Mujtaba Rahman szerint az EU-nak szembe kell szállnia Orbán Viktorral

Azt javasolja, hogy ezt pénzügyi zsarolással tegyék.

Erkölcs van, de érdekek, vágyak, indulatok, hatalmi küzdelmek és más emberi nyomorúságok is léteznek, amelyeket nem lehet kiküszöbölni a világból.
Molnár Tamás a huszadik századi magyar és amerikai konzervatív, illetve katolikus politikai gondolkodás meghatározó alakja. A dachaui koncentrációs tábor túlélője nem az angolszász konzervatív, hanem a kontinentális ellenforradalmi-reakciós iskola követője, és olyannyira kijárt neki itthon a fasiszta jelző, hogy amikor 2010-es halála előtt nem sokkal konferenciát szerettek volna rendezni a munkásságáról a Magyar Tudományos Akadémián, az illetékes osztály megakadályozta, így végül a Sapientia Hittudományi Főiskolán szervezték meg. Számos műve megjelent már magyarul, leginkább Turgonyi Zoltán filozófus fordításában, de azért bőven maradt még az életműből fordítanivaló. Erre vállalkozik a Ludovika Egyetemi Kiadó Mezei Balázs, Hoppál Bulcsú és Pogrányi Lovas Miklós szerkesztők segítségével a Molnár Tamás Összegyűjtött Művei sorozatban. A frissen megjelent két munkát, Az amerikai életformát és Az ideális állam kritikáját dicséretes rövidségük okán egy kötetben adták ki.
Molnár Tamás alapállítása, hogy 1945, azaz a második világháború után az egész Nyugatot leuralta az amerikai életforma. Ezt ő sajnálatosnak tartja, ezért is írt esszét róla. A szöveg politikailag kifejezetten inkorrekt, megkapják magukét Molnár kiszólásaiban a feministák, az lmbtq-mozgalom („homoszexuálisok”) és mindenki más is. A szerző másik alapállítása az, hogy az amerikaiak az ország alapításánál fogva puritánok. Ez talán meglepően hangzik, azonban a puritanizmus nem tartalom, hanem hozzáállás és módszertan. Az USA alapítása az anglikán egyház és a brit uralkodó elől menekülő puritánokhoz kötődik, akik szigorú, már-már aszkéta életmódjukról nevezetesek. A puritánok leértékelték a lelket, ezért az amerikaiak mindenhez útmutatót keresnek, és mechanikusan-egységesen másolják őket. Ezért puritán a szexuális aszketizmus és a szexuális hedonizmus is, ahogy az utazást, a szórakozást, a munkát és az élet minden aspektusát is így élik, „guide-ok” mentén. Vagyis a puritanizmus konformista: tilos kilógni, a középszerűséget bátorítja. A szerző kitér az amerikai életforma olyan sajátosságaira is, mint az üzlet, a vallás és a legalizmus (azaz az élet legapróbb aspektusainak eljogiasítása), a bevándorlás és az elitellenesség. Félelmetes jósnak bizonyul az esszében.
Az ideális állam kritikája provokatív cím. Molnár Tamás végigveszi az ideális államról, társadalomról és a hozzájuk vezető haladásról való gondolkodás történetét. A kortárs haladárság közvetlen előzményei a felvilágosodáshoz vezetnek vissza minket, amikor a tudományos és technikai fejlődésbe vetett optimista hit fellendült, és megjavíthatónak vélték az embert. A történelmi haladásnak vannak azonban keresztény elképzelései is a középkorból, sőt akár az ókorból is. Molnár a keresztény haladáshitet is kritikával illeti. Kiindulópontja az áteredő bűn és a romlott emberi természet, amit nem lehet megváltoztatni. Erkölcs van, de érdekek, vágyak, indulatok, hatalmi küzdelmek és más emberi nyomorúságok is léteznek, amelyeket nem lehet kiküszöbölni a világból. Ezeket hagyományosan az erős állam, erőszakszervezetek és hatalmi struktúrák tartják kordában. A haladás az állam megszüntetését, minimalizálását vagy feloldását ígéri, azaz a hatalom eltüntetését vagy felszámolását, és az emberek közti konfliktusok kiiktatását, többnyire értelmiségi álmok kergetésével, mint a kevés munka, sok művelődés és szórakozás.
A mennyország földi megvalósítása azonban lehetetlen, a jó és a rossz Krisztus második eljöveteléig küzdeni fog a földön,
nem lehet kiiktatni vagy lezárni a történelmet, és utópia a siratott aranykor jövőbe vetítése.
Molnár Tamás: Az amerikai életforma / Az ideális állam kritikája. Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024