A Drogkutató Intézet nem a pánikkeltés eszközével él. Nem célunk sem a démonizálás, sem a leegyszerűsítő, félelemkeltő üzenetek terjesztése. Épp ellenkezőleg.
„A Drogriporter oldalán megjelent cikk komoly vádakat fogalmaz meg, többek között azzal kapcsolatban, hogy a Drogkutató Intézet (DKI) a valóságtól elrugaszkodott, manipulált statisztikaiértelmezést tett közzé a csehországi droghelyzettel és az ott bevezetett törvénymódosításokkal kapcsolatban. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a szerzők nem a tényeket, hanem az álláspontunk szándékos félreértelmezését helyezték középpontba. Ezért szükségesnek tartjuk a pontosítást és a tisztázást.
Nem állítottunk oksági kapcsolatot a törvény és a fogyasztás között. A cikk legsúlyosabb állítása
szerint mi azt sugalmaztuk, hogy a Csehországban elfogadott dekriminalizációs törvény miatt nőtt
meg duplájára a fiatalok kannabisz fogyasztása. Ez félrevezető és hamis értelmezés. A mi
álláspontunk ennél jóval ésszerűbb. Azt mondtuk, hogy amikor egy országban már most is
kiemelkedően magas a fiatalok kannabisz fogyasztása, ahogyan ezt az ESPAD adatai is alátámasztják,
akkor komoly szakmai aggályokat vet fel, ha ebben a helyzetben további liberalizációs lépések
történnek. Ez a megközelítés nem okozati összefüggésre utal, hanem a törvényhozás időzítésének és
irányának kockázatosságára hívja fel a figyelmet. Ezt bárki ellenőrizheti a saját közleményünk
elolvasásával. (Korábbi, hivatkozott elemzéseink elérhetőek a cikk alján található linkeken.)
A használt adatok nem „propaganda”, hanem hivatalos statisztika. Sárosiék azt sugallják, hogy a
Drogkutató Intézet „kormánypropagandát” szolgál ki, amikor drogstatisztikákat idéz. Ezzel szemben a
valóság az, hogy minden adatunk hivatalos európai vagy nemzetközi forrásból származik, jelen
esetben az ESPAD adatait vettük hivatkozási alapul. Az ezekből levont következtetéseinket nem
torzítottuk, nem „sulykoltuk”, hanem bemutattuk, és elláttuk a szükséges értelmezéssel. Aki ezt
propaganda célú adatkezelésnek nevezi, az valójában a hivatalos intézményes adatszolgáltatás
legitimitását kérdőjelezi meg, ami veszélyes precedenst teremthet a szakmai diskurzusban.
Különösen visszásnak tartjuk azt az érvet, amely szerint nem lenne helyénvaló egy már elfogadott
cseh törvényt bírálni. Ez az álláspont nehezen értelmezhető annak fényében, hogy épp a Drogriporter
és a hozzá kötődő aktivista körök korábban olyan magyarországi törvénymódosításokat is élesen
kritizáltak és elleneztek, amelyek még meg sem jelentek, és ezek ellen aláírásgyűjtést is szerveztek.
Úgy gondoljuk, hogy a törvényekkel kapcsolatos véleménynyilvánításnak minden esetben helye van,
a tények ismeretének fényében. De ha ezt másoktól elvitatjuk, miközben magunk is élünk ezzel az
eszközzel, akár a tények ismerete nélkül is, az súlyos következetlenséget és politikai elfogultságot
jelez.
Nem riogatunk, aggódunk. A Drogkutató Intézet nem a pánikkeltés eszközével él. Nem célunk sem a
démonizálás, sem a leegyszerűsítő, félelemkeltő üzenetek terjesztése. Épp ellenkezőleg: szakmai
alapokon állva szeretnénk felhívni a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyek bizonyos
drogreformok társadalmi hatásaihoz kötődnek, különösen a fiatalok körében tapasztalható
fogyasztási trendek tükrében. Ha egy ilyen helyzetben a politika a lazítás irányába mozdul el, azt
szakmai szempontból indokolt megkérdőjelezni. Ez nem propaganda, hanem társadalompolitikai
felelősség.
Őszintén sajnáljuk, hogy ahelyett, hogy a Drogriporter részletesen és objektíven reagált volna a közleményünkben megfogalmazott érvekre, inkább ideológiai címkézést, politikai sugalmazásokat és személyeskedő hangnemet választott. Ez nem szolgálja a valódi szakmai párbeszéd ügyét. Mi ezzel szemben továbbra is nyitottak vagyunk az érdemi vitára, a konstruktív eszmecserére, de ennek feltétele az, hogy ne ferdítsük el egymás állításait, és ne állítsunk be minden eltérő véleményt „propagandának” vagy „manipulációnak”.
Kérjük az olvasókat, hogy ne másodkézből formáljanak véleményt a Drogkutató Intézet
álláspontjáról, hanem olvassák el közvetlenül a közleményünket. A szakmai tisztesség és a hiteles
tájékoztatás ezt kívánja meg.
Az eredeti elemzésünk itt érhető el: Semmilyen adat nem támasztja alá a cseh legalizációs döntést.Vesztükbe rohannak? – Drogkutató Intézet”
Fotó: TOBIAS SCHWARZ / AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A zéró tolerancia szemlélete ezért nem morális szigor, hanem kockázatkezelés.
Kutatások szerint a szerhasználat sokszor nem élvezetkeresés vagy deviancia, hanem válasz a belső ürességre.
A stressz olyan „kaput” nyit a függőség felé, amelyet csak megelőzéssel és valódi alternatívákkal lehet bezárni.
Kettős mérce a köbön: a 24.hu szerint a magyarokat „hidegen hagyta” a Nemzeti Konzultáció, holott rekordmennyiségű, 1,6 millió ív érkezett vissza. Bezzeg amikor a Tisza Párt harmadannyi embert sem tudott megszólítani, akkor élő közvetítéssel ünnepeltek – most viszont mélyen hallgatnak arról, hogy Magyar Péter a saját konzultációja kapcsán még a konkrét számokat sem merte közölni.
Az osztrák parlament nem finomkodott: kimondták, hogy a hidzsáb és a burka veszélyezteti a lányok szabadságát, ezért 14 éves korig tilos viselni azokat. A muszlim szervezetek tombolnak.
Amíg a múltunkról nem beszélhetünk szabadon, addig a jelenünk sem lehet teljes.
Lukasenka és Putyin szomszédja határozott lépéseket helyezett kilátásba.
Kísérleti peptidekkel lövik magukat kamasz fiúk és lányok a TikTokon sima bőr és izmos test reményében.
