A Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ, a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül 2024-ben közzétett jelentéseivel akadtak gondok.
Nyitókép: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Egy ideje már kongatják a vészharangokat az uniós médiaszabályozás és -korlátozás okán, ami 2022-ben váltott újabb sebességbe, mikor szeptember 16-án Vera Jourova, az Európai Bizottság korábbi alelnöke, valamint Thierry Breton, az Európai Bizottság korábbi belső piacért felelős biztosa új médiatörvényt terjesztett elő.
A jogszabály célja hivatalosan az, hogy megerősítse az unión belül működő szerkesztőségek függetlenségét, megőrizze a médiapluralizmust az egyes tagállamokban, valamint betartassa a szólásszabadságot. És ez ugyan ideálisnak tűnhetett, ám egyértelműen látszott a háttérben, hogy a cél nem az objektív híradás előmozdítása volt, hanem a jobboldali kormányok – legfőképp a magyar kormány – hangjának lejjebb csavarása.
Ezt is ajánljuk a témában
A médiaszabadság ellenőrzésére is létrehoznának egy független bizottságot, amely időnként megállapíthatná, milyen elnyomó jobboldali médiafölény van hazánkban.
2023-ban aztán Szilvay Gergely és Veczán Zoltán kollégáink megnézték az olaszországi Robert Schuman Központban működő Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központ által készített, 2021-re vonatkozó magyar médiajelentést, amit általában a tagállamok jogállamisági riportjához használnak fel, és számos hibát találtak benne. Ráadásul az is kiderült, hogy a kérdéssorok, a nyugati médiamodellek globális normává emelése, a kutatás módszertanának átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége
hányféle módon sértheti a tudományosság és az objektivitás kritériumait, miközben a 2022-ben megjelent, 2021-re vonatkozó jelentést számos hiányosságot és hibát tartalmazott.
Ezt is ajánljuk a témában
Csúsztatásokkal és nem alátámasztott állításokkal van tele a Média Pluralizmus Monitor Magyarországról szóló új jelentése, melyet a jogállamisági jelentéshez is használnak. Elemzésünk.
A Magyar Nemzet friss cikkéből azonban kiderül, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elemzése során az intézet munkatársai a korábbi években tapasztalt szakmai hiányosságokkal találkoztak a Magyarországot értékelő, 2024-ben megjelent médiaszabadság-jelentésekben is.
A Média- és Hírközlési Hatóság a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ, a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül 2024-ben közzétett jelentései mellett a Civil Liberties Union for Europe nevű szervezet új, Media Freedom Report című kiadványát vizsgálták.
Fontos tudni, hogy létrejötte óta az NMHH nyomon követi és véleményezi a hazai médiaviszonyokkal foglalkozó nemzetközi értékeléseket, aminek az a célja, hogy konstruktív észrevételeivel hozzájáruljon az érintett kérdések szakmailag megalapozott és elfogulatlan megítéléséhez.
Ezt is ajánljuk a témában
A rendelet a tagállamok hatásköreibe beavatkozva akarja rendszabályozni a tagállami médiarendszereket – véli Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője.
Márpedig az NMHH szerint az előző évi átfogó elemzés módszertani problémái többnyire 2024-ben is azonosíthatók: többek között nem tisztázottak a különböző országjelentések elkészítésében és a pontozásban résztvevő személyek kiválasztásának szempontjai, és míg a Freedom House hazánkról szóló riportjai csupán egy-egy hazai szakértő értékelését veszik alapul, a Riporterek Határok Nélkül még csak információt sem közöl a pontozásban részt vevőkről.
Sőt, az sem ritka, hogy a kiadványok több esetben már megfogalmazott állításokat ismételnek meg, amik ráadásul a korábbi évekre vonatkoznak és a vizsgált időszakon kívül esnek.
Az sem ritka, hogy az értékelések nélkülözik a forrásmegjelölést, tárgyi tévedéseket tartalmaznak, lényeges tényekről és körülményekről azonban nem számoltak be a szerzők. Az NMHH példaként hozta fel a Liberties azon téves állítását, miszerint a magyar médiaszabályozás nem gátolja a piaci koncentráció kialakulását, sőt a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés kapcsán azt a hamis látszatot sikerült kelteni, hogy a magyar szabályozás nem részesít védelemben ezt igénylő csoportokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Az EU a tagállami médiapiac minden apró részletébe beleköthetne.
A Tisza korábban élesen támadta a szolidaritási hozzájárulást, kormányon már megtartanák.
A miniszterelnök csütörtökön és pénteken is tárgyalni fog.
A holland miniszterelnök szerint „Ukrajna jövője az Európai Unióban van”.
A munkáspárti elképzelések hideg fogadtatásra találtak a kontinensen.
A szupermérföldkövek, azok szupermérföldkövek.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
Ezek a hírek mozgatták meg leginkább a Mandiner olvasóit pénteken.
A Crystal Palace fennállása során először szerzett trófeát az európai porondon.
Még mindig lehet jegyet kapni a meccsre, de a legolcsóbb belépő is több mint egymillió forintba kerül.
