Damoklész kardja lebeg Von der Leyen feje felett: minden hatalmától megfoszthatják

Drasztikusan felgyorsultak az események.

Hiába állítják az ellenzéki médiumok, hogy a túlélésükért küzdenek, harcukat sem az országgyűlési képviselők előtt lévő, a közélet átláthatóságáról szóló jogszabályjavaslat, sem a napokban nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolóik nem indokolják.
Nem a közeljövőben fog lezárulni a sajtótermékek működésének és finanszírozásának átláthatóságáról szóló, végletekig kiélezett vita. A téma az utóbbi hetekben meghatározta a közéletet.
A szocializmusban még nem lehetett napirenden, hogy a tartalmilag cenzúrázott, elérésükben korlátozott médiumok képesek-e, s ha igen, hogyan, kinek a megbízásából és milyen mértékben befolyásolni a választói akaratot, a döntéshozatali folyamatokat. A rendszerváltozás után felértékelődött a sajtó szerepe, és nem csak a szokatlannak tűnő kormánykritikus hangvétel, majd az új csatornák, felületek, illetőleg a közösségi média megjelenése miatt. A piacnyitással érkező, javarészt külföldi tulajdonosok miatt is kulcsfontosságúvá vált, hogy kinek és minek az érdekében születnek cikkek, riportok, műsorok, bejegyzések. Médiakutatások napjainkban is vizsgálják ezeket a kérdéseket.
2011 óta aktuálpolitikai értelemben is napirenden van a sajtószabadság helyzete. Egyfelől
bármilyen jogi vagy gazdasági szabályozási kísérletet tesz a törvényalkotó, a kormánykritikus sajtó riadóláncot indít, mert félti vélt függetlenségét.
A kotta: beavatkozást sejtet, nemzetközi porondra viszi az ügyet, sokszor megfeledkezve arról, hogy bármilyen keretrendszer születik is, az minden orgánumra egyformán érvényes. Azt állítják, hogy a mindenféle érdekektől független, objektív médiumok kivéreztetése, ellehetetlenítése zajlik, ami a kormányzati voluntarizmus része.
Másrészt az immáron vállaltan ellenzéki sajtó létkérdéssé formálja a médiaműködés és -finanszírozás átláthatóságának ügyét. Márpedig az utóbbi években kiderült, hogy bizonyos orgánumok támogatói között gyakorta bukkannak fel külföldi kormányok, pártalapítványok, illetve nemzetközi szervezetek. A hátterük azonban közel sem átlátható, hiszen az adományozók láncfinanszírozási mechanizmusokon keresztül, ernyőszervezetek közvetítésével maradnak rejtve. A kormány- kritikus orgánumok ott tartanak, hogy támogatói kampányokat indítanak a túlélésükért, csakhogy azt az országgyűlési képviselők előtt lévő, a közélet átláthatóságáról szóló jogszabályjavaslat nem indokolja. Ahogy a napokban nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolóik sem.
Legalább 2,3 milliárd forintnyi osztalék kivételéről döntött a Central Médiacsoport vezetése, amelynek tulajdonosa a nemrég hűtlen kezeléssel megvádolt Varga Zoltán. Tavaly a társaság értékesítésének nettó árbevétele meghaladta a 14 milliárd forintot, ez 400 millióval több az előző évinél. Adózott eredménye 2,5 milliárd forint felett van, ez 150 millióval múlja felül az egy esztendővel korábbit. Kivérzésnek tehát nincs nyoma. Ez a cég adja ki Magyarország egyik legolvasottabb hírportálját, a 24.hu-t, amely többek között a Gulyás Márton-féle Partizánnal, a 444 és a Telex szerkesztőségével karöltve közös műsor- folyamban bírálta a törvénytervezetet. „A kormány támadást indított a független nyilvánosság ellen. Nem átláthatóvá akarják tenni a közéletet, hanem végképp leuralni, a kellemetlenkedőket kinyírni” – olvasható a felhívásukban.
A külföldi adományokat eddig sem tagadó Partizánhoz több száz millió forint értékben érkeztek támogatások más országokból. 2021-ben a Foundation for Democracy and Pluralism nevű alapítvány 200 ezer eurónyi forrást nyújtott a csatornának, a washingtoni székhelyű The German Marshall Fund of the United States ugyanekkor 15 ezer dolláros dotációt ítélt meg, az amerikai kormány által finanszírozott National Endowment for Democracy egy esztendőre rá 98 ezer dolláros támogatást nyújtott a Partizán országjáró körútjához. Tavaly a kiadó Partizán Rendszer- kritikus Tartalomelőállításért Alapítványt egy uniós tagállambeli alapítvány is szponzorálta, aminek köszönhetően 585 millió forintnyi forráshoz jutott a szerkesztőség.
Az alapítvány csaknem 1,2 milliárd forintos bevétellel zárta az évet,
a tekintélyes hányadát, 710,5 millió forintot adományok adták. Bár a nyeresége csökkent, így is 100 millió forint felett volt az adózás utáni eredménye.
Nyereséggel zárt a 444 és a Qubit kiadója, a Magyar Jeti Zrt. is. A cég eszközeinek és forrásainak végösszege durván 1,7 milliárd forint lett, az adózott eredmény kicsivel több mint 125 millió forint. 2023-ban a kiadó 50 millió forintos veszteséggel zárt, így a tavalyi eredmény jelentős előrelépés. A Magyar Jeti bevételeinek csaknem felét olvasói árbevételek és támogatások tették ki, 737,5 millió forint értékben. Hirdetésekből 425,5 millió folyt be, intézményi forrásként 173 millió forintot tüntettek fel. Utóbbiakat mások mellett az Európai Bizottság Sphera-programja, az Ökotárs Alapítvány és a Google nyújtotta. A pénzügyi beszámolókból szintén kiolvasható, hogy a nyereségből, valamint a korábbi tartalékokból finanszírozták a Media Development Investment Fund nevű alap részesedésének kivásárlását. „A Magyar Jeti Zrt. 10 + 1 éves befektetői ciklust lezárva, 2025 tavaszán vált újra 100 százalékban hazai tulajdonú kiadóvá” – áll a dokumentumban.
1 milliárd forint feletti nettó értékesítési bevétellel és csaknem 19 millió forintos nyereséggel kalkulálhatott a Telex kiadója. Átláthatósági jelentésében hangsúlyozza, hogy bevételei 61,7 százaléka kereskedelmi tevékenységből, 30 százaléka olvasói támogatásból érkezett, és kevesebb mint 10 százaléka folyt be nyilvános pályázatokból. Ez így is 140,5 millió forint, amelybe beletartozik az Európai Bizottságtól érkező 37,4 millió forint, illetve az Európai Parlamenttől kapott 48,4 millió forint. Több más újságírói szervezet mellett feltűnik az Ökotárs Alapítvány neve is a Telex támogatói listáján. Egy 139,4 millió forintos pályázati forrás miatt meg kell említeni a Ne Hallgassunk Nonprofit Kft.-t, amelyet most megszüntetnek, ám korábban ide folyt be a Telex Akadémia megalapítására 300 millió forint az amerikai külügyminisztérium demokrácia-, emberi jogi és munkaügyi hivatalától.
Nyitókép: Mandiner-grafika