Ki hajszolja politikai öngyilkosságba a Momentumot?

Meglehetősen nehéz értelmezni a Momentum jelenlegi politikai mozgását (vagy lehet erre magyarázat, de erről később). Az elmúlt hetekben a lilák tűntek a legaktívabbaknak,

Ők vonultak ki – az átláthatósági törvényjavaslat elleni tiltakozásul – pénteken reggel is a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz és öntötték le az épület falát vörös festékkel, majd este ugyanitt folytatták az akciót, meglehetősen szerény részvétel mellett.

Azt lehetne gondolni, a Momentum ilyen radikális eszközökkel kezdte meg a hosszúra nyúlt kampányát, holott nagyon úgy tűnik, nem vesznek részt a jövő évi választáson.

Amikor a Hegyvidéken 2022-ben győztes Hajnal Miklós a Facebookon bejelentette, visszalép Magyar Péter javára – aki március végén ellentmondást nem tűrően közölte, ott fog indulni, és azonnal ringbe is szólította a választókerületben élő Orbán Viktort –, akkor még azt lehetett hinni, ez a lilák gesztusa a nagy testvérnek, hiszen nem lenne jó ötlet szembeszállni vele.

De május elején Orosz Anna szintén a közösségi médiában sokkolta a híveit, hogy ő sem méreti meg magát 2026-ban, sőt, már addig sem vár, azonnali hatállyal lemond a mandátumáról. A három évvel ezelőtt Újbudán  mandátumot szerzett politikus arra hivatkozott, a választók bizalmát úgy tudja megszolgálni, ha belátja, csak gátolja az érdemi változás folyamatát, ha benne marad ebben a helyzetben, hiszen az „Orbán-rendszer tudatosan szűkítette addig a képviselők mozgásterét, hogy már alig lehessen bármit tenni az Országgyűlésben” – fogalmazott.

Két nappal később pedig a jogerős büntetése miatt az Országházból száműzött Fekete-Győr András rukkolt elő a „megoldással”, hogy ne induljon a Momentum a választáson, mondván, a részvételük ugyanis nem a megoldás, hanem a probléma része. „Nem erősítené, hanem gyengítené az esélyt arra, hogy bekövetkezzen a várva várt politikai változás” – írta. 

Az egykori elnök bejelentésén legalább annyian megütköztek, mint amikor kiderült, az egykori pártelnök az elektromos rollerét a zuhany alatt tisztítja. Ugyanis a távolmaradásról már különböző pártfórumokon, informális beszélgetéseken esett szó, és nagyon megoszlottak a vélemények. De ezt a résztvevők titokban tartották, nem közölték a nyilvánossággal, hiszen egyértelmű volt, ez rendkívül szenzitív téma.

Az elnökség végül komoly viták után úgy döntött – az erről való szavazás messze nem volt egyhangú –, szintén azt javasolja a végső szót kimondani hivatott küldöttgyűlésnek, hogy bojkottálják a választást. Így lefutottnak tűnik az ügy, de miután a lila párt küldöttei koránt sincsenek olyan jól idomítva, mint például a DK-sok, így ha nem is valószínű, hogy júniusban más eredmény születik, kemény adok-kapokra lehet számítani a tanácskozáson.

Ezek után már nem volt megállás, először Gelencsér Ferenc – aki szintén volt pártelnök –, majd Tóth Endre képviselők jelentették be, hogy 2026-ban ők is más állás után néznek. Gelencsér listán jutott mandátumhoz, nála érdekesebb Tóth, aki Budafokon egyéni választókerületben győzött, ilyen alapon akár jogot is formálhatott volna arra, hogy újra bajszot akasszon fideszes kihívójával, de lemondott erről a lehetőségről. 

A csepeli politikus egyelőre még kitart, a hírek szerint ő mindenképp indulni szeretne – s ahogy ő fogalmazni szokott –, és negyedszer is le akarja győzni a kormánypárti Németh Szilárdot. Szerettük volna erről őt megkérdezni, de kétszer is csak a munkatársáig jutottunk el, aki – amellett, hogy kissé zokon vette, hogy szombaton keressük, holott munkanap van, másfelől egy politikus hétvégén is politikus – állítólag továbbította kérésünket neki, de eddig nem jelentkezett Szabó.

Az, hogy végül miért nem akar indulni a választáson a Momentum, talán örökre rejtély marad, de legalábbis egy darabig biztosan. A lilákkal egyébként alapvetően szimpatizáló Horn Gábor – hiszen mindketten liberális értékeket vallanak – sem érti. Az egykori SZDSZ-es politikus, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az ATV-ben azt mondta, 

Ezzel a megállapítással kár lenne vitatkozni. Tehát ahhoz, hogy egy politikai alakulat az önfeladás útjára lépjen, nagyon komoly érvek szükségesek. Az elnökségi ülés után nem sokkal érdekes posztot tett közzé Fekete-Győr. Az ötlet kiagyalója azt írta a közösségi médiában, hogy szerinte a Fidesz és különösen Lánczi Tamás fél attól, hogy nem indulnak a ’26-os választásokon és ragadós lesz a példájuk. A kezdeményezése után „szinte könyörögtek a Momentum elnökségének, hogy ne hallgassanak rám, induljanak csak el. Itt már mindannyian tudtuk: jó úton járunk” – fogalmazott. 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke ugyanis azt állította a Facebook-oldalán, hogy a Momentum kezdetektől fogva külföldi erők támogatását élvező politikai formáció, ezt bizonyítja, hogy megtorpedózták az olimpiát, majd az uniós pénzek Magyarországra érkezését, 2022-ben az amerikai Demokrata Párt közeli érdekcsoportok pénzéből kampányoltak, most pedig a külföldi megbízóik le akarják takarítani őket a pályáról, hogy más politikai erőknek nyissanak teret. S felteszi a kérdést: 

A párt elnöksége a politikai öngyilkosságra voksolt, de nyilván tagadják, hogy ezt külföldi nyomásra tették volna, természetes, hogy a haza érdekére hivatkoznak. Arra azonban nem adtak választ, hogy miért ilyen korán fordították maguk ellen a fegyvert, ezt ugyanis megtehették volna a választás előtt egy-két héttel is, amikorra már letisztultak az ellenzéki oldalon az erőviszonyok. A kérdés ezek után az, hogy a küldöttgyűlés tagjai valóban meghúzzák-e a ravaszt.

Nyitóképünk: A Momentum politikusainak vezetésével a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért tartott tüntetés résztvevőinek egy csoportja a Karmelita kolostorhoz indul a Kossuth Lajos térről 2025. május 1-jén. Középen balról jobbra: Tompos Márton, a Momentum elnöke, parlamenti képviselője, Lőcsei Lajos, a Momentum alelnöke és országgyűlési képviselője és Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője, a párt elnökségi tagja. MTI/Koszticsák Szilárd