Húsvét alkalmából több politikust is megkerestünk az iránt érdeklődve, hogy miként ülik meg ezt az ünnepet. Bár a menüsor mindenkinél eltérő volt, de abban egyetértettek, hogy ezek a napok a családról és a pihenésről szólnak. Összeállításunk.
Húsvét alkalmából több politikust is megkerestünk, és az iránt érdeklődtünk náluk, hogy miként készülnek az ünnepre, milyen finomságok kerülnek ebben az időszakban az asztalukra. Több nyilatkozónk pedig még a kedvenc receptjét is megosztotta velünk.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője elárulta lapunknak, hogy a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét kiemelt helyet foglal el a családja életében.
„Négy gyermekünk van,
így mindenki a nemének megfelelően készül a húsvétra: a lányommal tojást festünk, sütit sütünk, a három fiú pedig az édesapjukkal megy locsolkodni, természetesen verset is szavalva”
– sorolta.
Dúró azt is elmodta, hogy a böjti időszakban negyven napig semmilyen édességet nem fogyaszt, így a közös családi ebédeken legjobban a desszerteket várja ilyenkor. Kedvence az epres tiramisu.
Majd azzal folytatta, „minden évben elutazunk Dombóvár mellett élő szüleimhez is több napra ilyenkor, így a húsvéti nyuszi állatorvos édesapám segítségével érkezik a gyerekeinkhez. Nem szoktunk nagy és drága ajándékokat kérni, ellenben sok időt töltünk együtt a szabadban játékkal, mozgással, szeretteink körében”.
De mint kiderült, férje, Novák Előd családjával is megülik ezt az ünnepet: húsvétvasárnap görögkatolikus szentmisén vesznek részt, majd az elmaradhatatlan pászkaszentelés után együtt ebédelnek. Ebben a közegben is a szeretteikkel töltött időé a főszerep: 15 unokatestvér játszik ilyenkot önfeledten együtt – tette hozzá Dúró Dóra.
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke kicsit szűkszavúan válaszolt emailünkre, de azt megtudtuk tőle, hogy
a családjával alapvetően a hagyományos húsvéti ételeket részesítik előnyben, amelyeket a gyermekeikkel közösen készítünk el.
Komjáthiéknál sonka, torma, franciasaláta és fasírt mindig található az ünnepi asztalon. A pártelnök kedvenc süteménye pedig a zserbó.
A fideszes képviselők közül is többen is beavattak minket a „műhelytitkaikba”. Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője arról vallott többek között nekünk, hogy számára a húsvét mindig az elcsendesülés időszaka. „Idén is nagyon várom, hiszen végtelenül pörgősek a hétköznapok. A héten már elkezdtem készülni, de megmondom őszintén, hogy a munkám miatt utolsó pillanatos vásárló vagyok.
A húsvétra szóló lelki felkészülésre viszont időben oda figyelek, végülis ez a legfontosabb, hiszen a legnagyobb keresztény ünnepről van szó”
– hangsúlyozta.
Szentkirályi részletesen ismertette velünk családja ünnepi programjait is. „Szombaton részt vettünk a feltámadási körmeneten, utána pedig szűk családi körben töltöttük az estét. A vasárnap is családi körben telik, ilyenkor jönnek át a szüleim, a nagypapám, a nagybátyámék. Ezek fix események évek óta”.
Lányos anyukaként pedig hétfőn várják a locsolókat. „A lányom éppen kiskamasz, zavarban van kissé tőlük – éppen úgy ahogyan egykor én –, és megpróbál elbújni a locsolók elől. Persze idén sem fogja megúszni szerintem. Arra azért figyelünk ilyenkor, hogy ne aznap reggel mossunk hajat, mert pontosan tudjuk, hogy a nap végén így is, úgy is meg kell majd tennünk” – vázolta fel a várható húsvéthétfői forgatókönyvet.
Ezekután pedig a budapesti frakcióvezető konyhájába is betekintést nyerhettünk. Elhangzott, hogy bár hímes tojással készülnek, de inkább a sütikre fókuszálnak. „A lányom nagyon szeret a konyhában sütni-főzni, direkt megkérdezte tőlem, hogy készíthet-e ételt az ünnepi asztalra. Szerintem a világ legjobb brownie-ját csinálja. Nem hagyományos magyar étel, ezt tudom, de azokat inkább én szoktam készíteni. Ő mindig keres valami újszerű, izgalmas receptet, amit elkészít. Úgyhogy már meg kellett vele ígértessem, hogy most egy darabig nem csinál brownie-t, mert mindig megeszem a tálca felét, miközben közeleg a strandszezon” – tette hozzá Szentkirályi Alexandra.
A kormánypárti politikus arra is kitért, hogy a hétköznapokban nem mindig főz naponta, viszont
a karácsony és a húsvét ilyen „szent” nála: akkor senkit nem is enged be a konyhába a lányán kívül.
Mint kiderült, Szentkirályi ilyenkor egy-két napot is a konyhában sürög-forog, ilyenkor ez az ő terepe. Majd azzal folytatta, hogy amit minden évben elkészít, az a kenyérben sült csülök. „A Lehel téri piacon veszek egy füstölt csülköt, ezt kenyértésztában szoktam megsütni. Emellett mindig csinálok tojáskrémet, ezek elmaradhatatlanok. Ahogy a majonézes krumpli saláta és a nyuszi alakú kis zsömlék is”.
