A magyar jog azonban óvatosan nyúl a kérdéshez, nem tekinti kuruzslásnak az efféle eseteket. Az Ügyészek lapjában publikált kutatásában Szabó Judit így ír a kuruzslásról: „Hatályos büntető törvénykönyvünkben, a 2012. évi C. törvényben a kuruzslás tényállása az egészséget veszélyeztető bűncselekmények körében kapott helyet. A bűncselekmény jogi tárgya az emberi egészség, illetve az a társadalmi érdek, hogy az orvosi tevékenység megfelelő színvonalon történjen. Az emberi egészség védelméhez hozzátartozik, hogy utóbbi tevékenységet csak olyan személyek végezzenek, akik erre megfelelő végzettséggel, képzettséggel, illetve jogosultsággal rendelkeznek.”
A magyar törvénykezés azonban sajnos a jogosultságra fókuszál, s nem a kezelés mibenlétére. A BTK 187. § szerint kuruzsló:
„Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat vagy a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, illetve magát jogosulatlanul pszichoterapeutaként feltüntetve egészségügyi szolgáltatást végez.”
A nyomozóhatóság gyanúja szerint B. Noémi 2022. óta a magánrendelőjében több nemátalakítással kapcsolatos vizsgálatot, kezelést, illetve sebészeti beavatkozást vállalt el, ám az operációkat nem magánrendelésében – ahol erre nem voltak meg a feltételek – hanem a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban végezte el, hiszen magánpraxisa mellett itt dolgozott. A beavatkozásokban, amelyek a rendőrség szerint ezek nemátalakítást célzó műtétek voltak, részt vett a kórház másik orvosa is, akit ugyancsak letartóztattak.
Ami persze azt is jelenti, hogy orvosi képzettséggel tulajdonképpen bármilyen kuruzsló eljárás, gyógyítónak mondott beavatkozás vagy erkölcsileg ellentmondásos megítélésű kezelés elvégezhető, csak a szakmai protokollok súlyos megsértésének gyanúja esetén lehet tevékenységük miatt lehet az orvosok ellen eljárást indítani.