Karácsony Gergely balliberális főpolgármester első ciklusában is több, a USAID-botrányban érintett szervezet feltűnt a Városházán, a Fidesz azt szeretné, ha ezekről a főpolgármester részletesen beszámolna.
Almási B. Csaba és Nagy Gábor írása
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén is téma lesz az USAID magyarországi jelenléte, feltéve persze, ha a testület megszavazza Szepesfalvy Anna és Szécsényi Dániel előterjesztésének napirendre vételét. A fideszes képviselők azt szeretnék, hogy a főpolgármester készítsen írásbeli beszámolót arról, hogy a fővárosi önkormányzat 2019. november 5. valamint 2025. február 26. között mely szervezetekkel alakított ki bármilyen jellegű jogviszonyt azok közül, amelyek az USAID keretében támogatáshoz jutottak.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem engedhetjük meg, hogy külföldről irányítsák Budapestet. A városunk jövője nem a külföldi globalista hálózatoké és Soros-féle álcivil szervezeteké” – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Szentkirályi Alexandra.
A politikusok az előterjesztésükben utalnak rá, hogy idén januárban az amerikai kormány részletes listát hozott nyilvánosságra arról, hogy az eredetileg humanitárius célokat szolgáló USAID-en keresztül milyen szervezetek és milyen célokra kaptak támogatásokat az elmúlt időszakban. Ebből kiderül, hogy nemcsak jótékonysági és fejlesztési célokra használták ezeket a forrásokat, hanem politikai befolyásszerzésre, társadalmi feszültségek generálására, sőt, bizonyos esetekben az adott állam szuverenitásának az aláásására is.
A kormánypárti képviselők hozzáteszik, a társadalmi szervezetek között szerepelnek olyan entitások, amelyek nyíltan háború-, valamint migrációpárti, illetve genderideológiát terjesztő propagandát folytatnak. Ezek a kezdeményezések gyakran nem tükrözik az adott ország lakosságának az akaratát, hanem külső érdekek által diktált narratívát közvetítenek, mindez pedig
egy jól megtervezett geopolitikai játszma része, amelynek az a célja, hogy egyes országok önállóságát gyengítse, és a helyi politikai struktúrákat befolyás alá vonja.
Az előterjesztés szerint Budapest vezetése rendszeresen hangoztatja az átláthatóság fontosságát, így hát akkor itt az idő, hogy ezt a gyakorlatban is bizonyítsa. Joggal várható el ugyanis, hogy kiderüljön, a fővárosi önkormányzat milyen külföldről támogatott szervezetekkel kötött formális együttműködést, miután ez a kérdés szuverenitási ügy is. A magyar embereknek joguk van tudni, milyen idegen érdekek próbálják befolyásolni a közéletet és milyen külső pénzekből épülnek azok a mozgalmak, amelyek társadalmi destabilizációt, politikai megosztottságot, és kulturális átformálást igyekeznek elérni.
Ezt is ajánljuk a témában
A dokumentumra már Orbán Viktor is reagált.
Bár ez a téma most lesz terítéken a Fővárosi Közgyűlésben,
nem az amerikai leleplezés óta köztudott, hogy egyes, idehaza, ezáltal Budapesten is ismert szervezetek ugyancsak részesültek ezekből a külföldi forrásokból,
már korábban is nyílt titok volt, hogy az amerikaiak adófizetői pénzéből, illetve többek között a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól olyan, magukat civilnek mondó szervezetekhez, agytrösztökhöz, médiafelületekhez érkezett támogatás, amelyek mindig is kritikus hangnemet ütöttek meg azokkal a politikai erőkkel, kormányzatokkal szemben, amelyek szembementek a nyugati fősodorral, így a magyar kormány működésével is.
Ezt is ajánljuk a témában
Vége az összeesküvés-elméleteknek.
