Ezzel a recepttel, a növekedés helyreállásával fog újraindulni a fenntartható gazdasági bővülés hazánkban. Magyarország nemzetgazdasági miniszterének írása.
A mi életünkben nem volt a jelenleginél turbulensebb időszak a globális gazdaságban. A világjárvány utóhatásai, az ellátási láncok akadozása, a geopolitikai feszültségek és a mindezek okozta inflációs nyomás Magyarországon válságsorozatot idézett elő, ami megakasztotta a beruházásvezérelt növekedés mechanizmusát – ezért érdemes azt akár újragondolva is visszaépíteni.
A Nobel-díjas Paul Krugman szerint nem lehet egy gazdaságot tartósan a fogyasztásra alapozni, ha közben nem építünk termelőkapacitást. Mariana Mazzucato, a University College London professzora rendre kiemeli, hogy a jövőorientált gazdaság nemcsak újraoszt, hanem újraalkotja a növekedés motorjait – ez pedig beruházást, kockázatvállalást és állami–privát együttműködést igényel. Larry Summers, az Egyesült Államok korábbi pénzügy- minisztere szintén hasonló gondolatokat fogalmazott meg, amikor a stagnálás veszélyeire utalva kijelentette, hogy csak a termelékenység és a beruházások révén lehet tartós, inflációmentes növekedést biztosítani.
Amennyire nem újak ezek a gondolatok – a közgazdaságtanban ilyen nincs is, sokkal inkább a megfelelő alkalmazás a művészet –, annyira létfontosságúak gazdaságunk jövője szempontjából. A beruházásvezérelt növekedés lényege, hogy a gazdaság motorját nem a rövid távú kereslet, hanem a hosszú távú kínálati oldal – azaz a termelőkapacitások, a technológiai fejlődés és humántőke-bővítés – hajtja. Mindez a gazdasági elméletek tükrében is jól ismert: a neoklasszikus növekedési modellek (például Solow-modell) évtizedek óta hangsúlyozzák, hogy a tartós növekedés forrása nem a fogyasztás, hanem a tőkeállomány bővülése és a technológiai haladás. A jelenkort azonban a gazdaságpolitikai gyakorlat izgatja: miként lehet megvalósítani az elméleti alapvetéseket, stratégiát építeni rájuk. Ezért merülnek fel olyan fogalmak, mint az innovációvezérelt vagy a bevonó beruházásvezérelt növekedés, esetleg az új kínálatoldali gazdaságpolitika.
Mindezzel szemben a fogyasztásvezérelt növekedés gyakran csak ciklikus felpattanásokat eredményez. Ha egy gazdaság túlzottan a belső keresletre épít, könnyen importfüggővé válik, ami külső egyensúlyi problémákhoz, inflációhoz vagy devizahiányhoz vezethet. Az adósságvezérelt növekedés pedig – ahogy azt a 2008-as pénzügyi válság is világosan megmutatta – buborékokat fúj, majd a kipukkadásukkal mély recessziókat okoz.
A beruházásvezérelt növekedés előnyei tehát világosak: javítja a termelékenységet, bővíti az exportkapacitást, erősíti a gazdasági önellátást, munkahelyeket teremt, és hosszú távon is fenntartható. Ám megvalósítása összetett feladat a beruházásokért zajló gazdasági világháborúban. Fontos, hogy legyen mit beruházni, és a gazdaság szereplői hajlandók is legyenek így tenni – ebben lényeges a külső környezet kiszámíthatósága és a tervezhetőség.
A beruházás nem csak mennyiségi kérdés, a jellege, az iránya sem közömbös – itt lépnek az elméleti evidenciák helyébe a gyakorlati kérdések. Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora megfogalmazásában a beruházás nem önmagában értékes, hanem mindig akkor, ha valós termelékenységnövekedést hoz. Ő úgy látja, hogy az intézmények minősége dönti el, hasznos-e a megvalósuló tőkeépítés. Számunkra is alapvető, hogy pénzügyi, spekulatív beruházásokra ösztönöz a gazdasági környezet, vagy pedig reálgazdasági értékteremtésre.
A beruházásvezérelt növekedés nem zárja ki az állami szerepvállalást, mert sok esetben épp a közszféra a legfőbb kezdeményező. Az állam nemcsak szabályozóként, hanem „misszióorientált”, ösztönző beruházóként is felléphet – például az infrastruktúra, a digitalizáció vagy a zöldenergia terén. Ezzel a recepttel, a növekedés helyreállásával fog újraindulni a fenntartható gazdasági bővülés hazánkban.
A szerző nemzetgazdasági miniszter
Nyitókép: Mandiner-archív
A munkacsoport célja, hogy szakértők bevonásával a Tisza Párt baloldali megszorító csomagjának veszélyeire hívják fel a figyelmet országszerte, a lehető legtöbb platformon – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Szabad Magyarok a Megszorítások Ellen Munkacsoport alakuló ülésén.
A baloldali groteszk, torz logikában az özvegy igazságtalan előnyhöz jut – mutatott rá Orbán Balázs.
Ahogy elkezdünk utánajárni a lehetőségeknek, lassan láthatóvá válik, hogy a saját otthon felé vezető út nem egyetlen nagy döntésből áll.
Az SZTNH jövőre ünnepli fennállásának 130. évét, és ezzel Európa legrégebbi, folyamatosan működő szellemitulajdon-védelmi hivatalai közé tartozik.
Az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka szerint Ukrajna legnagyobb problémája nem a fegyver, vagy az eszközhiány, sokkal inkább a katonaállomány csökkenése.
Novemberben már beesett a várt 4 százalékos szint alá az éves infláció mértéke. Ebben pedig az évek óta nem látott forinterősödés is szerepet játszott, igencsak lefaragva az árakon.
Ezeknek tényleg elmentek otthonról.
Ismét vereséget szenvedett hazai pályán a Real Madrid.
