Idáig jutottunk: a világ legsemlegesebb állama katonákat küldene Ukrajnába

Újabb NATO-ország vonulna csatasorba Oroszország ellen.

A NATO kilenc tagállama továbbra sem éri el az elvárt 2 százalékos GDP-küszöböt, amelyet védelmi kiadásokra kell fordítani.
A Világgazdaság hétfői cikke szerint az elmúlt tíz évben Magyarországnál csak két balti állam növelte jobban a védelmi kiadásait. Ennek ellenére a NATO számos tagállama továbbra sem teljesíti a szövetség előírt célkitűzéseit. A portálon emlékeztetnek:
a NATO 2014-ben tűzte ki célul, hogy a tagállamok GDP-jük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák.
Akkoriban a szövetség 29 tagja közül mindössze három teljesítette ezt az elvárást. Sok európai ország számára éveken át kihívást jelentett ennek a célnak az elérése, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió jelentős változást hozott, különösen 2024-re.
2023 júniusában a NATO 32 tagállamából már 23 teljesítette a védelmi kiadásokra vonatkozó célt, ami jelentős előrelépés az egy évvel korábbi 10 a 31-ből arányhoz képest. Érdekesség, hogy az elmúlt tíz évben, Magyarországon növekedtek a harmadik legnagyobb mértékben a katonai kiadások, 225 százalékkal.
Ezt csak Litvánia (325 százalék) és Lettország (315 százalék) múlta felül
– derül ki a Statista adataiból. GDP-arányosan Lengyelország fordítja a legtöbbet védelemre, kibocsátásának 4,1 százalékát, ami még az Egyesült Államok 3,4 százalékos arányát is meghaladja.
Magyarország 2,1 százalékos ráfordításával teljesíti a NATO által meghatározott célt.
A szövetség kilenc tagállama azonban továbbra sem éri el a 2 százalékos küszöböt: Olaszország, Spanyolország, Portugália, Kanada, Belgium, Luxemburg, Szlovénia, Horvátország és Izland. Izland ugyan NATO-tag, de nincs saját hadserege. A szövetség legújabb tagjai, Svédország és Finnország, amelyek az elmúlt két évben csatlakoztak, egyaránt megfelelnek a védelmi kiadásokra vonatkozó követelményeknek.
A 2014-es év egyértelműen fordulópontot jelentett a NATO számára, és bár a védelmi kiadások növelése lassan haladt, ekkorra érték el mélypontjukat. A cikk szerint Donald Trump fenyegetése, miszerint az Egyesült Államok nem védi meg azokat az országokat, amelyek nem teljesítik a vállalásokat, nehezen kivitelezhető, ugyanis az Oroszországhoz közelebb fekvő államok
érthető módon nem spórolnak a védelmi kiadásokon.
Időközben azonban Trump már ennél is többet vár el: azt szeretné, ha az európai országok GDP-jük 5 százalékát fordítanák katonai kiadásokra.
Nyitókép: Kurucz Árpád/Anadolu Agency/Getty Images