Karácsony Gergely balliberális főpolgármester első ciklusában is több, a USAID-botrányban érintett szervezet feltűnt a Városházán. 2021-ben a főváros rendeletben szabályozta az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködést. Ekkor több civil munkacsoportot – Zöld Budapest, Esélyteremtő Budapest, Nyitott Budapest – hoztak létre, amelyek különböző témákban egyeztetnek a fővárosi önkormányzattal.
A munkacsoportok tagjai között legalább húsz nyomásgyakorló szervezet van, amelyek szervezett formában lobbizhatnak az érdekeikért a fővárosnál. Ezek közül több a magyarországi nyomásgyakorló hálózat központi szereplője, mint például
a külföldi források elosztását koordináló Ökotárs Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány és a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK), vagy éppen a TASZ és az Amnesty International Magyarország.
A Nyitott Budapest munkacsoport ad talán leginkább teret a nyomásgyakorló szervezeteknek. Ez a munkacsoport 2021. május 6. és 2024. december 3. között számos ülést tartott. A nyomásgyakorló szervezetek közül igen sokan vettek ezeken részt, például hét ülésen volt ott Merényi Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője. A legérdekesebb azonban az Ökotárs szerepe az üléseken, ők a kilencből nyolc ülésen ott voltak. Négyszer maga Móra Veronika képviselte az Ökotársat az ülésen. Móra Veronika nemcsak a magyarországi, hanem az európai szintű nyomásgyakorló hálózatnak is kiemelt,
a nyomásgyakorlók és az EU kapcsolatát aktívan alakító szereplő, tevékenységéről írt a Szuverenitásvédelmi Hivatal is.
Emlékezetes az is, hogy botrány keletkezett korábban amiatt, hogy a fővárosi önkormányzat a Lánchíd-rekonstrukció során az egyik legfontosabb magyarországi nyomásgyakorlót, a Transparency Internationalt bízta meg azzal, hogy monitorozza a felújítással kapcsolatos közbeszerzési eljárást.
Az Ökotárs Alapítvány a Civil Fenntarthatósági Index elkészítésében vett részt, a magyar vonatkozású fejezetet az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatalával, az USAID-del együttműködve dolgozza ki.
2023-as USAID-bevétel programjuk finanszírozására a következő: 4 millió 907 ezer 66 forint csak ez évre.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az úgynevezett Supporting active citizens countrywide in their efforts to restore the rule of law in Hungary – magyarul: Aktív állampolgárok országos támogatása a jogállamiság helyreállítására irányuló erőfeszítéseikben Magyarországon – program keretében 28 millió 655 ezer 116 forintnyi támogatást kapott a USAID / Dexis Consulting Group kettősétől. A 2023. november 1. és 2024. október 30. között felhasználható támogatást a Regionális Program, kommunikációs és adminisztratív munkatársak bérköltségére, és a projekt kereteiben szervezett események kiadásaira fordították.
A Transparency International Magyarország Alapítvány 2023-ban 84 és fél millió forinthoz jutott az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől, támogatta például a szervezetet a holland, brit, francia, svéd, német nagykövetség, a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány. A pénzt többek között a korrupciós helyzet mérésére, az uniós pénzek monitorozására fordították.
Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület 2023-ban kevéssel több mint 77 millió forint támogatást kapott az Európai Unió költség vetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől. Kaptak pénzt a francia és holland nagykövetségtől, a Sigrid Rausing Trusttól – amely egy brit jótékonysági alapítvány, emberi jogokkal, társadalmi igazságossággal és környezetvédelemmel kapcsolatos projekteket támogat világszerte –, az IKEA-tól, az OSIFE-től – amely a Nyílt Társadalom Alapítványok egyik regionális programja –, az UNHCR-től, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától, valamint a Women Against Violence Europe-tól.
Az Amnesty Intarnational Magyarország (AIM) mögött feltűnik a külföldi kampány- és pártfinanszírozási botrányban elhíresült German Marshall Fund és egyéb európai bizottsági pénzek.
