Orbán Viktor: Egy birodalmat már meglékeltünk, most jön a második

„36 éve történelmet írtunk a Hősök terén. Hazaküldtük a ruszkikat” – írja a kormányfő.

Ehhez akkor jóval nagyobb bátorság kellett, mint ma bármilyen demonstrációhoz.
„Nem sokat éltem diktatúrában, az is amolyan puhácska volt már, legalábbis az ötvenes-hatvanas évekhez képest, de azért még gyerekkoromban is egyetlen párt volt csupán, a nyilvánosan vállalt politikai ellenvélemény «jutalma» pedig betiltás vagy bebörtönzés volt. Az 1956-os forradalom hivatalos elnevezése ellenforradalom volt, Nagy Imre és társai árulónak számítottak, a tiltakozásért gumibot járt.
Aki ma az Országház épülete előtt az egybegyűlt ezreknek azt üvölti a kiváló színpadtechnikával megtámogatott tüntetésen, hogy a miniszterelnöknek a k. anyja, a megválasztott kormány és támogatói pedig takarodjanak, nyilván elfelejtette, mi az a valódi elnyomás, vagy sosem tudta. És jól is van ez így, legyünk csak szabadok – legfeljebb azt ne mondja az egyszeri tiltakozó, hogy nem tiltakozhat, mert de! Mi az hogy, nagyon is!
Június 16-án, 1989-ben tehát még «épphogy diktatúra» volt, a szovjet katonák még «ideiglenesen» hazánk területén állomásoztak, amikor a változó idők jeleit beérző kommunista párt – nem függetlenül a múlt újabb, taktikai okokból való átírása érdekében – hagyta, hogy Nagy Imrét és társait újratemessék, a Hősök terén pedig nagyszabású rendezvényt tartottak ennek apropóján. Próbálták mederben tartani a dolgokat.
Ezt is ajánljuk a témában
„36 éve történelmet írtunk a Hősök terén. Hazaküldtük a ruszkikat” – írja a kormányfő.
A legtöbb beszéd ennek nyomán a «megbékélésről» szólt, hiszen ez lett a legújabb narratíva, mondván, nem a történtekkel, hanem a jövővel kell foglalkozni. Ám Orbán Viktor a Fidesz részéről totálisan beleállt a még regnáló hatalomba, egyúttal hazaküldte az orosz katonákat oda, ahonnan jöttek. Ehhez akkor jóval nagyobb bátorság kellett, mint ma bármilyen demonstrációhoz. Összehasonlíthatatlanul több.
Cserébe a beszéd legendás lett, előadója pedig a nemzet jövőjét érdemben befolyásoló politikus. Milyen érdekes: az esemény díszletét a később az utódpárttal a hatalom érdekében kiegyező SZDSZ politikusa tervezte, ám a lényeget mégis egy akkor még szinte ismeretlen fiatalember tette hozzá a történelmi pillanathoz. Belerondítva egyúttal a megkomponált átmenet szólamaiba. Európai szinten ma is ezt teszi: a népszuverenitás elvére támaszkodva szembemegy a birodalmi logikával!”
Ezt is ajánljuk a témában
Deák Dániel vezető elemző azt javasolta a publicistának, hogy hergelés helyett inkább „lazuljon le”.
Ezt is ajánljuk a témában
Harminchat évvel ezelőtt reformkommunisták sora tülekedett Nagy Imréék koporsójánál, mintha nem ők gyalázták volna évtizedekig a miniszterelnök emlékét. Szerencsére a magyar ember nem felejt. Veczán Zoltán írása.
Nyitókép: Facebook