Elképesztő fordulat történt a falvakban – magyar sikerprogram, amiről kevesen beszélnek!

• A 2026-os költségvetésben is 100 milliárd forintos nagyságrendben biztosítanak forrást a Magyar Falu Program számára. A program 2019-es indulása óta több mint 1100 milliárd forintnyi támogatást nyújtott a kistelepüléseknek, túlnyomórészt hazai forrásból – mondta Gyopáros Alpár a Mandinernek. 
   
• A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa közölte, a program keretében évente megismétlődnek a népszerű pályázatok (járdafelújítás, közterületi eszközbeszerzés, kisbolttámogatás), miközben folyamatosan új elemekkel bővül, mint például a közvilágítás korszerűsítése vagy a gyalogátkelőhelyek létesítése.
   
• A falugondnoki szolgálat kiterjesztésével már az 1500 fő alatti települések is kérhetnek állami támogatást. Elindult az ATM-telepítési program is, mely a készpénzhez való hozzáférést hivatott biztosítani minden kistelepülésen.
   
• A falvak népességszáma hosszú évtizedek után először növekedésnek indult, a korfa fiatalodik. A lakosság elégedett a megújuló óvodákkal, orvosi rendelőkkel, kisboltokkal, valamint az erősödő közösségi élettel, amelyhez a Magyar Falu Program jelentősen hozzájárult.

A 2026-os költségvetésben mekkora összeg körvonalazódik a Magyar Falu Programra? 

Nézzük először az idei évet, amiről mondhatom, hogy az áttörés éve. Források tekintetében megint egyre jobban állunk. A 2023-as év nehézségei, – az orosz-ukrán háborúra válaszként adott elhibázott brüsszeli szankciók – a Magyar Falu Programot is hátrányosan érintették, viszont most már évről - évre egyre magasabb összegből gazdálkodhatunk. Jövőre ismét 100 milliárdos nagyságrendben tudjuk finanszírozni a programot.

Jövőre is találkozhatunk majd az ismert programelemekkel?

Igen, a népszerű pályázati kiírásainkat jövőre is megismételjük, és elöljáróban annyit elárulhatok, hogy jelentkezünk majd meglepetésekkel is. 

Jelenleg több pályázati lehetőség is nyitva áll a Magyar Falu Programban a kistelepülések előtt. Milyen szempontok szerint alakítják ezeknek a tartalmát?

Július közepén nyílt meg a közvilágítás korszerűsítési pályázatunk. Ez az idei év egyik újdonsága, ami kifejezett kérése volt a falvakban élőknek. Az egész programot úgy működtetjük 2018 óta, hogy beszélgetünk a falusi emberekkel, polgármesterekkel, egyházközségi vezetőkkel, civil szerveztek képviselőivel, és ők közvetítik nekünk a helyben felmerülő valós igényeket, amiket aztán be is építünk a Magyar Falu Programba. 

Ha az igények alátámasztják, akkor bővítjük a keretösszeget, vagy kicsit módosítjuk a beltartalmat. Ilyenek például a közterületek karbantartását szolgáló eszközök beszerzését, a falusi utcák, járdák felújítását, vagy az intézmények fejlesztését célzó felhívásaink. De minden évben van valami újdonság is. A közvilágítás korszerűsítése az pont egy ilyen.

Milyen egyéb lehetőségeket kínál az idei évben a Magyar Falu Program?

Számos újdonsággal készültünk idén a falvakban élők számára. A támogatottak sorában a falusi civil szervezetek voltak az elsők. A Falusi Civil Alapot viszonylag gyorsan, az év elején meghirdettük, mert nagyon sok egyesület, alapítvány rendezvény megszervezésére pályázik. Ezek jellemzően a tavasz végén, nyár környékén zajlanak, ezért még időben szerettük volna biztosítani számukra az ehhez szükséges forrásokat. Áprilisban meghirdettük az önkormányzatok számára, a falusi utcák, járdák, és idén elsőként a gyalogátkelőhelyek létesítését célzó kiírásunkat. Nagyon sok olyan egyutcás, vagy hosszú főutcás falu van Magyarországon, amin hogyha jelentősebb forgalom halad keresztül, akkor azt szokták mondani a helyiek viccesen, hogy „a másik oldalra születni kell”. Balesetveszélyes átjutni a szemben lévő boltba, iskolába, óvodába, ezért régi igény volt, hogy gyalogátkelőhelyeket létesíthessenek, vagy a meglévőket fejleszthessék. 