A kormánypártok élnek a gyanúperrel,
hogy az interneten elérhető információkon is túl további tevékenységek, döntésbefolyásolási tevékenységeket folytathattak a USAID-botrányban említett szervezetek, agytrösztök, médiafelületek,
ezért tartják szükségesnek az átvilágítást.
Az USAID az Egyesült Államok egyik legfontosabb nemzetközi segélyezési és fejlesztési ügynöksége. 1961. november 3-án jött létre, amikor John F. Kennedy amerikai elnök aláírta a Külügyi Segítségnyújtási Törvényt.
Ez a törvény összevonta a korábbi amerikai segélyezési programokat, és létrehozta az USAID-et mint az Egyesült Államok legfontosabb nemzetközi fejlesztési ügynökségét. Az alapítás célja az volt, hogy a hidegháborús időszakban az Egyesült Államok segíthessen a fejlődő országok gazdasági stabilitásának és demokráciájának erősítésében.
Számos területtel foglalkozik.
Elsősorban ez utóbbi tevékenysége miatt került az USAID a viták és a bírálatok kereszttüzébe, hiszen
számos projektben avatkozott be más országok belügyeibe, próbálta meg befolyásolni az adott kormányok működését, tehát eltért az eredeti célkitűzéstől.
A Trump-kormányzat is ezért lépett fel határozottan az USAID-del szemben.
2025. február 23-án este 23:59-től az USAID összes közvetlen alkalmazottja, kivéve a kritikus feladatokért, a központi vezetésért és/vagy a speciálisan kijelölt programokért felelős dolgozókat, globálisan adminisztratív szabadságra került. Ezzel párhuzamosan a szervezet megkezdte több ezer álláshely végleges megszüntetését is.
Az USAID eddig nagyjából 10 ezer embert foglalkoztatott világszerte, most azonban 4200 alkalmazottat fizetett szabadságra küldenek. Egyelőre nem világos, pontosan hányan maradhatnak a szervezetnél, de korábbi hírek szerint a működéshez legalább 611 alkalmazottra lenne szükség.
Ezt is ajánljuk a témában
A Trump-kormányzat döntése nyomán több ezer USAID-munkatársat rúgnak ki vagy küldenek fizetett szabadságra, miközben globális fejlesztési programok sora szűnik meg.
Nyitóképünkön Karácsony Gergely és David Pressman: A nemrég távozott amerikai nagykövet kiváló kapcsolatokat ápolt a magyar kormányt bíráló hazai civil és egyéb szervezetekkel, sajtótermékekkel, a nagykövetség rendszeresen támogatta őket; fotó: Karácsony Gergely Facebook-oldala
Orbán Viktor a csődközeli helyzet egyik legfőbb okát már június elején abban jelölte meg, hogy Budapesten nincs vezetés. A miniszterelnök akkor hozzáfűzte, a kormány segít, ha kell.
A főpolgármester egy podcastműsorban árulta el, nem ért egyet saját pártja döntésével és mindenképp megpróbálja lebeszélni Barabás Richárdékat arról, hogy elinduljanak a jövő évi választásokon.
A Lomnici Válaszol legújabb részében az alkotmányjogász beszél a hazánk elleni ukrán támadásokról, a balliberális látványpolitizálásról és a németeket sújtó gazdasági apátiáról is.
Sokatmondó kutatást publikált a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Magyarországot megfenyegették. Méghozzá azután, hogy Ukrajna már harmadszor támadta meg a Barátság kőolajvezetéket. Horváth K. József írása.
John Rudat a kórházi ágyáról adott interjújában azt állította, hogy az eset egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Európának – különösen Németországnak – komoly bevándorlási problémája van.
Friedrich Merz azt mondta, most más (a helyzet), mint amiről Trump elnök és Putyin elnök megállapodott a múlt héten, amikor mindketten ott voltak Washingtonban.
