Rózsa András, Zugló momentumos polgármestere több milliós szerződéseket kötött a Transparency Magyarországgal a helyi közbeszerzési eljárások monitorozására. A szerződés aláírásánál ott bábáskodott Hadházy Ákos is. 2024-ben a Transparency több tízmillió forintból gazdálkodott, és ezen egy része Soros György Nyílt Társadalom Alapítványától érkezett.
Az elmúlt hónapokban több bejegyzés jelent meg Rózsa András, Budapest XIV. kerületének polgármesterének a honlapján, amely a Transparency International Magyarországgal való együttműködésekről szólt. A momentumos városvezető bejegyzéseiből megtudhattuk, hogy a közétkeztetés és a parkolási rendszer megújítása kapcsán kérték a szervezet segítségét. Ezekből a bejegyzésekből sok részlet nem derült ki, ezért jobbnak láttuk utánakérdezni az önkormányzatnál, hogy mit is takarnak valójában ezek a szerződések.
A Mandiner kérdésére az önkormányzat két szerződést küldött el. Az egyik szerződés egy megbízási szerződés volt a Transparency és a zuglói önkormányzat között. Ennek a szerződésnek a lényege, hogy az önkormányzat a Transparency ellenőrzési segítségét kéri annak a közbeszerzési eljárásnak a lefolytatása során, amelynek révén a helyi közétkeztetést megpályáztatják. A szerződésben megállapodtak abban is, hogy a Transparency 35 000 forint plusz ÁFA óradíjban dolgozik.
Kikötötték, hogy az önkormányzat a közétkeztetés pályáztatásának ellenőrzésére a Transparency számára bruttó 4.445.000 forint keretösszeget különít el.
A Transparency vállalta, hogy 100 órás munkaidőben tudják ellátni a feladatot. Ha nem sikerülne 100 óra alatt elvégezni a munkát, akkor a szerződésmódosítás révén változtatnak a megbízáson.
Mindezek mellett a XIV. kerületi önkormányzat egy integritási szerződést is kötött a Transparencyvel. Ebben többek között leszögezték, hogy erre a minél nagyobb átláthatóság miatt volt szükség. Ebben az integritási szerződésben értelemszerűen nem szerepelnek megbízási összegek.
A szerződés aláírásakor ott volt Hadházy Ákos Zugló független egyéni országgyűlési képviselője is, aki láthatóan elégedetten nyugtázta a történteket.
Egyébként 2024-ben meglehetősen jó évet zárt a Transparency Magyarország. Utolsó nyilvános gazdasági beszámolójuk szerint több mint 7 millió forint adományt kaptak 2024-ben, míg az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől 88,5 millió forintnyi összeget. A Nyílt Társadalom Alapítvány „szervezeti szintű támogatás a korrupció elleni harc elősegítésére” címszó alatt több mint 21 millió forintot adott, igaz, ez még a 2023-as évben folyhatott be a szervezethez, de 2024-ben költötték el – írta a Magyar Nemzet.
Az elmúlt hónapokból a Transparency Magyarország legnagyobb fiaskója az volt, hogy Rogán Antalt, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert áprilisban levették az amerikai szankciós listáról. Akkor lapunk arról írt, hogy a Rogán Antal elleni szankciókat megalapozó dossziéban ugyanis mindössze egy Politico által írt cikk és egy Transparency International (Soros-szervezet) által kiállított véleményt talált az amerikai adminisztráció, amikor felülvizsgálta volna a magyar kormány egyik tárcavezetőjét érintő szankciós listára helyezést.
Ezt is ajánljuk a témában
Amerikai kormányzattól származó sajtóértesülésünk szerint a kormányfő kabinetfőnökének szankciós listára helyezését mindössze egy Politico által megírt cikk és egy Transparency International (Soros-szervezet) által kiállított szakvélemény „alapozta meg”.
Emlékezetes: az Egyesült Államok külügyminisztériuma korábban is együttműködött a Transparency Internationallal, például a Globális Korrupcióellenes Konzorcium (GACC) projekt keretében, mely szoros kapcsolatban áll az Organized Crime and Corruption Reporting Projecttel (OCCRP). Egy 2024 decemberében nyilvánosságra hozott jelentés szerint
az OCCRP legfőbb finanszírozói közé tartozik az amerikai kormány Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), a National Endowment for Democracy (NED), valamint a Soros Alapítvány.
A dokumentum szerint az OCCRP 2008-as megalapítása óta legalább 47 millió dollárt (18,5 milliárd forint) kapott amerikai kormányzati forrásokból. Így jól látható, hogy egy kormányzatokon átívelő befektetésről van szó. A Transparency International és a USAID közös tevékenysége azonban nem merül ki ennyiben: 2021-ben a két szervezet közösen szervezett online fórumot, amelyen Samantha Power, a USAID vezetője beszélgetett civil aktivistákkal és oknyomozó újságírókkal. Az ehhez hasonló programok 2022 – vagyis a USAID Közép-Európa Programjának elindulása után – új lendületet kaptak. Ezen a finanszírozási csatornán keresztül több magyar (ál)civil szervezet is támogatásban részesült – többek között a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország.
Részletesen írtunk arról is, hogy egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét, de ez csak az egyik égbekiáltó probléma a rangsorral, amelyre hivatkozva manapság szankciókat, országokat elmarasztaló jelentéseket alapoznak.
Ezt is ajánljuk a témában
Egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az összefüggés felvet kérdéseket, például, hogy az ezen országok által elutalt összegek, nem „védelmi pénznek” számítanak-e. „A Transparency szerint a világ kilencedik legkevésbé korrupt országában, Németországban a Cum-Ex adócsalási botrány árnyékolta be az ottani kormányt, miszerint tőzsdei vállalatok osztalékfizetése után fizetendő adót törvénytelen módon igényelték vissza az érintettek, s ez az ügy a mai napig napirenden van Olaf Scholz érintettsége miatt. A vádak szerint ez a séma akár 66 milliárd dollárral is megkárosíthatta az adófizetőket Európa-szerte. Hamburg városvezetőjeként a mai német kancellár, Olaf Scholz a gyanúba keveredett Warburg Banknak 47 millió eurónyi adóvisszatérítés kifejezését nem akadályozta meg, amelyet a banknak a botrány kirobbanása után vissza kellett fizetnie. Az üggyel kapcsolatban a törvényhozó testület vizsgálóbizottsága több alkalommal is kihallgatta Olaf Scholzot”.
1. A Korrupció Érzékelési Index nem a Transparency saját felmérése: bár a korrupciós rangsor kapcsán a média gyakran a Transparency felmérésére hivatkozik, valójában tizenhárom másik index kimazsolázott részeredményeit összesíti, amelyek egyébként az országok eltérő körét, eltérő célokkal, és a korrupciót is csak érintőlegesen, azt is eltérő értelmezéssel vizsgálják.
2. A Korrupció Érzékelési Indexnek semmi köze a korrupció mértékéhez: a Transparency és a közleményeit kritikátlanul átvevő média is valótlanul állítja, hogy az index a korrupciót méri. Valójában gondosan kiválogatott személyek véleményén alapuló pontszámok alapján készül az országok rangsora.
3. Egy szűkkörű, elfogult szakértői zsűri ítéli meg az országokat: az úgynevezett „Magyarország-szakértők” ugyanazon baloldali szakértői véleményhegemóniához tartozó személyek, akik nemcsak egy irányba elfogultak, de adott esetben nem is a korrupcióval kapcsolatos tudományterület szakértői.
4. A Transparency és adatdonor indexei körbehivatkozzák egymást: a World Justice Project Rule of Law Indexe és a Freedom House is a Transparency-re mutat hivatkozási alapként korrupcióval kapcsolatos pontszáma meghatározásakor, melyet végül ismét felhasznál a Transparency.
5. Országonként különböző és eltérő számú indexet vesznek figyelembe: 10-nél több index egyik ország esetében sem szolgáltat részpontszámokat, 13 ország esetében viszont csak 3 részpontszámból tudtak a rangsorhoz pontszámot előállítani. Az adatforrások eltérő száma miatt különböző súllyal esnek számításba az egy-egy szervezettől átvett értékelések.
6. Az éves index országonként eltérő éveket vesz alapul: bár az éves rangsor éves korrupciós szintről számol be, a 2023-as rangsor alapjául szolgáló személyes vélemények valójában 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazódtak meg.
7. A Transparency szerint legkevésbé korrupt országok a Transparency fő finanszírozói: a Transparency-t finanszírozó, liberális vezetésű országok rendre kiválóan szerepelnek a szervezet rangsorán, annak ellenére, hogy azok hangosak a valódi állami korrupciós ügyektől. Ez az ellentmondásos helyzet felveti a maffiában jellemző „védelmi pénz” szedésének látszatát.
8. Magyarország valójában az EU 27 tagállama közül a 7. legkevésbé korrupt – az EU hivatalos felmérése szerint. Az Eurobarometer felmérése alapján hazánkban az EU-átlagnál jobb a kormány korrupció elleni küzdelmének megítélése (HU: 37 százalék, EU: 30 százalék), amely az EU-rangsorban a hetedik legjobb eredmény.
A teljes elemzést a Nézőpont Intézet oldalán közzétett linken keresztül éri el.
Nyitókép: Rózsa András/Facebook oldala
Habzó szájjal estek neki Magyarországnak.
A miniszterelnök világossá tette a magyar álláspontot.
Szerda éjszaka kezdődött a támadássorozat.
Megszólalt az ukrán külügy, nem tetszik nekik a plakátkampány.
A rendőrjárőrök és BKK-jegyellenőrök júniusban nagyszabású járatellenőrzéseket tartottak.
A Pentagon széleskörű vizsgálatot indított.
Sulyok Tamás beszámolójában hangsúlyozta, tartalmas és előremutató tárgyalásokat folytatott szlovák kollégájával.
