A Nézőpont Intézet ismét felmérte a nemzetközi sajtómegjelentéseket. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár úgy látja, szisztematikus narratíva-háború zajlik napjainkban.
„Hamis, félrevezető, manipulatív a Transparency International (TI) kedden nyilvánosságra hozott korrupciós indexe. Ez egy fake news, senki ne vegye komolyan az állatásaikat” – jelentette ki elöljáróban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, az általuk a Magyarországról a külföldi sajtóban megjelent hamis cikkekről szóló elemzésük bemutatás kapcsán.
Ugyanerre mutatott rá a Nézőpont elemzésének részleteire rátérve Boros Bánk Levente, az intézet politikai elemzési igazgatója, aki azzal folytatta, hogy nem véletlen mely portálok számoltak be elsőként a TI indexéről. Ez remekül mutatja, hogyan működik a fake news – fogalmazott.
Az adatokkal kapcsolatban elmondta: évről-évre folyamatosan nő a Magyarországgal kapcsolatos hírek száma. Ezen híradások fő témája 2021-ben a covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború volt, tavaly pedig leginkább a magyar uniós elnökség és a miniszterelnök békemissziója volt a téma.
Ezt is ajánljuk a témában
Kedden délelőtt hozta nyilvánosságra a Transparency International a tavalyi évről szóló korrupciós indexét, amely szerint hazánk majdnem mindenkinél is korruptabb.
Az elemzés 14 nyelven összesen 91 médium híreit követte nyomon, s hasonlította össze ebben a sajtókörben a korábbi évek megjelenéseivel.
Bár 2024-ben növekedett nominálisan a pozitív megjelenése száma, de
arányaiban továbbra is a negatív hírek dominálják a hazánkról szóló híreket.
A nagyjából 9 ezer negatív cikk ( az összes hír negyven százaléka) többsége egyébként nem klasszikus hamis állítás, hanem a szokásos narratívák alapján készült rosszindulatú hangulatkeltés – mondta Boros Bánk. Konkrét hamis állítást harminc esetben azonosított a Nézőpont a tavalyi cikkeket nézve.
A politikai elemzési igazgató konkrét példákat is hozott, így például az olasz La Repubblica állítását, miszerint a magyar televízió adásokban nem eshet szó politikáról, és még vitaműsorok sincsenek. A Vsquare hírportál arról írt, hogy arcfelismerő térfigyelő kamerákat helyeztek el a magyar utcákon, míg a kegyelmi ügyről a Corriere della Sera azt írta, hogy valójában a miniszterelnök csalta csapdába Novák Katalint és Varga Juditot, hogy később megszabadulhasson tőlük. Egy német lap közen arról írt tavaly arról írt, hogy a magyar kormány antiszemita.
A legtöbb álhír a kegyelmi botrányról, a magyar médiaviszonyokról, a bírói függetlenségről és a demokrácia állapotáról és a gazdaságpolitikáról szólt.
A fake news-ok terjesztőiről az elemzési igazgató elmondta: korábban az volt a tapasztalat, hogy magyar ellenzéki politikusok, főleg EP képviselők, feljelentették Magyarországot külföldön, és ezeket a vádakat visszhangozta a magyar és nemzetközi sajtó. Majd a politikusok ezekkel a hírekkel felvértezve érveltek a közvéleményben.
De van egy másik fake news terjesztő közeg: az olyan NGO-k, mint a Transaparency, amely szintén hazánkkal szemben fogalmaznak meg vádakat, majd ezeket a magukat függetlennek nevező újságírók, szerkesztőségek révén tárják a nyilvánosság elé. Közben kinőttek a földből nemzetközi együttműködések is, amelyeknek magyar és nemzetközi hírportálok a tagjai. De van példa az NGO-k közvetlen politikai tevékenységére, hiszen például a jogállamisági jelentésekben rendre felhasználják az ő jelentéseiket.
Ahogy Boros Bánk Levente bemutatta,
a fake news-ok létrehozása és terjesztése egy szövevényes hálózat eredménye, amelyben alapítványok, újságírók és olyan szervezetek vesznek részt, mint az Open Society Foundations.
„Ez egy ténylegesen működő összeesküvés” – szögezte le Boros Bánk.
Az elemzésről szóló beszélgetésben Mráz Ágoston Sámuel kérdésére Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hangsúlyozta: szemünk láttára bontakozik ki minden eleme annak, amiről 15-17 éve beszélünk. Felidézte, hogy a kormányváltás után megpróbáltak szót érteni a különböző NGO-kal, de már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a Transparency és egyéb szervezetek jelentéseinek semmi köze a tudományos módszertanhoz.
Ami az elmúlt három hétben az USA-ban történt, azzal ez nem fog véget érni, a jelenség nem fog megszűnni, – figyelmeztetett Kovács, aki szerint az USAID -ügy csak a jéghegy csúcsa.
Ezt is ajánljuk a témában
A The Tucker Carlson Show lefrisebb témája: a Black Lives Matter tüntetésektől Ukrajna médiájáig – így befolyásolja a világ eseményeit az USAID.
Az államitkár szerint ugyanakkor
fake news helyett fake narratívákról kellene beszélni,
hiszen ezek egymásra épülnek, egymást generálják.
Kapcsolódó vélemény
Magyarország évek óta figyelmezteti a közvéleményt: külföldi érdekcsoportok egyes médiumokat és civil szervezeteket politikai eszközként használnak a társadalom befolyásolására.
Kovács Zoltán úgy látja, hogy szisztematikus narratíva-háború zajlik napjainkban. A hamis narratívák világából pedig nincs kiszállás, ami azt jelenti, hogy elképzelhetetlen, hogy ezekben a jelentésekben bármi pozitív javulás jelenjen meg hazánkkal kapcsolatban. Kovács szerint hadjáratot kell indítani, hogy minden kiderüljön azokról a támogatásokról, amelyekre a napokban az USA-ban fény derült.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Közben az európai érdekeket szem előtt tartók joggal aggódnak amiatt, hogy az Európai Unió „a világ balekjává” vált – írta elemzésében a Nézőpont Intézet.
„Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek, mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud” – emelte ki a politikai elemző az elhangzottak közül.
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
Januárban még más eredményt hozott a kutatás.
Ezúttal sem tudott semmi újat mondani a Tisza Párt elnöke.
A hét napos idővel indul, kedden egy markáns hidegfront vonul át, majd fokozatosan stabilizálódik az időjárás.
A kötcsei pikniken Lentulai Krisztián és Hankó Balázs a kultúra és a nemzeti identitás védelméről beszélgetett. Az államtitkár kiemelte: a kultúra nem csupán pénzügyi kérdés, hanem a nemzet összetartó ereje, amelynek megőrzéséért hatalmas harc zajlik az európai woke ideológiával szemben.
