A nyugati egyetemekre betört a világnézeti diszkrimináció, Magyarország még ellen tarthat – a Transzparens nemzetközi szakértői grémiumot hív össze

Spanyolországból, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból is érkeztek professzorok, oktatási szakemberek a Transzparens Oktatásért Projekt konferenciájára az MCC Scrutonba. A szervezet szerint: „mivel a magyar egyetemeken is megfigyelhető a világnézeti vagy politikai diszkrimináció, ezért úgy döntöttek neves nemzetközi szakemberekből álló grémiumot szervez.”

A konferencia legfőbb céljáról az volt, hogy nemzetközi és szakmai szempontokból bemutassa az akadémiai világot érintő világnézeti és kulturális kihívásokat, valamint lehetőséget biztosítson nyílt párbeszédre és tapasztalatcserére. 

Nagy Károly, a Transzparens-csoport menedzsere elmondta, hogy a konferencia alapötlete az volt, hogy nemzetközi együttműködést indítsanak el neves szakemberek között. 

– mondta el köszöntő beszédében Nagy. 

A konferencián részt vett: 

• Joshua Katz, a Princeton egyetem volt oktatója
• Anne Coffinier, a „Créer son école” alapítója
• Maria Isabel Aránguez Alonso, aki 2013 és 2019 között az UCM egyetemi ombudsmanjaként (Defensora Universitaria) tevékenykedett, az UCM Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszékének egyetemi tanára.
• Lánczi András, a Politikai Filozófia Európai Centrum vezetője
• Joanna Williams, az MCC brit vendégoktatója
• Filip Ludwin, a lengyelországi Collegium Intermarium rektorhelyettese 
• Calum TM Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója

Az eltörlés kultúrája és veszélyei 

Az első panelbeszélgetést Lánczi András kezdte, aki elmondta: Magyarországon veszélyt is jelent, meg nem is az eltörlés kultúrája. Hozzátette: nem lehet azt mondani, hogy érintetlen maradt a magyar felsőoktatás. Szerinte itt inkább egyéni esetekben fordul olyan elő, hogy egy-egy professzor úgy gondolja, hogy visszaélhet a hatalmával, nem pedig rendszerszinten. 

Az egyetemeken múlik, hogy mit engednek meg az oktatóknak. 

Szerinte a közösségi oldalak nehézzé teszik az egyetemek dolgát, mert ott minden konfliktus elmérgesedik. 

Dr. Anne Coffinier behozta a beszélgetésbe a francia perspektívát. Elmondta: az oktatás szabadsága törékeny szabadság. Coffiner hozzátette: az eltörlés kultúrája problémát jelent a francia egyetemeken, de hozzátette: az ideologizálódás és a politicizálódás problémáját nem lehet leszűkíteni csak a cancel culture-re. Elmondta: minden ideologizálódás probléma, de a woke a poszt-modern francia filozófusok újra felfedezésének a következménye. 

– idézte fel a francia szakember. A 19. században elismerték, hogy senki nem állíthatja, hogy tudja az igazságot. Most a diákok azt gondolják, hogy ők egy alternatív igazság birtokosai. 

Filip Ludwin, a lengyelországi Collegium Intermarium rektorhelyettese elmondta: Lengyelországban kicsit bonyolultabb a helyzet, mint a Nyugaton. 2015 és 2023 között jobboldali uralom volt, és szerinte „csodálatos valóságban éltek.” Elmondta a Jog és Igazságosság több fontos jogi szabályozást vezetett be a felsőoktatásba. Még nem látszik, hogy a jelenlegi kormány alatt, hogyan fog alakulni a felsőoktatás. 

Elmondta: „a probléma az, hogy az '80-as és '90-es években megtörtént az egyetemek neoliberalizációja. A HR osztály kezdte irányítani a kampuszokat. És így most az egyetemek több adminisztrátort foglalkoztatnak, mint alkalmazottat.”

 – jelentette ki Nicholson. 

Nyitókép: MCC