Levezette az NKE docense, lenne-e Oroszországnak ereje ahhoz, hogy NATO-tagállamokra támadjon

Nyitókép: Képernyőfotó

Mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban nyilatkozott: Donald Trump várhatóan jelentősen megemeli a védelmi kiadásokat, és erre fogja rákényszeríteni a szövetségeseit is.

Kaiser Ferenc az InfoRádióban adott rövid helyzetértékelést, többek között azzal kapcsolatban, hogy a hétfőn hivatalba lépett amerikai elnök, Donald Trump nemcsak a kampány alatt, de megválasztása után, sőt még a beiktatási beszédében is olyan kijelentéseket tett Kanadára, Grönlandra és a Panama-csatornára vonatkozóan, melyek akár katonai következménnyel is járhatnak. A docens azonban elmondta, hogy azt nem tartja valószínűnek, hogy az amerikai elnök parancsot ad ki Kanada megtámadására, de ehhez azt is hozzátette, hogy ezt a lehetőséget sem lehet teljesen kizárni.

A docens arra is emlékeztetett, hogy az első Trump-adminisztráció idején is komoly mértékben megemelkedtek a kormányzat védelmi kiadásai, ráadásul az elmúlt hónapokban is ennek a lehetőségét hangoztatta az elnök. Kaiser Ferenc a védelmi miniszteri poszt betöltésére felkért Pete Hegseth-et úgy mutatta be, mint egy NATO-kritikus veteránt, „már-már fanatikusan keresztény, nacionalista” személyiséget, aki összeesküvés-elméleteket is előszeretettel terjeszt.

Mindenki költekezni kezdett

Az egyetemi docens véleménye az, hogy Donald Trump visszatérésével nemcsak az Egyesült Államok védelmi költségei nőnek meg jelentősen, de az amerikai elnök a lépéseivel európai NATO-szövetségeseit is ugyanerre kényszerítheti, továbbá az ugyancsak alul költő Kanadának sem marad más választása. Sőt mi több, a szakértő szerint sok ország már előremenekült, és komoly költésekbe kezdett.

Kaiser Ferenc azonban arra is kitért, hogy szuperhatalmi pozíciója megőrzéséhez az Egyesült Államoknak világszerte szövetségesekre van szüksége. A docens arra is emlékeztetett, hogy az amerikai hadihajók, repülőgép-hordozók, katonai kapacitások jelentős része régóta a csendes-óceáni hadszíntéren van, és ezen az orosz-ukrán háború kitörése sem változtatott.

Mint azt az egyetemi docens elmondta: „ebben a helyzetben a NATO-ra az Egyesült Államoknak is szüksége van”, illetve arról is beszélt, hogy jelen állapotában  az orosz hadsereg nem jelent valódi fenyegetést az európai NATO-országokra. Emellett véleménye szerint a kínai–amerikai feszültség ellenére egy közvetlen katonai összecsapás egyik félnek sem áll érdekében.