Augusztus 1-ig várjuk a pályázatokat az önkormányzatoktól, a tulajdonukban álló ingatlanok fejlesztésére, vagy a feladatellátásukat segítő eszközök beszerzésére. Itt olyan fontos intézmények felújítására, korszerűsítésére nyerhetnek támogatást a falvak, mint például az óvodaépületek, faluházak, orvosi rendelők. De pályázhatnak falu vagy tanyagondnoki gépjármű beszerzésére is.
A falugondnok óriási segítség a legkisebb települések lakóinak mindennapi életében. A Magyar Falu Program hogyan tudja segíteni a szolgálatok működését? 
A kormány minden területen igyekszik komfortosabbá tenni a falusiak életét. A falugondnoki szolgálat alapvetően a kistelepüléseken az intézményhiányból fakadó problémák kezelésére szolgál. Amikor a Magyar Falu Program elindult, a 600 lélekszám alatti települések igényelhettek ehhez állami támogatást. Egyébként a falugondnoki szolgálatról kevesen tudják, hogy ez egy hungarikum, és egy rendkívül eredményesen működő kistelepülési szolgáltatástípus, jellemzően szociális típusú szolgáltatást nyújt. Óvodába szállítja a helyi gyermekeket, bevásárol, orvoshoz viszi az időseket. Szoktam mondani, hogy a falugondnok a „falu lelke”. Korábban már két körben döntött úgy a kormány, hogy megemeljük az állami támogatással járó szolgáltatás indításához szükséges lélekszámhatárt és a normatíva összegét is. Első körben 800 fő lélekszámig, azután pedig ezerig. Idén pedig további emelésről határoztunk, melynek értelmében jövő év január elsejétől már az 1000 és 1500 fő közötti települések is igényelhetik az állami támogatást a szolgáltatás működtetéséhez. A kedvezményezett települések ráadásul a most futó pályázatunk keretében már be is adhatják az igényüket falubusz beszerzésére. 
Hogyan áll a templomfelújítási program és a béremelések ügye?
Amellett, hogy a templom egy kistelepülésnek a legnagyobb büszkesége, ékköve, egyben tájékozódási pont is. Vigyáznunk kell az elődeink által emelt épített örökségeinkre, hogy méltó helyszínt nyújthassanak ezeréves keresztény hagyományaink ápolásához. 

Nagyon időszerű lépés volt a kistelepülési polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők bérének emelése. Az önkormányzati dolgozók szívvel-lélekkel segítik a helyi lakókat ügyes-bajos dolgaikban, régen rászolgáltak a magasabb munkabérre. Az összesen 30 százalékos emelés két ütemben történik, az idei év július elsejével 15, majd jövő év január elsejével további 15 százalékos kompenzációra számíthatnak a hivatali dolgozók. A szükséges forrást nem pályázat útján, hanem állami normatíva keretében kapják meg a kistelepülések. 

Hogy áll jelenleg a használaton kívüli ingatlanok átadása az ötezer fő alatti településeken? 

Először 2021-ben kezdeményeztük a Magyar Falu Program keretében, hogy a kistelepülések területén fekvő használaton kívüli, állami tulajdonú ingatlanok ingyenesen átkerülhessenek az egyes önkormányzatok tulajdonába, hogy azokat később közcélra hasznosíthassák.  Ennek az az oka, hogy nagyon sok esetben kerülnek ingatlanok úgy az állam tulajdonába, hogy az állam azokra ab ovo nem tart igényt, örökösök hiányában száll végül rájuk az ingatlanvagyon. Az állam ezekkel legtöbbször nem tud, és nem is akar mit kezdeni. Nagyon sok esetben azt tapasztaltuk, hogy ezeknek az ingatlanoknak a karbantartását eredetileg is az önkormányzatok végezték, hát akkor miért lehetnének ők a tulajdonosok?

