Az elemzés 14 nyelven összesen 91 médium híreit követte nyomon, s hasonlította össze ebben a sajtókörben a korábbi évek megjelenéseivel.
Bár 2024-ben növekedett nominálisan a pozitív megjelenése száma, de
arányaiban továbbra is a negatív hírek dominálják a hazánkról szóló híreket.
A nagyjából 9 ezer negatív cikk ( az összes hír negyven százaléka) többsége egyébként nem klasszikus hamis állítás, hanem a szokásos narratívák alapján készült rosszindulatú hangulatkeltés – mondta Boros Bánk. Konkrét hamis állítást harminc esetben azonosított a Nézőpont a tavalyi cikkeket nézve.
A politikai elemzési igazgató konkrét példákat is hozott, így például az olasz La Repubblica állítását, miszerint a magyar televízió adásokban nem eshet szó politikáról, és még vitaműsorok sincsenek. A Vsquare hírportál arról írt, hogy arcfelismerő térfigyelő kamerákat helyeztek el a magyar utcákon, míg a kegyelmi ügyről a Corriere della Sera azt írta, hogy valójában a miniszterelnök csalta csapdába Novák Katalint és Varga Juditot, hogy később megszabadulhasson tőlük. Egy német lap közen arról írt tavaly arról írt, hogy a magyar kormány antiszemita.
A legtöbb álhír a kegyelmi botrányról, a magyar médiaviszonyokról, a bírói függetlenségről és a demokrácia állapotáról és a gazdaságpolitikáról szólt.
A fake news-ok terjesztőiről az elemzési igazgató elmondta: korábban az volt a tapasztalat, hogy magyar ellenzéki politikusok, főleg EP képviselők, feljelentették Magyarországot külföldön, és ezeket a vádakat visszhangozta a magyar és nemzetközi sajtó. Majd a politikusok ezekkel a hírekkel felvértezve érveltek a közvéleményben.
De van egy másik fake news terjesztő közeg: az olyan NGO-k, mint a Transaparency, amely szintén hazánkkal szemben fogalmaznak meg vádakat, majd ezeket a magukat függetlennek nevező újságírók, szerkesztőségek révén tárják a nyilvánosság elé. Közben kinőttek a földből nemzetközi együttműködések is, amelyeknek magyar és nemzetközi hírportálok a tagjai. De van példa az NGO-k közvetlen politikai tevékenységére, hiszen például a jogállamisági jelentésekben rendre felhasználják az ő jelentéseiket.
Ahogy Boros Bánk Levente bemutatta,
a fake news-ok létrehozása és terjesztése egy szövevényes hálózat eredménye, amelyben alapítványok, újságírók és olyan szervezetek vesznek részt, mint az Open Society Foundations.
„Ez egy ténylegesen működő összeesküvés” – szögezte le Boros Bánk.
Az elemzésről szóló beszélgetésben Mráz Ágoston Sámuel kérdésére Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hangsúlyozta: szemünk láttára bontakozik ki minden eleme annak, amiről 15-17 éve beszélünk. Felidézte, hogy a kormányváltás után megpróbáltak szót érteni a különböző NGO-kal, de már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a Transparency és egyéb szervezetek jelentéseinek semmi köze a tudományos módszertanhoz.
Ami az elmúlt három hétben az USA-ban történt, azzal ez nem fog véget érni, a jelenség nem fog megszűnni, – figyelmeztetett Kovács, aki szerint az USAID -ügy csak a jéghegy csúcsa.