Megszólalt a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője az átláthatósági törvényről (VIDEÓ)

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője Megadja Gábor vendége volt a Kontextus Youtube-csatorna műsorában. A téma az átláthatósági törvényjavaslat volt. Lánczi felidézte, egy éve beszélnek már arról, hogy vannak olyan magukat civilnek nevező szervezetek, illetve sajtorgánumok amelyek valójában

– húzta alá.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője hozzátette, az említett szervezeteket, orgánumokat jogi értelemben le kell választani a valódi civilekről, és világossá kell tenni, hogy a külföldi befolyás problematikus, „ha az ember politikai tevékenységet végez”.

Már tisztulni kezdett a magyar közélet

A műsorvezető felidézte, hogy a liberális médiumok az elmúlt napokban kiálltak tiltakozni, és az a törvényjavaslattal kapcsolatos egyik problémaként azt nevezték meg a Hivatal értékítélete alapján készül majd egy jegyzék, és az alapján vonják majd eljárás alá őket, illetve a különböző szervezeteket. Erre Lánczi Tamás úgy reagált, hogy

„Ők eddig azt mondták magukról, hogy nem kapnak külföldi pénzt, vagy ha kaptak is, az csak jelentéktelen, pár fillér volt. Valójában hazai magánszemélyek mikroadományaiból élnek, az adó egy százalékéból. Ez volt eddig a mese” – emlékeztetett. 

A szakértő ezután kijelentette, hogy eddig is tudta, hogy a fentiek nem igazak, majd márciusban egy lakossági fórumon feltartóztatta a 444 és a Telex újságírója, és számon kérték, hogy „mit képzel magáról”, hogy többek között külföldi befolyást emleget velük kapcsolatban. „Aztán mikor kijött májusban a javaslat hirtelen megtudtuk, hogyha ez a törvény megvalósul, akkor ők ellehetetlenülnek. 

Majd azt a kérdést tette fel, hogy miért lehetetlenülnének el. 

Eddig azt állították, hogy nincs” – mondta.

Lánczi Tamás arra is rámutatott, hogy bár ez a törvény még életbe sem lépett, de már tisztulni kezdett a magyar közélet: vagyis máris kifejti a hatását. „Hirtelen elmondták ezek a szereplők, hogy ez nekik nagyon nagy problémát jelent, el fognak lehetetlenülni. De nem, 

ahogy eddig is állították. Ez esetben semmi akadálya nincs annak, hogy tovább működjenek” – szögezte le a hivatalvezető.

Ezek a törvény feltételei

Mindezek után az is elhangzott, hogy a törvény három feltételt szab:

1. külföldi finanszírozás,
2. politikai tevékenység,
3. illetve szuverenitási kockázat.

„Ha ez a három körülmény fennáll, ott kezd működni a törvény. Akkor mondjuk azt, hogy javasoljuk, – a Hivatal nem vesz jegyzékbe senkit – illetve, felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez és ez a szervezet kockázatot jelent, érdemes lenne feltenni erre a jegyzékre. S ezután a kormány eldönti, hogy felteszi vagy nem teszi fel. Aztán, ha valaki ezzel nem ért egyet, még mindig elmehet a Kúriára jogorvoslatért” 

Karitatív és civil tevékenység tehát egyáltalán nem tartozik ide” – magyarázta Lánczi Tamás.

A teljes beszélgetést alább tekintheti meg:

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton

***