Jesse Eisenberg nagyjából szimpatikus volt a korábbi filmjei alapján. Harmadik rendezése, a Rokonszenvedés azonban komoly változást hozott a szimpátiám terén.
Érdekes az emberi agy. Ha valami beékelődik, nehéz kipiszkálni. Egy-egy tapasztalat vagy gondolat beakadása pedig komolyan képes befolyásolni az ember ítélőképességét – még akár helyszínekkel vagy személyekkel kapcsolatban is. Ezért lehet az is, hogy ha meglátom a 42 éves Jesse Eisenberget, vagy meghallom a nevét, még mindig a 2009-es Zombieland tini kinézetű huszonéves főszereplőjét látom magam előtt. Jó, ez részben annak is köszönhető, hogy Jesse kb. alig öregedett, ettől függetlenül azóta szerepelt egy rakás filmben, sőt kettőt maga rendezett, amik közül az első csak egy doku volt a szinte elátkozott, 2005-ös, Wes Craven készítette Elátkozottakhoz, ami még horror-kedvelőként is tragikusnak mondható. A The Real Pain, avagy a Rokonszenvedés pedig a harmadik mozifilm a sorban.
A sztori fókuszában David Kaplan (Jesse Eisenberg) és Benji (Kieran Culkin) áll. Az unokatestvérek egy ideje már kevés időt töltenek együtt, de nagymamájuk halálának apropóján David befizet egy európai, azon belül lengyel túrára, amellyel a fiúk együtt adózhatnak a nagyi emlékének. És bár David és Benji láthatóan más-más típus, mondhatni, hogy az átéltek hatására mindketten jobban megnyílnak és szembéznek önmagukkal.
Van is mivel, elvégre David vaskos kéreg mögé rejti túlérzékenységét, hogy így feleljen meg az elvárásoknak, míg a sötét, nehéz terhet cipelő Benji a látszat szerint semmivel nem foglalkozik, mindent elviccel, mégis képes teljesen váratlanul robbanni.
Ezt is ajánljuk a témában
Sok mással együtt a televíziózás sem mindig volt olyan, mint manapság: többek között az olimpiát sem nézhettük élőben. Aztán 1972. szeptember 5-én minden megváltozott.
Így aztán, ahogy önmagulhoz, egymáshoz és másokhoz próbálnak alkalmazkodni, bejárva közben Varsót és akár koncentrációs tábort, a közös és az en bloc kollektív múlt alaposan rányomja a bélyegét kapcsolatukra és viselkedésükre egyaránt. És leginkább ez az, amire a Rokonszenvedés épít, ezt mutatja be másfél órában, miközben biztos lesz olyan, akit zavar a stílusa vagy témája – engem viszont egyszerűségével és őszinteségével határozottan behálózott.
Nem, nem szenvedtem a film alatt, de a rokonok sem annyira. És ugyan van egy erősen drámai vonatkozása a filmnek, mégsem mondanám drámának. Sőt, Hermann Zsófia podcasterrel arra tippelgettünk a vetítés elején, hogy mennyire lehet majd komolyan venni. Ő ugyanis inkább művészfilmet várt, én pedig vígjátékot. Végül egyikünknek sem lett igaza, de mégis mindketten jól tippeltünk.
Mert bár az pont nem vicces, ahogy a Kaplan-testvérek bevonulnak az egykori koncentrációs táborba, a haver-filmek poénkodása általában így is egyértelműen tettenérhető, aminek minőségén az elegáns vonalú rendezést kísérő Chopin-muzsika emel.
Ezt is ajánljuk a témában
A Názáreti Jézus története mind a mai napig megihleti az embereket, és ez már 1965-ben is így volt. Vagy még inkább így volt. Hatvanéves lett A világ legszebb története – A Biblia.
Nem mondom, egy-egy jelenet böfögős-káromkodós viccelődésbe ágyazott stílusa kizökkentett és zavart, ezeket valahol igazolja a karakterábrázolás, aminek hála a végeredmény nem teljesen életidegen. Sőt, rátérve a szubjektív ítéletre, a Rokonszenvedés egy viszonylag humoros, egészen kedves, nagyon-nagyon emberi film, amely megmutatja a valódi szociális kapcsolatok jelentőségét, az őszinteség fontosságát, valamint rámutat arra is, hogy mennyire hajlamosak vagyunk csak azért nem törődni dolgokkal, mert az úgy kényelmesebb.
Moziban Jesse Eisenberg új filmje, amit ő is rendezett
Nem gondoltam volna, hogy ezt fogom írni egy Jesse Eisenberg-film megtekintése után, de a szabályokhoz ragaszkodó, vicces zsidó fiú a Zombielandből nemcsak beérett, de még szimpatikusabbá is vált, és most azt érzem, hogy rendezőként ennél is nagyobb jövő áll előtte. A Rokonszenvedés szépen rendezett, egyszerű, már-már művészi kitekintés egy kultúrára, emberi érzelmekre és az önismeretre, mindenféle bűntudat-okozás, felesleges sallang és zavaró pátosz nélkül. Nem az év filmje, de nagyon kellemes, szerethető meglepetés, ráadásul Macaulay Culkin fiatalabb tesója, Kieran is kiváló választásnak bizonyult.
A 90 perces Rokonszenvedés 2025. február 24-től nézhető meg a magyar mozikban, megtekintése 16 éven aluliaknak nem ajánlott.
Nyitókép: Fórum Hungary
De minimum néhány igazán elcseszett karakter, akiket hallva és látva nem tudjuk, hogy sírjunk-e vagy nevessünk. A Stephen King novellájából készült A majom ilyenekkel és bizarr halálesetekkel van tele.
Sok mással együtt a televíziózás sem mindig volt olyan, mint manapság: többek között az olimpiát sem nézhettük élőben. Aztán 1972. szeptember 5-én minden megváltozott.
Három különböző korú nő, három különböző élet egy helyen. A Minden, ami fénynek tűnik Mumbai nyomorát, kultúráját és hagyományait mutatná be e sorsokkal, de igazából egyiket sem ismerjük meg.
Azt mondják, hogy a kísérteties film a feje tetejére állítja a műfajt, ráadásul vérfagyasztó. Mi azért fenntartásokkal kezeljük, hogy ez a jelenlét lehet az év egyik legfélelmetesebb alkotása.
A címben szereplő kérdést teszik fel egymásnak a Vörösmarty Színház színészei; arról beszélnek két felvonásban, amiről józanul nem lehet.
Minél régebben születtünk a múlt században, annál több traumát okoztak nekünk a mocskos kommunisták.
De minimum néhány igazán elcseszett karakter, akiket hallva és látva nem tudjuk, hogy sírjunk-e vagy nevessünk. A Stephen King novellájából készült A majom ilyenekkel és bizarr halálesetekkel van tele.
Donald Trump radikálisan átalakította az USA Ukrajna-politikáját, amire Európa nem volt felkészülve. De vajon képes lehet-e az EU önálló stratégiát kialakítani a geopolitikai káoszban?
