Nem mi állítjuk, hogy veszélyes, a Soros-szervezet jogi igazgatója maga vallotta be. A Mandiner által megkérdezett alkotmányjogász is úgy véli, több veszélyt rejt magában a Transparency javaslata, mint amennyi előnnyel járhatna.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a Központi Nyomozó Főügyészség nemrég kiszállt a az Integritás Hatóság (IH) épületénél, majd az is kiderült, hogy bejelentés alapján folyamatban lévő nyomozásban jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként hallgatták ki az Integritás Hatóság elnökét, Biró Ferencet.
A magát rendre kiegyensúlyozott döntőbíróként feltüntető Transparency International (TI) magyarországi részlege persze az elejétől fogva arra használja fel az ügyet, hogy koncepciós eljárást sejtessen. De egyéb lehetőséget is megláttak az esetben: legutóbb Ligeti Miklós, a magyarországi TI jogi igazgatója azt nyilatkozta a 444-nek, hogy „a korrupció leküzdéséhez arra lenne szükség, hogy
a korrupcióellenes szerv párhuzamos hatásköröket építhessen fel, és maga cselekedhessen a szándékosan mulasztó állami szervek helyett. Nyomozhasson és vádat emelhessen
a rendőrség, az adóhatóság és az ügyészség mellett vagy helyett”.
Ligeti saját bevallása szerint is ez egy „nagyon veszélyes modell”, de azzal érvelt, hogy „mégis ezt kellene csinálni. Már nincs mit veszítenünk, a korrupció elleni küzdelem minősége állami szinten nem tud a mainál rosszabb lenni.”
Nem kizárható, hogy koncepciós eljárásról van szó – mondta Martin József, a nemzetközi szervezet magyarországi vezetője a Klubrádióban nem sokkal azután, hogy a nyomozók kiszáltak az Integritás Hatóságnál.
Ligeti Miklós pedig a HVG-nek nyilatkozva úgy folgalmazott: „Ami az Integritás Hatóságnál történik, és amit nyilvánosan lehet tudni a Biró Ferenc elnökkel szembeni bűncselekmény-gyanúról, az alapján ez egyelőre egy kabátlopási ügynek tűnik”.
Ligeti azt is hozzáfűzte: ennek fényében az egész botrány arra tűnik alkalmasnak, hogy megalapozzon egy „elmozdítási akciót” Biró Ferenccel szemben.
Időközben a Telex olyan értesüléseket osztott meg, amelyek pont hogy ellentmondanak a koncepciós eljárás elméletének. „Az elmúlt napokban több olyan emberrel is beszéltünk, akiknek rálátásuk van az IH-nál történtekre, de olyanokkal is, akik Birót személyesen is ismerik. A háttérbeszélgetések alapján az a kép rajzolódott ki, hogy ha a kormányzatnak jól is jön egy botrány, ami az IH-t érinti, a dolgok ilyetén alakulásához a szervezeten belüli konfliktusok éppúgy hozzájárultak, mint Biró vezetői stílusa” – írta a portál.
Mivel Ligeti a saját korrupciós indexükből kiindulva erőltetne rá Magyarországra egy szerinte is nagyon veszélyes modellt, érdemes felidézni, hogy milyen módszertannal készülnek el a TI kutatásai.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Nézőpont megvizsgálta a TI korrupciós indexének módszertanát és több olyan problémát is talált, amelyek önmagukban elegek lennének ahhoz, hogy a kutatás eredményeit komoly körökben komolytalannak minősítsék. Ezek közül talán az szúr a legjobban szemet, hogy
egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét.
Ezt is ajánljuk a témában
Egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét.
A Nézőpont további súlyos problémákat is talált, tanulmányukban összesen nyolc pontban, bőven kifejtve foglalkoztak ezekkel.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont vezetője ezek alapján fel is szólította a közélet minden, magyar és külföldi szereplőjét, hogy a továbbiakban tartózkodjon a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexére való hivatkozástól, mert az hiteltelen, téves módszertanon alapul és téves következtetésekre jut.
Mráz a tanulmányukat bemutató sajtótájékoztatón arra is rámutatott, minden visszásság ellenére a Transparency indexe olyan hivatkozási pont lett, melyre mutogatva országokat elmarasztaló jelentések születnek az EU-ban, vagy akár kormánytagokat tesznek szankciós listára az Egyesült Államokban, de Mráz Ágoston szerint Magyar Péter is a Transparency munkásságának köszönheti, hogy Magyarországot rendre az EU legkorruptabb országaként jellemezheti.
Úgy tűnik, a TI mindezt megfejelve most még egy veszélyes hatóságot is rászabadítana Magyarországra a saját, gyenge lábakon álló kutatásaikra hivatkozva.
Mint azt már említettük, Ligeti Miklós maga is veszélyesnek nevezte azt a javaslatot, hogy az Integritás Hatóság párhuzamos hatásköröket építhessen fel, nyomozhasson és vádat is emelhessen.
Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpontjának tudományos igazgatója megkeresésünkre kifejtette: „Megvizsgálva, hogy az Európai Unió tagállamainak korrupcióellenes hatóságai milyen hatáskörökkel vannak felruházva, valamint hogy hatásköreikhez milyen típusú szankciók társulnak, elmondható, hogy
a Transparency International Magyarország jogi igazgatója által felvetett nyomozási jellegű jogkörök szinte ismeretlenek az uniós tagállamok korrupcióellenes hatóságaival összefüggésben.
Hasonló jogkörökkel mindössze a görög (National Transparency Authority – NTA) és a lett (Korupcijasnovēršanas un apkarošanas birojs – KNAB) korrupcióellenes hatóság rendelkezik.”
Lomnici szerint, ami az előnyöket illeti, leginkább a hatékonyság növelésének lehetőségét lehet kiemelni a hagyományos nyomozó hatóságokra, illetve az ügyészségekre nehezedő ügyteher csökkentése révén, hiszen az említett szerveknek számos más típusú ügyben is el kell járniuk a mindennapok során.
Az alkotmányjogász szerint azonban a veszélyeket tartalmazó lista jóval bővebb.
„Egyrészt, a nyomozási és vádemelési jellegű jogkörrel eljáró autonóm államigazgatási szerv, valamint a hagyományos igazságszolgáltatási struktúrát (rendőrség, ügyészség, bíróság) érintő összeütközések, hatásköri konfliktusok könnyen
valódi jogállamisági aggályokat eredményezhetnének.
Másrészt, ha egy ilyen jogkörrel rendelkező hatóság élére különböző okoknál (például a kiválasztási folyamat elégtelensége) fogva nem a megfelelő személyek kerülnek, vagy a szervezet fokozatosan túlzott hatalmat kap, akkor
a függetlenség és pártatlanság sérelmével párhuzamosan az önkényes döntések, tisztességtelen eljárások, valamint a politikai jellegű visszaélések kockázata is jelentősen megnőhet”
– fogalmazott Lomnici.
Az alkotmányjogász azt is leszögezte, megfelelő biztosítékok és fékek nélkül
egy instabil és politikailag befolyásolható szervezet jöhet létre, amely az említett jogkörök birtokában – a jogállamisági aggályok mellett – beláthatatlan veszélyekkel járhat együtt.”
Ahogy korábban a Mandiner is megírta, a Szuverenitásvédelmi Hivatal októberben közölt egy jelentést a Transparency International Magyarországról (TIM).
Ezt is ajánljuk a témában
Átláthatatlan működés, külföldi állami finanszírozás, manipulatív árnyékjelentések.
A dokumentum egyebek mellett rámutat, hogy a magát független, szakmai szervezetként meghatározó TIM egy
évtizedek óta működő globális hálózat részeként, nagyhatalmi érdekek mentén végez nyomásgyakorló tevékenységet.
A jelentés részletesen feltárja a hálózat létrejöttének történetét és tevékenységi köreit, illetve a Transparency International Magyarország kapcsolatrendszerét.
Emlékezetes: tavaly nyáron a Tranziton Ligetivel folytatott vitájukon a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője azt mondta vitapartnerének: „Amit ti folytattok, az politikai tevékenység civil álruhában”.
Lánczi Tamás akkor azt is kijelentette:
Ti nem álltok a magyar állam fölött, a magyar állam legitimitása megkérdőjelezhetetlen. Ezeréves állam, a ti szervezetetek húszéves. A saját legitimitásotokba próbáltok kapaszkodni, hogy valami nemes célért küzdötök. Ennek a játéknak most vége!”
Ezt is ajánljuk a témában
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója közötti vita nyitotta a Tranzit délutáni vitáinak sorát. Összefoglaló.
Nyitókép: German Embassy Budapest/Adrián Zoltán
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója szerint aggályos, ha a közérdekű adatok külföldi szervezetekhez kerülhetnek.
Mintha mégsem maradna egyedül Magyarország a zsákutcában.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője szerint itt az ideje, hogy a külföldről finanszírozott média beismerje, részesei a befolyásolási gépezetnek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke úgy látja, az Amerikában kirobbant USAID-botrány új lendületet adott a nyomásgyakorló hálózatok felderítésének munkájában.
Korábban Biró Ferenc Pál még úgy fogalmazott: az Integritás Hatóság működése mindig átlátható volt, a legszigorúbb jogi és etikai normák szerint jártak el.
Kedden délelőtt hozta nyilvánosságra a Transparency International a tavalyi évről szóló korrupciós indexét, amely szerint hazánk majdnem mindenkinél is korruptabb.
„Ha nem teszik, megtaláljuk őket, kitoloncoljuk őket, és soha többé nem térhetnek vissza” – nyilatkozta a belbiztonsági miniszter.
Az algériai-palesztin származású diákvezér felelős a korábbi botrányokért – Hamász-kötődéssel vádolják.