Első körben 2022. január elsejével került át települési önkormányzatok tulajdonába 1630 darab ingatlan, ez még csak az 5000 fő alatti településekre vonatkozott. A program sikerén felbuzdulva aztán 2023-ben döntés született a folytatásról, ott a mi javaslatunkra megvizsgálta a kormányzat az 5000 fő fölötti településeket is, és így végül a 15 ezer fő alatti településekre vonatkozóan 2024. év közepén további 1900 ingatlan került át körülbelül 600 település tulajdonába. Most egy harmadik körben vizsgáltuk meg kifejezetten a volt postaépületek, illetve az egykori takarékszövetkezeti épületek helyzetét. 

Ezt a kormány támogatta, és hamarosan az Országgyűlés elé kerül a törvénymódosítási javaslat. 
Vannak-e jó példák, az önkormányzatok részére átadott ingatlanok későbbi hasznosítását illetően? 

Kifejezetten támogatjuk és örülünk azoknak a megoldásoknak, amikor az önkormányzatok előre gondolkoznak, és például valamilyen közszolgáltatási szférában hiányzó dolgozójuk számára alakítanak ki szolgálati lakást a megszerzett ingatlanból. Például nincs elég óvónő az óvodában, vagy nincs orvos, védőnő, körzeti megbízott a faluban. Ilyenkor egy szolgálati lakás kellő vonzerőt jelenthet egy jellemzően fiatal vagy pályakezdő munkaerő számára. A Magyar Falu Programban forrást is biztosítunk ezeknek az ingatlanoknak a felújításához. Tehát azon túl, hogy megkapja ingyen az államtól az épületet, azon túl pályázhat hozzánk az épület felújítására, kifejezetten támogatjuk a szolgálati házak felújítását. Az is nagyon fontos cél, hogy ne egy omladozó ház álljon a település központjában, rontva a településképet, hanem egy szépen felújított ingatlan. Az is jellemző, hogy ezekből az ingatlanokból közösségi, kulturális tereket, klubhelyiségeket alakítanak ki, ahol összegyűlhet a falu apraja-nagyja.

Készült-e összesítés arról, hogy 2019 óta mennyit költött összesen a kormányzat a Magyar Falu Program keretében a kistelepülések fejlesztésére? 

Fontos hangsúlyozni, hogy ez szinte kizárólag hazai forrás. A megoszlását ha nézzük, jelentős összeg, mintegy 3-400 milliárd forint jutott pályázatokon keresztül a kedvezményezettekhez. Ezek döntően önkormányzati kedvezményezettek, kisebb részben civil, tankerületi, egyházközségi szereplők, és jellemzően valamilyen közszolgáltatás biztosításához vagy bővítéséhez szolgálnak ezek a források. Hasonló nagyságrendű összegről beszélhetünk a falusi CSOK esetében is, több mint 51 ezer falusi család otthonteremtését támogattuk eddig. Az állami mellékúthálózat felújítására is jelentős forrást biztosítottunk, már bőven több mint 4000 kilométer a megújult szakaszok hossza, segítve a biztonságosabb és gyorsabb közlekedést. Ezeken felül 100 milliárdos nagyságrendben támogattunk vállalkozásokat is. Sikeres volt a 2021-ben indított kisboltok fejlesztését támogató programunk is, abban az évben majdnem 1400 kistelepülési kisbolt felújítására, bővítésére nyújtottunk támogatást. 2023-ban először, a kisboltok számára működési támogatást is biztosítottunk.

Év elején jelentette be a kormányzat, hogy azokon a kistelepüléseken ahol igény van rá, ott ATM-eket létesítenek. Hol tart ez a program? 
Az Országgyűlés elfogadta azt az alaptörvény módosítást, aminek köszönhetően a készpénzhasználathoz való jog alapjoggá minősült. Ez megteremtette a lehetőséget, hogy benyújtsunk egy törvényjavaslatot arra vonatkozóan, hogy ha már alapjog a készpénzzel való fizetés, akkor a készpénzhez való hozzáférés lehetősége is meglegyen mindenki számára. A 3155 Magyarországon található településből 2100-ban azonban jelenleg még nincs készpénzfelvételt biztosító automata, azaz ATM, ami egy jelentős szám. Javaslatunkat a kormány elfogadta, így az 1000 fő feletti településeken még idén megtörténik a bankautomaták telepítése. Az 500 és 1000 lélekszám közötti települések 2026 végéig számíthatnak a szolgáltatásra, és ez után következnek az 500 fő alatti települések. A pénzintézetek az önkormányzatokkal együttműködésben keresik meg azt a helyet, ami ideális a telepítendő ATM számára. Fontos kiemelni, hogy az önkormányzatokat semmilyen költség sem terheli, ők csak az automata elhelyezéséhez szükséges helyet biztosítják. 

