Szájer József elárulta: így vette fel a harcot Magyarország a külső és belső fenyegetésekkel

Épp tizenöt évvel ezelőtt, 2010. április 25-én tartották a második fordulót azon az országgyűlési választáson, melyen a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmével vetett véget a Gyurcsány-Bajnai-korszaknak. Aztán sorra jött a többi kétharmad – a Mandiner pedig összeállításban tekintette át a másfél évtizedet.

Az évforduló kapcsán nyilatkozott nekünk Szájer József, az alaptörvény egyik megalkotója, volt EP-képviselő, jelenleg a Szabad Európa Intézet igazgatója.

Mint fogalmazott, a 2011-es alaptörvény a nemzeti alapok és Magyarország világhoz való viszonya újragondolásának dokumentuma: folytatjuk-e azt a politikát, amely megengedi, hogy külső erők rángassanak minket, vagy megállunk a saját lábunkon? Ha el vagy adósodva, kiszolgáltatott vagy, ha a gazdaság több lábon áll, egyensúlyban van, a magad ura leszel.

– közölte.

Szerinte „mivel húsz év tapasztalatával erőt éreztünk magunkban e kérdések megválaszolására, bátran bele mertünk fogni az alkotmányozásba. Az alaptörvényünk abban is különbözik a rendszerváltozás során a térségünkben született más alkotmányoktól, hogy nem lemásolta a divatos külső mintákat, hanem a magyar társadalom sajátos alapkérdéseire adott válaszokat.”

A volt politikus felidézte, a 20. század diktatúrái miatt megszakadt, több mint ezeréves magyar közjogi folytonosság visszaállítására is kísérletet tettek. Mindez a 2010-es elsöprő választási győzelem és a Fidesz addigra megérett nemzeti és alkotmányos eszmevilágából következett. „Rosszul éreztük volna magunkat, ha mi is elszalasztjuk a hosszú idő után megnyíló páratlan történelmi lehetőséget.