Ukrajna EU-tagsága: ennyibe kerülne fejenként minden magyarnak

A Mandiner új sorozatában az ukrán EU-tagság hatásait járjuk körbe.

A Voks 2025 szavazás lényege: döntsük el, hogy kockáztatjuk-e egy háború sújtotta, bizonytalan jövőjű ország EU-csatlakozását, amely súlyos következményekkel járhat a magyar gazdaság és biztonság számára. A választás tétje: előrelátás vagy késői bánat?
„Orbán gyűlöli Ukrajnát. Ez nem diplomáciai konfliktus, ez nyílt ellenségesség” – írta közösségi oldalán Tseber Roland, Magyar Péter ukrán titkosszolgálati kapcsolata. Az ukrán spion tökéletesen bemutatta vagdalkozó posztjában, hogy miért veszélyes egy sértett, háborúban álló országot Európai Uniós tagsággal hitegetni.
Minden jel arra utal, hogy az ukrán titkosszolgálat befolyása alá került a Tisza Párt, hogy Magyarország ellen politikai akciókat szervezzen. A Tisza Párt vezetői, köztük Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz, többször is találkoztak Tseberrel, aki közvetítőként működött az ukrán titkosszolgálat és a magyar ellenzék között. Ruszin-Szendi ukránbarát tevékenységét a Nemzetbiztonsági Bizottság is vizsgálja.
Egyre világosabb: az ukrán titkosszolgálat, Tseber Rolandon keresztül, tudatosan használja fel a Tisza Pártot és annak vezetőit Magyarország destabilizálására, a magyar közösségek megfélemlítésére és a kárpátaljai magyar szervezetek ellehetetlenítésére.
Tseber Roland, az ukrán katonai hírszerzés Magyarországról kiutasított tisztje, rendszeresen és nyilvánosan dicséri Magyar Pétert, akivel szoros kapcsolatot ápolt: ő szervezte a Tisza Párt elnökének ukrajnai útjait, közös akciókról egyeztettek, és több közös fotójuk is napvilágot látott. Tseber nemcsak Magyar Péterrel, hanem más baloldali politikusokkal is kapcsolatban állt, és közösségi oldalain nyíltan támogatta a Tisza Pártot.
A Tseber által közzétett szöveg egy valóságtól teljesen elrugaszkodott, hisztérikus támadássorozat, amelyben mindenki és minden kapja a magáét: a polgári kormányt Ukrajna lejáratásával vádolja, a magyar adófizetőket hazugságok célkeresztjébe állítja, az ukrán nagykövetet „diplomáciai szégyenként” sértegeti, az ukrán külügyminisztériumot passzivitással vádolja, majd még saját államát is megtámadja, amiért nem védi meg elég agresszívan.
Ha olvasóink nem tudták követni Magyar Péter ukrán szervezőjének gondolatmenetét, nem csoda, hiszen logika nem sok volt a Facebookra kihányt támadássorozatban. Azonban a lényeg megértéséhez nem is kell értelmeznünk az egész szöveget, elég az utolsó pár sor:
Erős ország az, amely (…) nem hallgat, amikor a szomszédban nyílt ellenség tombol.”
Ebből jól látszik, hogy Tseber már nem tesz különbséget az Ukrajnát keletről támadó Oroszország és a nyugatra menekülő ukránokat befogadó és támogató Magyarország között.
Magyar Péter titkosszolgálati kapcsolatának kétségbeesése nem meglepő, ha áttekintünk Ukrajna keleti határára. Az orosz-ukrán háború jelenlegi fronthelyzete az ukrán haderő egyre gyorsabb hanyatlását és az orosz előrenyomulás fokozódó tempóját tükrözi. Az ukrán csapatok minden frontszakaszon visszavonulóban vannak, és gyakorlatilag nincs jelentős támadó jellegű hadműveletük. Az orosz erők egyre gyorsabban haladnak előre, különösen a keleti és déli fronton, ahol az ukrán védelem ember és hadianyag hiányát kihasználva területi nyereségeket érnek el.
Az ukrán légvédelem – ami a hatékony rakétaelhárítást illeti – gyakorlatilag megszűnt létezni, ez pedig lehetővé teszi az orosz rakéták és drónok szinte akadálytalan behatolását egészen Kijevig. A stratégiai fontosságú célpontok rendszeres bombázása súlyos károkat okoz az ukrán infrastruktúrában és hadianyag-termelésben, miközben a civilek körében növekszik a pánik és a kiábrándultság.
A nyugati fegyverszállítások és pénzügyi támogatások ellenére Ukrajna hadászati helyzete egyre kilátástalanabb. Az orosz hadsereg anyagi és számbeli fölénye, valamint az ukrán erők kimerülése egyértelműen arra utal, hogy az ukrán front összeomlása belátható közelségbe került. A háború végét egyre inkább az orosz győzelem lehetősége jellemzi, függetlenül az európai támogatások mértékétől.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner új sorozatában az ukrán EU-tagság hatásait járjuk körbe.
Az tehát mindenki számára egyértelmű – kivéve a lázálmokat hajkurászó, magukat elemzőnek nevező ukrán drukkereket –, hogy Ukrajna nem tudja megnyerni ezt a háborút. „Ez nem szép, nem jó, nem erkölcsös” – de ez a valóság.
Most pedig, amikor az ukránok számára is egyre egyértelműbb ez az állapot, nem meglepő, hogy megkezdték a bűnbakkeresést. Tippelhetünk, kire esik majd a választásuk… Az elemi gonosz nyilván továbbra is Vlagyimir Putyin lesz, de erő és lehetőség híján rajta nem fogják tudni kitölteni frusztrációjukat. Ellenben találhatnak – és Tseber már mutogat is – egy nyugati bűnbakot, aki a meghatározó pillanatban, aljas módon hátba szúrta az ukrán nemzetet.
Azt pedig jól tudjuk (és a lengyelek is), hogy mire számíthatnak azok, akiket az ukrán nacionalisták bűnbaknak kiáltanak ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) nacionalista fegyveresei 1943 és 1945 között mintegy 100 ezer lengyelt mészároltak le Volhíniában, a mai nyugat-ukrajnai Volinyi területen.
De nemcsak a hadseregből kieresztett nacionalisták táplálhatnak ellenérzéseket a történelmének legnagyobb humanitárius akcióját végrehajtó Magyarországgal szemben. A politikai vezetés is – amely foggal-körömmel fog küzdeni minden egyes eurocentért, amellyel tovább tömködhetik zsebeiket –, miután a háborúra szánt pénzek a bukás következtében elapadnak.
Előállhat tehát az a helyzet – már amennyiben felvennénk Ukrajnát az Európai Unióba –, hogy egy szövetségi rendszerben találjuk magunkat egy frusztrált, felfegyverzett, korrupt, a kisebbségeket páros lábbal tipró, lebombázott országgal, amely igényt tart (és a mai EU-s szabályok alapján joggal) jóformán minden uniós forrásunkra, miközben meg van győződve arról, hogy Magyarország felel háborús bukásáért – és ezért elégtételt is venne.
Ez a Voks 2025 tétje. Ezért akarja Tseber Roland, az ukrán spion, és Magyar Péter, az EU ukránpárti frakciójának oszlopos tagja aláásni a véleménynyilvánító szavazást, és eltántorítani a magyarokat attól, hogy elmondják a véleményüket.
Nyitókép: Facebook