Az izlandi drogprevenciós modell hazai viszonylatban

Az izlandi drogprevenciós modell sikeresen csökkentette a fiatalok szerhasználatát, és ennek a
modellnek számos eleme Magyarországon is alkalmazható lenne. A szülői részvétel növelése, az
iskolai programok fejlesztése, a szabadidős lehetőségek bővítése és szélesebb körű hozzáférhetőség,
valamint a jogszabályi változtatások mind hozzájárulhatnának a magyar fiatalok testi- és lelki
egészségéhez. A hazai környezetbe való adoptálás során azonban fontos szem előtt tartani az ország
adottságait, sajátosságait és a társadalmi elfogadást a program iránt, így remélve a hosszútávú sikert.

A modell különböző alapelvek mentén lett megalkotva:

1.  A szülői részvétel erősítése: A programban kiemelt hangsúlyt kap a szülőkkel való szoros
   együttműködés, amely kiterjed egészen a közös szabályok kialakításától, a gyermekekre
   fordított minőségi idő növelésén át, egészen a közös családi programokig.
2.  Iskolai és közösségi szerepvállalás növelése: Az iskolák feladata nem csak a gyerekek
   felvilágosítása a drogok káros hatásairól, hanem az aktív szerepvállalás a fiatalok egészséges
   életmódra való törekvésében.
3. Szabadidős tevékenységek fejlesztése: A modell fontos része a sportolási és kulturális
   lehetőségek bővítése, hogy a fiatalok kevesebb időt töltsenek céltalanul az utcán, illetve
   online platformokon. Így nagyobb eséllyel kapcsolódnak be strukturált közösségi
   tevékenységekbe, programokba.
4. Jogszabályi változtatások: A dohány- és alkoholfogyasztás korhatárának emelése, az éjszakai
   kijárási idők szigorítása és a reklámkorlátozások mind hozzájárultak ahhoz, hogy a fiatalok
   kevésbé tudjanak hozzájutni a káros szerekhez.

A modell magyarországi adaptálásának lehetőségei

A modell sikerének ellenére a Magyarországon történő bevezetés számos kihívást rejt magában.
Teljesen más az ország társadalmi, gazdasági és kulturális adottsága, valamint nem elhanyagolható
tény, hogy míg Izland 350 000 lakosú ország, addig hazánk közel 9,5 millió főt számol. Ennek
következtetése képen a teljes adoptálás helyett jobb megoldás lehet egyes elemek kiragadása és
azok rugalmas alkalmazása az itteni szükségletek szerint.

A modell legfontosabb eleme, hogy a fiatalok alternatív lehetőségek közül választhatnak
szabadidejük hasznos eltöltésére.

Dr. Milkman, pszichológus professzor, aki már a ’70-es évek óta foglalkozik a drogfogyasztás
lélektanával, hosszas kutatómunkájával arra jutott, hogy minden ilyen addiktív szer használata a
stresszkezelésre és az agyban bekövetkező kémiai változások elérése volt hivatott. Ezeket a
neurokémiai változásokat el lehet érni szerencsejátékkal, internetezéssel, vásárlással, amik mind tudnak függőséget okozni, de más, pozitívabb tevékenységekkel is. Innentől az lett a cél, hogy
megtalálják a módját, hogy a fiatalok ugyanolyan jól tudják érezni magukat, a függőséget okozó,
ártalmas szerek nélkül.

A modellt erre a kutatásra építve úgy dolgozták ki, hogy a káros szerek használatának tiltása és a
hagyományos drogprevenciós előadások helyett elérhetővé tesznek a fiatalok számra sportolási,
zenei vagy más kulturális elfoglaltságot, amit szabadidejükben végezhetnek. Természetesen ezek
mellett a jogszabályi hátteret szigorították és átdolgozták, úgy, hogy a fiatalok 18 éves korig nem
vehetnek dohányterméket, 20 éves korig alkoholt, a kábítószer kereskedelmet és birtoklást pedig
büntetik. Szigorúnak tűnhet, de a fiatalok 16 éves korig a téli időszakban csak este 10-ig, nyáron
pedig maximum éjfélig lehetnek a városban, az utcákon. Figyelemfelhívó kampányokat indítottak,
hogy a fiataloknak ne segítsenek a felnőttek, hogy a tiltott termékekhez hozzájussanak, valamint
korlátozták a termékek reklámozását is. Ezeknek a szigorú, de következetes törvényeknek a
bevezetése nem lehetne sikeres a szülői közösség támogatása nélkül.

Az egyéb alternatívák megteremtése és jogszabályi háttér megalkotása nálunk is megoldható lenne.
A program társadalmi elfogadottsága és a szülői együttműködés lehet az egyetlen buktatója, ha csak
ezeket a sikerhez vezető elemeket kívánjuk átvenni, hazánkra szabott módon.

Annak, hogy a fiatalok értelmes elfoglaltsággal töltik a szabadidejüket, hosszú távon más hasznos
vonzata is lehet. Egy olyan generáció, aki képes a sport, kultúra és egyéb területeken kapcsolatokat
építeni, aki több időt tölt személyesen a közösségében, mint az online térben, feltételezhető, hogy
mentálisan és lelki egészsége sokkal stabilabb lesz. Ez a lelki és mentális stabilitás pedig nem ad
táptalajt a függőségek kialakulásának.

Az izlandi példán keresztül láthattuk azt is, hogy a hosszú évek óta zajló program eredménye nem
csak egy egészségesebb nemzedék, de a sport sikereik, a zenei sikereik és más, a kultúra területén
elért eredményeik sem elhanyagolhatóak.

Ezt a modellt alapul véve, hazánkban is lenne lehetőség egy hasonló elveken alapuló drogprevenciós
program létrehozására, ha a társadalmi igény is adott.

Fotó: Patrick T. Fallon / AFP