Magyar Péterék magyaráznák a bizonyítványukat, de a tények makacs dolgok

Mint ismert, vasárnap a tolnai 02. számú választókerületben toronymagas győzelmet aratott a Fidesz: 

Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom) 3588 (19,18 százalék), Takács László (Demokratikus Koalíció) 2055 (10,99 százalék), a független Harangozó Gábor 437 (2,34 százalék), a szintén független Vilcsek Ernő 380 (2,03 százalék), Ágoston Pál Péter (Második Reformkor) 330 (1,76 százalék) szavazatot szerzett. A feldolgozott szavazókörök választópolgárainak száma 56 415 volt, közülük 33,55 százalék, 18 927 ember adta le szavazatát, 218-an érvénytelenül szavaztak. 

Potápi Árpád János utódja várhatóan február végén teszi majd le az esküt a parlamentben.

Kínos Magyar Péter magyarázkodása

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője közösségi oldalán azt írta, kínosnak tartja, hogy Magyar Péter azzal próbálja magyarázni a Fidesz 60 százalék feletti győzelmét az időközi választáson, hogy szerinte alacsony volt a részvétel. Az elemző felhívta arra is a figyelmet, hogy „közben még 

Deák továbbá arra is kitért egy másik bejegyzésben, hogy míg megérkeznek a balos kutatók „újabb számai”, érdemes megnézni, hogy a hétvégi időközi körzetében hogyan alakult a Fidesz eredménye korábban: 

• 2014-ben 47,59 százalék
• 2018-ban: 58,45 százalék
• 2022-ben: 62,44 százalék
• míg 2025-ben az időközi választáson 63,70 százalék.

A Mandiner vasárnapi összeállításából az is kiderült, hogy bár vasárnap 15 óráig a közzétett részvételi adatok szerint a választók 25 százaléka járult az urnákhoz, 

Összehasonlításképp, a 2020-as dunaújvárosi időközi választáson ugyanezen időpontig csupán 21 százalékos volt a részvétel.

Bár a mostani választás részvétele elmaradt a 2020-as szerencsi időközitől, ahol délután három órára a jogosultak 32 százaléka szavazott, az ottani szavazás tétja nagyobb volt. Az ellenzék akkor a Fidesz kétharmados többségének megtörését tűzte ki célul, és a választás emiatt kiemelt országos figyelmet kapott, de végül Koncz Zsófia maga mögé utasította ellenzéki kihívóját, Bíró Lászlót.

A kedvező statisztikák ellenére sem álltak ki Magyar Péterék

A Tisza-vezér ugyanakkor úgy tesz megjegyzéseket a Fidesz újabb időközi választáson elért sikerére, hogy pártja nem állított jelöltet a megmérettetésen, annak ellenére, hogy az időközi választások a rendszerváltás óta általában ellenzéki győzelmet hoztak – írta a Faktum tényellenőrző oldal elemzésében. 

Mint kiderült, 

Felidézték, hogy az első Gyurcsány-kormány idején két ellenzéki győzelem is született, 2004-ben és 2005-ben, ám a 2006-os eredmények nyomán végül mégis az MSZP–SZDSZ alakíthatott kormányt.

A harmadik Orbán-kormány (Fidesz–KDNP) alatt is hasonló volt a helyzet: három ellenzéki (2014, 2015) győzelem után a 2018-ban ismét a kormánypártok kaptak felhatalmazást az ország vezetésére. 2014. november 23-án Budapest 11.számú OEVK-ban az MSZP-s Horváth Imre győzött, míg 2015 februárjában Veszprémben Kész Zoltán, áprilisban Tapolcán pedig Rig Lajos ellenzéki jelölt kerekedett felül a kormánypártok jelöltjén.

Míg a negyedik Orbán-kormány (Fidesz–KDNP) időszakára a kiegyenlített eredmények voltak jellemzőek. A két megtartott választáson egy kormánypárti (Tiszaújváros) és egy ellenzéki győzelmet (Dunaújváros) könyvelhettek el a politikai pártok – olvasható az elemzésben.

Nyitókép: Csibi Krisztina Facebook-oldala

***

***