Felelős gondolkodás: egyre fontosabb a környezetvédelem a magyaroknak

2025-ben már nem kérdés, hogy a klímaváltozás létezik-e, hanem a mindennapjainkat befolyásoló tényező. A Mol által rendelt, a környezetvédelmi világnap alkalmából publikált reprezentatív kutatásból kiderült: a teljes népesség 70 százaléka érzi úgy, hogy a jelenség hatással van a mindennapi életére, s minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, illetve minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy érzékeli. Tíz magyarból négy, a válaszadók 39 százaléka érez rendszeresen vagy időnként aggodalmat, illetve szorongást a klíma­változás miatt – ez az arány jelentős, bár alacsonyabb, mint a korábbi hasonló kutatásokban mért értékek. 

A felmérés azt is megállapította, 

Ezzel összhangban leginkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítanák az állam erőforrásait; a megkérdezettek kétharmada szerint a fenntartható üzemanyagok elterjedéséhez ösztönző szabályozási környezetre van szükség. A válaszadók háromnegyede a saját lakóhelyén is elfogadna egy szélerőművet, a naperőművek támogatottsága pedig még magasabb. A kutatás rámutatott, hogy a zöldenergia gyorsabb hazai terjedésének fő akadálya a magas ár és a támogatások hiánya. 

A megkérdezettek relatív többsége hajlandó lenne többet is fizetni a tiszta energiáért. A megújuló forrásból származó áramért a magyarok mintegy 40 százaléka akár magasabb árat is fizetne; a többségük legfeljebb 10 százalékos drágulást vállalna be. Ugyanez az arány mutatkozott akkor is, amikor arról kérdezték a kutatásban részt vevőket, hogy hajlandók lennének-e többet áldozni – és ha igen, akkor mennyivel – a megújuló forrásból származó üzemanyagokért. 

Nemcsak a magyar emberek nyitnak a megújuló energiaforrások felé, hanem a hazai vállalatok, így a felmérést megrendelő Mol is. Az olajvállalat tájékoztatása szerint bár a fosszilis üzemanyagokat globálisan egyetlen területen sem sikerült még teljesen kiváltani, a megújulók egyre nagyobb szerephez jutnak már az átmeneti időszakban is – ez a gondolat és jövőkép húzódik meg a cég hosszú távú stratégiája mögött is. 

Az energiavállalat regionális viszonylatban is az okos energiaátmenet kulcsszereplője: az évtized végéig több mint négymilliárd dollárt költ fenntarthatósági beruházásokra. Sverla Viktor, a Mol-csoport stratégiai és fenntarthatósági igazgatója hangsúlyozza: a cégcsoportnál kiemelt stratégiai célkitűzés az okos átmenet, a fenntarthatóság, valamint az energiahasználat karbonlábnyomának csökkentése. Példaként említi, hogy a Mol száz­halombattai finomítója évek óta növényi és állati eredetű hulladék olajokkal, illetve zsírokkal és egyéb olajokkal együtt dolgozza fel a kőolajat, csökkentve a termékek környezeti lábnyomát. Emellett a Dunai Finomítóban van a térség egyik legnagyobb zöldhidrogénüzeme is, amely évi 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöldhidrogén előállítására képes: ezzel több mint tízezer hidrogénüzemű személyautó éves üzemanyag-­felhasználását lehetne fedezni. A Tisza­újvárosban épülő, 48 megawatt teljesítményű naperőmű annyi áramot termel majd, amennyi elegendő lehet mintegy 28 ezer átlagos Borsod-Abaúj-­Zemplén vármegyei háztartás éves ellátásához. Ráadásul a napelempark mellett egy 40 megawattórányi villamos energiát tároló rendszer is létesül. 

összesen 111 megawattnyi kapacitással, amit 2026-ra 200 megawattra fog növelni. 

A Mol által megrendelt és publikált 2025-ös kutatások alapján jól látszik, milyen társadalmi hangulat övezi az energiaátmenet kérdését, és milyen lehetőségek rejlenek a jövő fenntartható meg­oldásaiban. A magyar lakosság fokozatosan felismeri a körforgásos gazdaság fontosságát, és egyre inkább nyitottá válik a megújuló energiaforrásokra, valamint az alternatív üzemanyagokra. 

A Mol szerint a zöldtechnológiák elterjedésének gátja nem a társadalmi támogatás hiánya, hanem a gazdasági elérhetőség, a válaszadók kétharmada szerint a fenntartható üzemanyagok elterjedéséhez állami szabályozásra és ösztönzésre van szükség.

Nyitókép: Napelempanelek a Mol tiszaújvárosi telephelyén
Fotó: