Megnézte, milyenek az élelmiszerárak a határ túloldalán, és elámult. Várjuk a Tisza Párt és a többiek tiltakozását!
Van ez a bizonyos neazenpenzembol.hu című oldal, amely
határozottan javasolja olvasóinak, hogy kormánybuktatási céllal vásároljanak Magyarország helyett külföldön,
már csak azért is, mert ha például Szlovákiát választják, az úgymond „egyértelmű spórolást” is jelent. Tehát – szól a példa – a pasaréti polgárnak célszerű kéthetente elautókáznia Párkányba, ott bevásárolnia és tankolnia, mivel azzal egyrészt megtakarít önmagának „6-8000 forintot”, másrészt kivon az „Orbán-rendszer zsebéből” egy csomó áfát, különadót és jövedéki adót.
Hiszen az igaz magyar liberális miért ne Robert Ficónak biztosítson inkább némi extra bevételt, a pasaréti diszkont helyett
egy 90,6 kilométerre lévő áruházban vásárolván meg a tejet és a szalámit; a jó cél érdekében tán még Greta Thunberg is vállalná ezt a 20 kilónyi extra szén-dioxid-kibocsátást.
Tehát van ez a honlap, lelkesen sorolja nekünk a felvidéki shoppingtúra előnyeit – de azért alul ott találjuk a disclaimert is, amely szerint „az oldal üzemeltetője, szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket” az állításaik alapján meghozott döntésekből eredő „bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért”.
És jó is, hogy ott van ez a mondat, különben nagy-nagy bajban lennének az oldal készítői.
Egyrészt ugye a benzin következetesen drágább Szlovákiában (csak a dízel olcsóbb), benzinüzemű kocsival tehát valóságos lúzerség közel száz kilométert autókázni azért, hogy odaát többet fizethessünk. (Bár az igazán harcos pasaréti ellenzéki eleve olyan e-autóval jár vásárolni, amelyet a lakossági napelempályázat révén ingyen tölt.) A minap azonban ráadásul Jakab Péter, Cseh Katalin és Magyar Péter után
újabb politikusnak jutott eszébe, hogy politikai haszonszerzés céljából videót forgasson egy bezzegkülföldi élelmiszerboltban
– a politikus pedig nem más, mint Július Jakab, egy szlovák jobboldali liberális ellenzéki párt parlamenti képviselője.
És igen, Magyarországra látogatott.
Magyar politikusok és Facebook-huszárok bevett technikájával ellentétben nem egy akciós kristálycukorral szelfizett, hanem fogta a szlovák agrárminiszter által év elején, az alapvető élelmiszerek áfájának ottani, 5 százalékpontos csökkentése alkalmából büszkén bemutatott 70 eurós blokkot, és az azon szereplő tételeket vásárolta meg sorra a magyar áruházban, azonos mennyiségben – egyszersmind ellenőrizvén, vajon miként változott a helyzet azóta, hogy előző összehasonlításának eredményét nyitóképnek állította be a Facebook-oldalán,
azt hirdetve, hogy a V4-ek közül Magyarországon a legjobb az árhelyzet.
Hisszük, nem hisszük: akkor, decemberben Szlovákiában 75 eurót fizetett az ellenzéki képviselő 21 tételért, Magyarországon ötvenet – most, januárban a miniszter 70 eurós blokkja szerinti bevásárlás a Dunán innen 53,87 euróba került; azaz mintegy 6650 forint lett a különbség, továbbra is a magyar vásárlók javára.
A tételes listát a képviselő feltöltötte saját árfigyelő oldalára, így bárki végigbogarászhatja:
a 24 élelmiszer között ezúttal hét olyat találunk, ami odaát valamivel olcsóbb (köztük a savanyú káposzta és a kifli), az összes többi esetében a magyar bolt árai bizonyultak kedvezőbbnek, a húsfélék esetében nem kevesebb mint 60–94 százalékkal. Egy-két cikk valószínűleg akciós lehetett, az árak zöme azonban teljesen stimmel –
így lett a szlovákhoz képest 30 százalékkal alacsonyabb a végösszeg.
„A parlamenti választások előtt olcsóbb energiát és olcsóbb élelmiszert ígértek, ma azonban sem az energia nem olcsóbb, sem az élelmiszer. Még most, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése után is többet fizetünk, mint a környező országokban” – foglalja össze tapasztalatait az ellenzéki politikus, aki egyébként Lengyelországban is elvégezte ugyanezt a januári próbavásárlást; ott 52,94 eurónyi złotyt fizetett (amivel egyben azt a tiszás állítást is cáfolni látszik, hogy Lengyelország messze-messze olcsóbb lenne Magyarországhoz képest).
