Bóka János a Tranziton: Terveink vannak az Európai Unióval (VIDEÓ)

„Patrióták kora – Magyarország és a brüsszeli bürokrácia vitái” címmel tartott előadást a Tranziton Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter. A tárcavezető beszéde elején úgy fogalmazott: „egy pillanatnyi kétségem sincs afelől, hogy 2026-ban együtt újra be fogjuk bizonyítani azt, hogy a magyar emberek bizalmát nem árulással, nem hazugsággal, nem gyűlölettel és nem aura-farmolással lehet elnyerni. Hanem hűséggel, egyenes beszéddel és kemény munkával.”

Bóka leszögezte: az uniós tagságunknak nincsen alternatívája. A magyar stratégiai érdekek érvényesítésének két pillére van szerinte:

• legyen egy olyan közösség, egy biztonsági együttműködési szervezet, amely Magyarország biztonságát garantálja
• ha van egy egységes európai piac, akkor – egy olyan nyitott és exportvezérelt gazdaságnak mint a magyar – ehhez teljes és feltétlen hozzáféréssel kell rendelkeznie. Jelen állás szerint ez csak az Európai Unióban lehetséges.

Az európai együttműködéssel nem a szuverén Magyarországot és a nemzeti közösséget akarjuk megszüntetni, hanem éppen ellenkezőleg, ezt a szuverén országot szeretnénk átvinni a 21. századba – fogalmazott. Aláhúzta: „Erős és sikeres Európát szeretnénk. Erős és sikeres nemzetekkel. Nem pedig a nemzetek ellenében.” Bóka elmondta: jobban a kezünkbe akarjuk venni a saját sorsunk irányítását, nem pedig átengedni másoknak. „Tehát az Európai Unióval nekünk terveink vannak.”

– jegyezte meg, majd hozzátette: az Európai Unió betegsége miatt szenvednek a tagállamok. Bóka szerint nem lehet véletlen, hogy az EU legnagyobb gazdasága 2019 óta nem növekedett. Az sem lehet véletlen, hogy a német kancellár arról beszél: a német jóléti állam véget ért. A tárcavezető idézte Mario Draghit, aki szerint az EU jövője a lassú agónia.

„Európát krónikus és akut betegségek gyötrik. Krónikus betegség

• a versenyképesség hiánya,
• a stratégia autonómia hiánya,
• és az európai társadalmak szerkezetének teljes és visszafordíthatatlan átalakulása.

Akut betegség

• a migrációs válság,
• a kovid járvány, majd az abból kialakuló gazdasági válság,
• és a háború.”

Bóka szerint a betegségek „uniós gyógymódja” kettős. Az első ötlet, hogy az akut betegségeket átalakítják krónikus betegségekké. „A migrációs válságot alakítsuk át az európai társadalmak szerkezetének teljes és visszafordíthatatlan átalakulásává. A kovid válságkezelést alakítsuk át az európai versenyképesség tartós romlásává. A háború hibás kezelését pedig alakítsuk át a stratégia autonómia teljes hiányává.”

A miniszter szerint „a másik ötlet, hogy a betegségekre ne orvosságot vegyünk be, hanem mérget”.

Magyar Péterre utalva Bóka János elmondta: az MP-modellnek egyáltalán nincs már gerince. Arról is beszélt, hogy a brüsszeli program végrehajtásának mindig megvoltak és meglesznek az emberei.

– tette hozzá. Bóka leszögezte: az európai együttműködésnek az lenne a célja, hogy hátszelet adjon a tagállamoknak. Hangsúlyozta, hogy az EU-ban változásra van szükség, nem csupán szakpolitikákban, mivel az unió a stratégiai kihívásokra mindig rossz választ adott.

Mint mondta, az unió vezetőinek sikerült a tagállamokat állandó adósságba verni a koronavírus-járvány során felvett közös hitellel. Az orosz–ukrán háborúra pedig úgy tekint az EU, mintha a saját háborúja lenne.

– tette hozzá. A tárcavezető kiemelte, hogy az unióban változásra van szükség, a magyar kormány pedig ezért dolgozik. Ha szükséges, az uniós intézményekkel felvállalt konfliktus árán kell elérni a változást.

„Az idő nekünk dolgozik. Elfoglaljuk Brüsszelt az európai fővárosokon keresztül” – fogalmazott Bóka.

Fotó: Tranzit / Facebook