Bombariadó volt több iskolában, reagált a Belügyminisztérium
A rendőrség későbbre ígért tájékoztatást.
A Faktum tényellenőrző portál elemzése rámutat, hogy mik lehetnek a reális elvárások a titkosszolgálatokkal szemben egy ilyen fenyegetés esetén.
Január 23-án példátlan esemény történt Magyarországon: 313 iskola kapott bombafenyegetést, ami azonnali hatósági intézkedéseket és evakuálásokat tett szükségessé. Az eset élénk társadalmi és politikai vitát váltott ki, különösen az ellenzék részéről, amely szerint „fel kellett volna deríteniük” a titkosszolgálatoknak a fenyegetések forrását még azok bekövetkezte előtt. A vita középpontjában az áll, hogy a jelenlegi jogi és technikai feltételek mellett reális-e elvárni, hogy a magyar szolgálatok előre értesüljenek egy akár teljesen anonim módon, külföldi szervereken keresztül érkező fenyegetésről – a kérdésről írt elemzést a Faktum tényellenőrző portál.
A titkosszolgálatok tevékenységét szigorú jogszabályok szabályozzák, így csak célzott felhatalmazással figyelhetnek meg gyanús személyeket. Elsődlegesen terrorcselekmény gyanúja vagy szervezett bűnözés esetén kell információval rendelkezniük, valamint akkor, ha a fenyegetést tevők korábban már a hatóságok látókörébe kerültek. Ugyanakkor nem elvárható, hogy az egyedi, spontán elkövetők fenyegetéseiről előre tudomást szerezzenek, főként, ha azok titkosított üzenetküldő platformokat használnak.
Továbbá a titkosszolgálatnak szigorú jogi korlátokkal is számolniuk kell a munkájuk során. A magyar és az uniós adatvédelmi szabályozások ugyanis megkövetelik, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok csak megalapozott gyanú esetén férhessenek hozzá személyes információkhoz. Ez óvja az állampolgárok magánszféráját, viszont azt is jelenti, hogy nem lehet korlátlanul figyelni mindenkit és minden kommunikációs csatornát. Tehát a magánszféra védelmének is megvan a maga hozadéka.
Nem lehet egyszerre elvárni az állandó megfigyelés hiányát, és az állandó megfigyelésből származó védelmet.”
A bombafenyegetések politikai szempontból is komoly visszhangot keltettek. Az ellenzék szerint a hatóságok nem készültek fel megfelelően, míg a kormány a gyors és hatékony válságkezelést hangsúlyozza. A Momentum politikusa, Fekete-Győr András szerint „nem csodálkozhat a kormány, hogy ma rengetegen úgy gondolják: ők állnak az iskolai bombafenyegetések mögött”. A kormányzati kommunikáció viszont arra mutat rá, hogy az efféle fenyegetések nemzetközi trendekbe illeszkednek, és technikailag nehezen visszakövethetők.
Tény, hogy a bombafenyegetések többsége utólag alaptalannak bizonyul, és szerencsére tényleges robbantásra általában nem kerül sor. Ez ugyanakkor nem csökkenti az események súlyát, hiszen minden ilyen fenyegetés komoly anyagi és emberi erőforrásokat köt le. Ilyen esetekben ugyanis a rendőröknek, tűzszerészeknek, katasztrófavédelmi szakembereknek minden egyes helyszínt át kell vizsgálniuk. Ugyanígy tény, hogy a kormányzati szervek a fenyegetések bejelentése után gyorsan reagáltak. Az iskolák kiürítését, a fokozott rendőri jelenlét biztosítását és a sajtótájékoztatók megtartását a kormány gyors és hatékony válságkezelésként értékeli. Az ellenzék ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy az előzetes felkészültség hiányát jelzi, hogy sem a fenyegetések megelőzése, sem az elkövetők azonnali azonosítása nem sikerült. Ezek a különbségek azonban már inkább az események eltérő politikai értelmezéséből adódnak.
Hamis elképzelés, hogy a titkosszolgálatoknak mindenről tudniuk kellene. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tevékenységét jogszabályok szabályozzák, és bár széles körű eszközökkel rendelkezik, sem jogi, sem pedig technikai szempontból nincs lehetőség korlátlan, általános megfigyelésre. Ugyancsak tévedés azt feltételezni, hogy minden hasonló fenyegetés mögött komolyan vehető, potenciális elkövetők állnak. Bár a bombafenyegetések hallatán sokaknak a nemzetközi terrorizmus jut eszébe, sok esetben előfordulhat, hogy csupán egy zavaros indíttatású elkövető vagy szervezetlen bűnbanda a felelős azokért. A hazai és nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az ilyen fenyegetések többsége nem köthető terrorista hálózatokhoz vagy szervezett bűnözői csoporthoz.
Az eset rávilágít a modern társadalmak biztonsági dilemmájára: mennyiben várható el a titkosszolgálatoktól, hogy minden fenyegetésről előre értesüljenek? A politikai vita gyakran figyelmen kívül hagyja a jogi és technikai realitásokat, miközben a hatóságok továbbra is vizsgálják, ki állhatott a 313 iskola bombariadójának hátterében.
Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu
***
Ezt is ajánljuk a témában
A rendőrség későbbre ígért tájékoztatást.