Ez egy alapvető emberi igény. A közösség biztonságot ad, és mindez önkéntes alapon működik. Társadalmi felelősségvállalásról van szó:
ezek az emberek a szabadidejükből, ellenszolgáltatás nélkül vállalják, hogy mások biztonságát szolgálják.
Járőröznek, rendezvényeket biztosítanak, határt védenek, vagy éppen hulladékot gyűjtenek. Ez óriási érték a mai magyar társadalomban. Ma országosan mintegy 2000 polgárőr egyesület működik, a települések kétharmadán jelen vannak. Ezek a közösségek nem a saját szórakozásukra jönnek össze, hanem kifejezetten mások érdekében végzik a munkájukat.
Az elmúlt időszakban milyen új kihívásokkal kellett szembenéznie a szövetségnek, és hogyan tudtak ezekre reagálni?
Rengeteg kihívással állunk szemben. Szoktam mondani, hogy a polgárőrség olyan, mint egy „biztonsági karácsonyfa”: minden feladatot ránk akasztanak – vagy mi magunk vállaljuk el. A katasztrófahelyzetekben való részvételünk szinte folyamatos. A legutóbbi nagy dunai árvíznél például több mint ötezer polgárőr segített, fantasztikus teljesítményt nyújtva a teljes Duna-szakaszon. Hasonlóan jelen vagyunk szélviharoknál és minden olyan eseménynél, ahol élő erőre van szükség.
Emellett egyre több új területre lépünk be: gyermek- és ifjúságvédelem, drogprevenció, a közterületeken lévő jogsértő fiatalok magatartásának figyelemmel kísérése. Külön figyelünk a bűnügyileg fertőzött gócokra, és járőrszolgálattal segítjük ezek visszaszorítását. Új feladat a külterületek védelme is: aratáskor, gyümölcsszüret idején a jogsértések megelőzése. Ehhez létrehoztunk egy lovas tagozatot, több száz lovat mozgósítunk – részben magántulajdonból, részben egyesületekből, sőt idén nyáron nyolc lovat az Agrárminisztériumtól is kaptunk, amelyek kihelyezésre kerülnek egyesületekhez.
A külterületi jogsértések megelőzését tehát lovasszolgálattal tudjuk segíteni.
Ezen felül részt veszünk a baleset megelőzésben is: iskolakezdéskor például polgárőreink segítik a gyerekek biztonságos átkelését az úttesten. Összességében évente körülbelül tízmillió szolgálati órát teljesítünk. Ha ezt anyagi értékben nézzük, nagyjából 20–30 milliárd forintnyi önkéntes munkát adunk a magyar társadalomnak. A kormány évi másfél milliárddal támogatja a polgárőrséget, ezért mondom mindig, hogy a polgárőrség a közbiztonság legjobb befektetése.
Milyen jövőbeli terveik és céljaik vannak, és milyen irányba szeretnék továbbfejleszteni a szövetséget?
Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy minden polgárőr egyesület működőképes maradjon. A szervezet korfája ugyanis erőteljesen öregszik, ezért a fiatalok bevonása már nem tűr halasztást. Ez nehéz feladat, de jelenleg is van mintegy 2700 ifjú polgárőrünk, 14–18 éves fiatalok, akiket igyekszünk egyre inkább bevonni a szolgálatba.
A generációváltás elkerülhetetlen, hiszen meg szeretnénk őrizni a mostani, körülbelül 70 ezres tagságot.
A másik fontos feladat, hogy modernizáljuk a polgárőr vezetők tudását, közelebb hozzuk őket a digitális világhoz és az informatikához. Ehhez képzésre, pénzre és türelemre is szükség van. Harmadik célunk pedig új egyesületek létrehozása. A kormány kábítószer-ellenes programjához kapcsolódva vállaltuk, hogy 2025-ig legalább 60 új egyesületet alapítunk a bűnügyileg fertőzött területeken.
Végül figyelnünk kell a bűnözés új formáira is. A polgárőrök felkészítése az online csalások megelőzésére ugyanolyan fontos, mint a hagyományos bűnmegelőzési feladatok. Röviden ezek a legfontosabb kihívások, amelyekkel most szembe kell néznünk.
Nyitókép: OPSZ
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Afrika népességrobbanása, az instabil régiók és a digitális bűnhálózatok együtt formálhatják át Európa biztonságát és politikáját a közeljövőben.
A közel-keleti konfliktusok eszkalációja miatt a migráció kérdése ismét rendkívüli nyomást helyez Európa biztonságpolitikájára. A migrációs válság, azaz a menekültválság tanulságai és kezelése újra stratégiai kihívássá válhatnak.
Lukasenka és Putyin szomszédja határozott lépéseket helyezett kilátásba.
Egyre többen utasítják el az EU-s menekültelosztási kvótákat.
Kvázi határőrökként alkalmazná az ukránokat az unió védelmi biztosa.
Hans-Georg Maaßen volt CDU-s politikus kíméletlen őszinteséggel értékelte a saját szerepét, és vállalta a felelősséget az elhibázott integrációért a Mandinernek adott exkluzív interjúban.
Hadházy Ákosnál alkalmasabb elnöke nem lehet a Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak.
A rapper is megszólalt az ügyben, mint jelezte: elfogadja a büntetést, nem fog fellebbezni ellene.
