Nocsak, Magyar Péter a Trump–Zelenszkij-csörte kapcsán is hallgat – ahogy a Pride-ról sem mond semmit

Állásfoglalások helyett pótcselekvések – de meddig? Kacsoh Dániel írása.

Mint a robotoknál, a politikában is generációk és prototípusok vannak, amelyeket Kelet-Európára dolgoznak ki nyugati laborokban.
Életemben most hallgattam meg először egy tiszavirág-beszélgetést, nem volt hosszú, éppen elég a mintavételhez. Elsősorban az tűnt fel, hogy az önjelölt valójában önmagával szeretne interjút készíteni. A riporter csak szükséges és kellemetlen kellék volt. Megértem, a narcisztikus önkielégüléshez sok a kettő.
Ami viszont ennél jóval fontosabb, hogy ez az ember vajon a győzelemért vagy az életéért küzd? Ezt nem könnyű megállapítani.
A Lendvai Ildikó-s hadari beszéd nem feltétlenül magabiztosságra utal, legalább annyira félelemről is árulkodhat. Magabiztosságot az exhibicionizmus csak felületesen kölcsönöz a közszereplőnek; ami legbelül van, az a metakommunikációban jelenik meg a legerőteljesebben és a leghatékonyabban, nem abban, amit mondunk. Quintus Tullius Cicero A hivatalra pályázók kézikönyvében több mint kétezer éve a legelső megállapítás, hogy „a színlelés legyőzheti a természetet”, vagyis a színlelés a siker egyik titka.
Mivel az embereket három dolog – a szívesség, a remény, a lelki rokonszenv – készteti jóindulatra, ezeket kell kihasználni.
A lelki rokonszenvet biztos nem sikerült megszereznie ebben az interjúban. Mint a robotoknál, a politikában is generációk és prototípusok vannak, amelyeket Kelet-Európára dolgoznak ki nyugati laborokban.
Minél fiatalabb egy politikusjelölt, annál valószínűbb, hogy narcisztikus vonásai vannak, s szórakoztató stand-upot fog bemutatni.
Látszólagos könnyedség, állandó piszkálódás, gyors, de ismétlődő tartalmú váltások, az ellenfelek torzított, karikatúraszerű megjelenítése. Minél gyorsabban próbál valaki a közélet középpontjába kerülni, annál arrogánsabbnak és agresszívabbnak kell mutatkoznia – legalábbis így szól a választási szaktudás kiskátéja. Persze vannak itt más pontok is: határozd meg világosan a céljaidat; mondd el a sztoridat: ki vagy és miért törsz politikai hatalomra; stratégiai kampánycsapatra van szükség, benne egy spindoktorral; saját költségvetés kell, saját forrásokkal;
állandóan légy látható, azaz szerepelj minél többet; használd a közösségi médiát;
és végül legyen terved és infrastruktúrád a választási mozgósításhoz. A mozgósítást azonnal meg kell kezdeni, erre valók a meg-megújuló sztrájkfelhívások, nagygyűlések, elégedetlenségi megmozdulások. A félelem forrása bármelyik elemben ott lapul, mivel – itt megint Ciceróhoz fordulhatunk – el kell terjedjen a „vetélytársaidról az életmódjukat megbélyegző ítélet – akár gaztetteikről, akár kicsapongásaikról, akár tékozlásukról legyen szó”. Aki megbélyegez, azt meg is bélyegzik, kérdés, milyen mély az a gödör, amelybe bárki beleeshet, ha a szerencse nem tart ki mellette.
Machiavelli szerint a legkörültekintőbb felkészülés is legfeljebb ötven százalékban garantálhatja a sikert.
Egy területen már biztosan nagy hátrányból indul az új önjelölt, az pedig a külpolitikai dimenzió. Perspektivikus gondolkodás hiányában a hivatalra pályázónk gyorsan bemenekült az Európai Parlament néppárti vezetőjének védelme alá, csak közben a világpolitika nem kedvez az EP felső vezetésének és több frakciójának sem. S feltehetőleg nem is fog a jövő évi magyar választásig.
J. D. Vance amerikai alelnök müncheni beszéde olyan volt, mintha valaki egy otthoni republikánus, konzervatív baráti körben mondaná el kendőzetlenül, mi is a helyzet szerinte az európai demokráciával.
Az, hogy a szólásszabadságot és a népakarat érvényesülését súlyos támadások érik. Példaként beszédében többször is megemlítette a romániai elnökválasztás eredményének megsemmisítését vagy a nagy-britanniai esetet, amikor egy ember az abortuszklinikától ötven méterre imádkozott elvesztett magzatjáért. A rendőr felelősségre vonta, mert kétszáz méteren belül még némán sem lehet abortuszellenes véleményt nyilvánítani.
Ilyen okok miatt nagyon nem mindegy, hogy egy magyar politikus Európa melyik oldalán áll.
A szerző filozófus
(Nyitókép: MTI / Bodnár Boglárka)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Állásfoglalások helyett pótcselekvések – de meddig? Kacsoh Dániel írása.