2018-ban hirdették meg a Magyar Falu Programot. Akkor egyik fő célként, a falvak elnéptelenedésének megállítását határozták meg. Miként látja, sikerült ezt elérni? 

A falvak összességében igen, de minden faluban még nem. Ugyanakkor az biztató, hogy nagyon jó úton járunk efelé!  Ezért is kell folytatnunk a Magyar Falu Programot. A következő a helyzet: 5000 lélekszám alatti településből van közel 2900 Magyarországon. Ebből a 2900-ból hosszú évtizedekre visszamenőleg körülbelül 2500 olyan település volt, ahol folyamatosan csökkent a népességszám. Orbán Viktor hitt abban, hogy ez a negatív demográfiai trend viszonylag rövid időn beül megfordítható. Sokan szkeptikusak voltak kezdetben, hiszen a falvak népességszáma 50-60-70 éve csökken. A miniszterelnöknek lett igaza, most ott tartunk, hogy ma Magyarországon a falu az egyetlen településtípus, ahol összességében növekedett a népességszám a korábbiakhoz képest. És hiszem, hogy a Magyar Falu Programnak ebben nagy szerepe van. 

A korfán szépen kirajzolódnak az adatok. Eszerint Budapesten és a megyei jogú városokban csökken a népességszám, a kis és közepes városok össznépességszáma is csökken, viszont az 5 ezer lélekszám alatti települések össznépességszáma növekszik, hosszú évtizedek óta először. 2020-ban Budapesten a 10 év alattiak aránya 9 százalék körülvolt, ma pedig 8 százalék. Az 5000 fő alatti települések korfájában a 10 év alattiak aránya volt 9 százalék körüli, most meg 11. Tehát folyamatosan fiatalodik a falvakban a korfa, ami egy nagyon bíztató folyamat. 

Készült esetleg kimutatás arról, hogy a Magyar Falu Program forrásai regionális szinten hogyan hasznosulnak?

Ha térségekre akarjuk bontani, akkor kétféle dolgot látunk. Az egyik, hogy a budapesti, és általában a nagyvárosok, tehát a gazdasági erőközpontok agglomerációi fejlesztések tekintetében eddig is jól álltak. Viszont mára ezek az agglomerációs települések jórészt megteltek, így az emberek elkezdtek az agglomeráción túli településeken is megjelenni. Mondjuk úgy, hogy a második, meg a harmadik hagymahéjon. Ezeken a nagyvárosoktól távolabb eső településeken megfizethetőbbek a lakhatási árak, a környezet pedig csendesebb, barátságosabb, falusiasabb. 

Egyet biztosan látunk, és tapasztaljuk is a falujárásunk során, hogy a helyben élők elégedettek a megvalósult fejlesztésekkel. Örömmel viszik reggel a gyereket a megújul óvodába, iskolába, vagy mennek ügyet intézni a korszerű faluházba. Megnyugvást jelent számukra a modern orvosi eszközökkel felszerelt tiszta és rendezett orvosi rendelő, és nagy könnyebbség, ha van egy működő kisbolt a faluban, ahova akár szombaton is beugorhatnak, ha valami hiányzik a családi ebédhez. A helyi közösségek is megerősödtek, hiszen van kialakított hely, ahol időről-időre összejöhetnek, és vannak programok is, amik erősítik az összetartozást.  A falusi polgármestereknek pedig köszönet jár, hiszen ők nem csak lelkes támogatóink, hanem stratégiai partnereink is a Magyar Falu Program alakításában. Nekik is köszönhető, hogy a program, kezdeti lendületét megtartva, megerősödve robog a cél felé, immáron hetedik éve. 

Nyitókép: MTI