Ettől még persze bőven lehet kételkedni a Fico-ellenes politikus vizsgálatának reprezentatív voltában;
csak akkor talán hasonló szkepticizmus lenne indokolt akkor is, amikor egy magyar ellenzéki igyekszik bemondás alapján, blokkok nélkül és/vagy egyetlen, jól beállított fotóval meggyőzni minket Szlovákia általános olcsóságáról. Különösen, mivel a Telex szeptemberben maga is elvégzett egy összehasonlítást, méghozzá a legolcsóbbnak tartott szlovákiai élelmiszer-áruházban, és arra jutott:
egy tervezetlen bevásárlás nagyjából 20-25 százalékkal drágább, mint egy átlagos győri áruházban”.
Akkor, ősszel Szlovákiában a lekvár, a legkommerszebb tömbsajt, a Jägermeister, a mosópor és az olívaolaj bizonyult érdemben olcsóbbnak – ezzel szemben gyakorlatilag az összes alapvető élelmiszer (tejtermékek, tojás, liszt, krumpli, cukor, sertéshús) többe vagy messze többe került, mint itthon (ezzel a Telex maradéktalanul megerősítette a saját kis személyes tapasztalataimat, köszönöm is neki).
„Ne vicceljünk, arról akarnak itt meggyőzni minket, hogy Magyarországon igazából olcsó az élelmiszer??” – kérdezhetné erre a felületes olvasó, de szerencsére erről szó sincs, ilyet senki nem mondott,
mármint Július Jakab szlovák ellenzéki politikuson kívül.
Annak a szavahihetőségét és hazaszeretetét (sőt, bolygószeretetét) azonban bizonyosan megkérdőjelezhetjük, aki mindezen tények közepette bárkit is arra buzdít, hogy német tulajdonú áruházláncok párkányi vagy révkomáromi boltjáig autókázzon azon magyar kiskereskedelmi különadó elől, amelyet Rózsika néninél pont ugyanúgy nem kellene megfizetni a legközelebbi magyarországi termelői piacon.
Mint ahogy az a kérdés is felmerül, hogy amelyik ellenzéki politikus egy másik országban
a drágább árucikkeket gondosan figyelmen kívül hagyva az épp akciós élelmiszerekkel fotózkodik,
hasonló viszonyokat ígérgetve Magyarországon is, miért gondolja azt, hogy nem értjük az allegóriát: hogy tudniillik az obskurus összkép takargatása közepette pillanatnyi, kiszámíthatatlan akciókkal etetne minket, hűségkártya felmutatásakor, egész karton vásárlása esetén adva nagyvonalúan a mindenkori finomított kristálycukorra néhány forint kedvezményt.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon mennyire veri át a híveit az, aki Angliában gúnyolódva hanyatlónyugatozik, azt sugallva, hogy ott minden rendben – Magyarország ellenben mindjárt összeomlik? Francesca Rivafinoli írása.
Kapcsolódó vélemény
Olyan megszorításokkal indul az év az agyonsztárolt mintaállamokban, melyekről „lemaradó” kis hazánkban Bokros Lajos óta ember nem álmodott.
(A Nyitóképen: Július Jakab szlovák politikus)
Magyar Péter 12 napja tartó kormányzása egy szempontból biztosan sikeres. Kovács András írása.
Ki a nagyobb „rendszerváltó”: aki mellébeszélve utasít, vagy aki a sajátjából ad a köznek? Francesca Rivafinoli írása.
A szlovák ügyészség azonnal fellebbezett, így folytatódik a hét felvidéki magyar vádlott kálváriája.
Az uniós képviselők több ügyben is aggályokat fogalmaztak meg Robert Fico kormányával szemben, a kisebbségi jogoktól a bíróságok működéséig.
A lengyel és a magyar kormányfő sajtótájékoztatója során többek között a visegrádi négyek szövetségének bővítése is felmerült.
Az uniós pénzből brüsszeli és strasbourgi munkára alkalmazott asszisztens mit keresett munkaidőben folyton Budapesten? Francesca Rivafinoli írása.
Eldőlni látszik a sorsa.
Gór-Nagy Miklós amondó, a szakma pontosan tudja, milyen állapotban volt a magyar sport 2010 előtt.
Az engedélyek nagy részét már megszerezték és a kivitelezői szerződés aláírása hamarosan várható, ami azt is jelenti: a munkák a nyár elmúltával el is kezdődhetnek.