„Szoktam még mazsolás kalácsot is sütni, egy erdélyi recept alapján, amit az ottani rokonaimtól kaptam. Talán azért is szeretek főzni ünnepekor, mert ebből a százéves receptgyűjteményből mindig felhasználok egy-egy receptet. Úgy érzem,
az ünnepi étel összeköt a felmenőkkel, generációkon átível az, hogy még azt a könyvecskét forgatom, amit az üknagymamám használt elsőként a jegyzeteivel kiegészítve, és ez feltölt szeretettel”
– magyarázta a Mandinernek Szentkirályi Alexandra, aki húsvéti ajándékként a kenyérben sült csülök receptjét is megosztotta olvasóinkkal.
„A füstölt csülköt előző nap berakom vízbe, főzés után pedig a saját levében hagyom kihűlni. Utóbbi azért fontos, mert a levet újra használom később babfőzelékhez vagy leveshez. Az üknagyanyám receptesgyűjteménye a nagy háború éveiből való, ínséges időkből. Olyan hozzávalókat kíván, amelyek bármelyik háztartásban ott lehetnek.
Tehát a szép csülköt, fokhagymával, babérlevéllel, borssal és sóval ízesített lében elkészítjük, szigorúan lassan és komótosan megfőzve. Ha kész, akkor ezt borítjuk körbe a puha kenyér tésztával, ami egy rövid sütés után az egyik legfinomabb fogást eredményezi” – jegyezte meg a fővárosi frakcióvezető.
Szentkirályi Aleaxandra mellett Budai Gyula is lelkesen mesélt nekünk ünnepi szokásairól. „Alapvetően mindig kikapcsol a főzés, épp ezért húsvétkor is én vagyok a főszereplő: átveszem a hatalmat a konyhában” – árulta el a Mandiner olvasóinak az országgyűlési képviselő.
A miniszteri biztos hozzátette, hogy a hétvégi menü náluk sem bonyolult: húsleves és rántott hús kerül az asztalra, mint majdnem minden magyar családban. A hamisítatlan húsvéti fogást, a sonkát azonban már nagypénteken előkészíti. Ezúttal is beáztatott hideg vízbe egy kötözött sonkát és egy szívsonka-darabot, hogy a hús füstös íze enyhüljön.
A sonkát szombaton egész nap áztatta, majd vasárnap dél körül kezdi el főzni, mivel náluk hagyomány, hogy az ünnep első napján már tálalják ezt a fogást.
Budai elmondta, hogy náluk az a szabály, miszerint annyi órán át kell főzni a sonkát lassú tűzön, „pötyögve”, ahány kilót nyom. Ezért most mintegy három órát vett igénybe a főzés, mivel a kétféle sonka összesen megközelítőleg három kilogramm volt. Mint mondta, az ő receptje egyáltalán nem bonyolult: némi szemes bors és babérlevél kerül a hús főzővizébe.
„Miután a sonkák megfőttek, hagyom őket hűlni, majd a sonkalében főzöm meg a tojásokat – bő tíz perc alatt. Este pedig mindezt paradicsommal, erős paprikával és retekkel tálalom.” Természetesen még húsvéthétfőn is ebből csemegéznek, mikor feleségével és két lányával ülnek asztalhoz.
Budai Gyula arra is kitért, hogy idén a nagyobbik lánya vállalta magára a kalácssütést, így némi édesség is került a húsvéti sonka mellé. Aki viszont inkább kenyeret enne, az kovászos, házias jellegű kenyeret törhet a sonkához.
Végül, de nem utolsó sorban Kocsis Máté is beszélt nekünk röviden arról, hogy a családjával miként ünneplik a húsvétot. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője megosztotta velünk, hogy náluk a vasárnap mindig egy közös reggelivel indul, ahol mindig van kalács az asztalos. Ezt a szokást a feleségével együtt a nagyszüleiktől hozzák. Majd az étkezést követően a szórakozásé a főszerep: indul a gyerekeknek a tojáskeresés.
Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Balázs Attila
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? A dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergelyt kérdeztük.
Lassan, de biztosan összedől az ügy körül ácsolt kommunikációs kártyavár.
A kommunista álom végül mindig ugyanoda vezet: nem a közös jólétbe, hanem a közös semmibe.
Mit tudunk honfoglaló őseink táplálkozásáról? Hogyan hatott egymásra a nemesi és a paraszti konyha? Mik azok a technológiák és alapanyagok, amelyeket a ma háziasszonyai is alkalmazni tudnának?
A régi jobb volt – Németország budapesti nagykövetének figyelmébe · Egy átlagos hét odaát
A Keresztapa és az Annie Hall ikonikus sztárja 79 évesen hunyt el – családja azt kéri, jótékonysággal emlékezzenek rá.
Deák Dániel szerint a Békemenet világosan megmutatta, hogy a többség a patrióta oldalon van.
Már nyolcvan év körül vannak azok, akik gyerekként átélték 1956-ot. Hogyan vészelték át a forradalmat, mire emlékeznek, és miként hatott ez későbbi életükre? Egy budai és egy miskolci asszony idézi fel emlékeit.
